A föld sói: A magnézium szerepe a zöldségtermesztésben

2019. március 20., 09:22 , 947. szám

A magnézium (Mg) a növények zöld színtesteinek építőeleme, fontos szerepet játszik a fotoszintézisben. Felvétele az intenzív növekedési szakaszban a legerősebb, a magnéziumigényesebb, illetve az ellátásra érzékeny növények (paradicsom, paprika, dinnye) termesztésében a magnézium műtrágyák kijuttatása elengedhetetlen. A növényben könnyen mozog, reutilizálható (újrafelhasználható) tápelem, hiánytünetei jellemzően a középső leveleken jelentkeznek.

A magnéziumhiány kialakulásában szerepet játszó körülmények között a csekély felvehető mennyiség a döntő. Kötött talajokon a lekötődés, túl laza talajokon a kimosódás miatt alakul ki a leggyakrabban a hiány. A másik gyakori probléma a kation antagonizmus, amikor a talajban a túlzott mennyiségben megtalálható egyéb kationok (kálium, kalcium, ammónium) kiszorítják a magnéziumot.

A magnéziumhiány általános tünetei

A zöldségféléknél, főleg intenzív termesztésben, gyakran találkozhatunk magnéziumhiánnyal. Ilyenkor a levélnyél irányából induló sárgulás figyelhető meg, amely először a levélerek vagy a levélnyél közelében, a fő erek között alakul ki. A legtöbb zöldségnövényen ez a tünet mutatkozik, amely a paprikánál, a burgonyánál, a tojásgyümölcsnél és a paradicsomnál nehezen, a kabakosok (uborka, sárga- és görögdinnye) esetében jól megkülönböztethető a káliumhiánytól.
 Az egyszikű növények levelein (csemegekukorica, hagyma) a levélnyél felől hosszanti irányban először apró pettyek, foltok, majd ezek összemosódásával narancssárga csíkok képződnek.

A színelváltozás előbb az idősebb leveleken jelenik meg, de – eltérően a nitrogén- vagy a káliumhiánytól – ritkán a legalsó, sokkal inkább a középtáji vagy a szár alsó kétharmadának környékén elhelyezkedő leveleken mutatkozik. A sárgás elszíneződésre – ellentétben a káliumhiánnyal – jellemző, hogy a klorózis nem világos- vagy fakósárga, hanem élénksárga, gyakran lilás, narancsvörös tónusú. Ennek ellenére a tünet könnyen összetéveszthető a káliumhiánnyal. A tünetek idővel – a hiány mértékének fokozódásával – a fiatal levelekre is áthúzódnak.

A magnézium esetében is előnyösebb a hiány kialakulásának megelőzése. Ennek ellenére, ha a hiányt már a kezdeti tünetek alapján felismerjük, hatásosan védekezhetünk ellene. Ugyan a növények elsősorban a gyökereiken keresztül veszik fel a szükséges tápanyagokat – így a magnéziumot is –, de egyes elemek esetében, beleértve a magnéziumot is, a lombon keresztüli trágyázással szintén jó eredményt lehet elérni. A levéltrágyázás előnye, hogy kis mennyiséggel (egy-két kezeléssel) gyorsan és hatásosan be tudunk avatkozni.
A magnézium lombtrágyát magnézium-nitrát, magnézium-szulfát és magnézium-klorid formájában lehet beszerezni. A klorid kevésbé szerencsés forma, mivel a klór a legtöbb kertészeti kultúrára nézve káros, toxikus. A nitrátok mellett a szulfátforma a legelterjedtebb, tekintettel arra, hogy jól keverhető növényvédő szerekkel, nincs perzselő hatása, ugyanakkor jól oldódik, egyes növényeknél (káposztafélék, hagyma, paradicsom) a szulfát formában jelenlévő kén – mint fontos tápanyag – további kedvező hatást fejthet ki.

Tihor-Sárközi Mónika
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa