Véglegesen Kárpátaljára érkezett a Szent Korona mása

2019. március 20., 13:18 , 948. szám

Ezúttal nem Magyarország ezeréves koronázási ereklyéje, hanem annak kicsinyített, bronz mása érkezett Ungvárra. A Szent Koronát ábrázoló miniszobor Kolodkó Mihály ismert kárpátaljai szobrászművész alkotása.

Mint ismeretes, Magyarország tavaly ünnepelte a Szent Korona hazahozatalának 40. évfordulóját. A korona közel 33 évnyi távollét után negyvenegy esztendeje, 1978. január 5-én érkezett vissza Magyarországra az Amerikai Egyesült Államokból, ahol 1953 óta őrizték.

Ebből az alkalomból kedden, március 19-én került sor a Szent Koronát ábrázoló miniszobor felavatására Ungváron. A párnán elhelyezett bronzkorona Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főépülete előtt egy fekete márványoszlopon kapott helyet. Az oszlop két oldalán magyar, illetve ukrán nyelven a Korona történetének fontos évszámai és helyszínei olvashatóak.

Az avatási ünnepségen elsőként Kuti László első beosztott konzul köszöntötte az örömteli eseményen megjelenteket és kiemelte, hogy a főkonzulátus és ezzel egyidejűleg Ungvár város is egy újabb látnivalóval, egy fontos ponttal gazdagodott.

Buhajla József ungvári főkonzul örömének adott hangot és elmondta, korábban kellett volna megtartani ezt a szoboravatást, de a helyi viszonyok és az időjárás miatt egy kicsit elcsúszott a dátum. Magyarország leghíresebb, egyúttal egyik legrégebbi jelképe a magyar Szent Korona. A tárgyat titokzatosság, sorsát regényesség és hányattatás jellemzi, keletkezése és története kapcsán számos valós információkon vagy pusztán feltételezésen alapuló írás látott napvilágot.

– 2006-ban véglegesen megállapítást nyert, hogy nem harci cselekményekben rongálódott meg, hanem banális feledékenység miatt, egy koronázási ceremónia előtt. Ezekből a dokumentumokból és az országgyűlési naplókból tudjuk, hogy 1638-ban és 1784-ben is erőszakkal kellett feltörni a ládát a kulcsok elvesztése, illetve elkeveredése miatt. Mivel az ügy nem tűrt halasztást, lakatosok segítségével felfeszítették a ládát, és a megsérült réztokból egy tőr segítségével emelték ki a koronát. Az ekkor keletkezett sérülések ma is látszanak – mondta a főkonzul.

– A Szent Korona másképp dolgozik, mint mi, földi halandók: amíg mi egy emberöltőben gondolkodunk, addig a Szent Korona ráér, ideje van – jegyezte meg történelmi visszatekintésében Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. – Már az is csodálatos, hogy fennmaradt a történelem folyamán. Még hányattatásai is jelzésértékűek voltak számunkra. Mi, magyarok, a Szent Koronához hasonlóan próbatételekkel voltunk terhesek, de mégis itt vagyunk! – hangsúlyozta a politikus és a Kárpát-haza Őrei sorozatból idézve elmondta: a határontúli magyarok számára a Szent Korona-eszme az egyik legfőbb kapcsolódási pont.

– Nem elég a megmaradás, tudni kell, minek a jegyében akarunk megmaradni. A hagyományos értékrend a jövőnk alapja. Egy olyan történelmi láncolat tagjai vagyunk, amely elmúlt nemzedékekből ered és az eljövendő nemzedékek sorába tart. A Szent Korona országa a magyar hon. Soha nem volt vegytiszta magyarság a Kárpát-medencében, de a magyar soha nem uralkodott, hanem tanította a más népeket. Mi soha nem uralkodni, hanem segíteni akartunk, és segíteni is fogunk románnak, szlováknak, szerbnek, ukránnak, horvátnak, mert ez a mi feladatunk itt, a Kárpát-medencében – zárta ünnepi gondolatait az elnök.

A szoborkompozíciót Szász Jenő és Buhajla József leplezte le.

Egyébként a Szent Korona másodszor érkezett Ungvárra. Először 1805 decemberében járt vidékünkön, amikor a napóleoni háborúk idején Budáról Ungvárra, a püspöki palotába, majd Munkácsra menekítették a koronázási ékszereket. A Kárpátaljai Megyei Állami Levéltárban őrzött kordokumentumok (latin nyelvű okiratok, egyházi jegyzőkönyvek) és számos hetilap (Görög Katholikus Szemle, Határszéli Újság) anyagainak segítségével felvázolható a magyar korona útja és tartózkodásának helyei vidékünkön..

Rehó Viktória