Elnökválasztás: Lehull az álarc

2019. március 21., 19:38 , 947. szám

Alig két héttel az elnökválasztás napja előtt a kampány minden korábbinál erőteljesebben idézi az ukrajnai politika Majdan előtti hangulatát. Képzelhetik, hogy ezt nem dicséretnek szántuk. A második fordulóba jutás esélyének tekintetében rosszul álló elnökjelöltek hovatovább egyre kevésbé figyelnek arra, hogy fenntartsák a civilizáltság látszatát.

Február 11-én például Arszen Avakov belügyminiszter az ICTV televíziós csatorna műsorában kijelentette, hogy információik szerint az egyik jelölt stábja az „adminreszursz” felhasználásával, egy költségvetési program forrásainak terhére igyekszik megszerezni a kijevi, a Kijev megyei, illetve egy további régió nyugdíjasainak szavazatait. A belügyi tárca vezetőjének szavait a megfigyelők egy része a Petro Porosenko elnök kampánya elleni nyílt támadásként értelmezte. Válaszul Porosenko stábja feljelentést tett a rendőrségen az elnököt lejárató információk terjesztéséért.

Porosenko életét az is megkeseríti ezekben a napokban, hogy a Nemzeti Hadtest (Національний корпус) radikális nacionalista szervezet és a Nemzeti Osztagok (Національні дружини) aktivistái ígéretükhöz híven országszerte igyekeznek megzavarni az elnök nyilvános szerepléseit, ezzel próbálva kikényszeríteni, hogy az államfő rács mögé juttassa az Ukroboronprom állami hadiipari konszernnél kipattant korrupciós botrány érintettjeit. Mint kiderült, a nacionalistáknak még Ungváron is akadtak híveik.

Egyébként az elnök mostanában feltűnően gyakran vesz részt a megyei regionális fejlesztési tanácsok ülésein. A választási küzdelem tisztaságát felügyelő OPORA civil szervezet ezzel kapcsolatban jelezte, hogy nem kizárt, ezeket a rendezvényeket rejtett agitáció céljaira használhatják fel Porosenko elnökjelölt javára. Kárpátalja vonatkozásában a Zakarpattya Online írt arról – ugyancsak az OPORA nyomán –, hogy március 13-án számos ungvári postaládában fedeztek fel olyan küldeményeket, amelyeken a Regionális Fejlesztési Tanács és Petro Porosenko elnök neve szerepelt. Ugyanakkor a Szolidaritásnál és az Ukrpostánál is tagadták, hogy közük lenne a küldeményekhez. A kormányzat reformjairól és régiónk fejlesztési terveiről beszámoló küldeményben mindenesetre szerepel Petro Porosenko fotója és olvasható a felhívása, miközben azt nem tudhatjuk meg, hogy ki volt a kiadvány megrendelője.

Közben Julija Timosenko és Petro Porosenko stábjai kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy ismeretlen „álagitátorok” telefonon pénzt ajánlanak a nevükben a választóknak a szavazatukért. A hívásokat intéző „call centerek” leleplezéséről egyelőre nincs hír.

Váratlan problémával találta szembe magát Volodimir Zelenszkij. Március 14-én a YouTube videomegosztó portál blokkolta a pillanatnyilag legnépszerűbb ukrán elnökjelölt csatornáját a felhasználók tömeges panaszai miatt. Igaz, a zárlatot még aznap este feloldották, Zelenszkij stábja azonban nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a támadás a komikus ellenfeleinek műve lehet, mivel a csatorna népszerűsége a többszöröse az övéikének. Sokak szerint az internetes „hadviselésnek” ezek az eszközei az Ukrajnában előszeretettel bírált Vlagyimir Putyin orosz elnök módszereit idézik.

Az elmúlt napokban rendkívüli aktivitást mutatott Julija Timosenko. Március 11-én például bejelentette, hogy mivel jelenleg az államfő elleni vádeljárás (impeachment) nem lehetséges, Porosenkónak önként kellene visszalépnie az elnökjelöltségtől a védelmi ágazatban kipattant botrány miatt. Másnap Timosenko közölte, hogy eseti parlamenti bizottságot alakítottak a korrupciós ügy kivizsgálására, amelyben Porosenko környezete is érintett. Március 13-án a Haza (Батькiвщина) bejelentette, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) beidézte kihallgatásra elnökjelöltjüknek, Julija Timosenkónak a szavazókörzeti választási bizottságokba delegált küldötteit, amit „a hatalom nyomásgyakorlásaként” értékeltek a pártban.

Van azonban a választási küzdelemnek egy komponense, amelyben a jelenlegi indulóknak talán sikerült túltenniük elődjeiken. Korábban ugyanis még soha nem fordult elő, hogy a közvéleménykutatások eredményeit használják fel a választási küzdelemben.

Például a Szocisz Társadalmi és Marketing Kutatási Központ március 5–10. között készült felméréséből kitűnik, hogy bár az elnökjelöltek rangsorát továbbra is Volodimir Zelenszkij vezeti, a második helyen Petro Porosenko áll, látszólag magabiztosan vezetve a harmadik Julija Timosenko előtt. Aziránt is érdeklődtek a válaszadóknál, hogy szerintük ki lesz Ukrajna következő elnöke. A legtöbb megkérdezett Porosenko győzelmét tartotta a legvalószínűbbnek. A felmérésről beszámoló Ukrajinszka Pravda ugyanakkor megjegyzi, hogy a Szocisz egyik társtulajdonosa Ihor Hrinyiv, „az elnök polittechnológusa”.

Ezzel szinte egy időben láttak napvilágot a Haza párt által végzett februári felmérés eredményei, amelyek viszont Julija Timosenkót hozzák ki győztesnek az elnökjelöltek versenyéből. Timosenko mögött Zelenszkij a második, Petro Porosenko pedig csak a harmadik. Az adatok értelmében Oleh Ljasko jött fel a negyedik helyre, megelőzve Anatolij Hricenkót és Jurij Bojkót, akik pedig mostanáig Timosenko közvetlen vetélytársainak tűntek a támogatottság tekintetében.

Anélkül, hogy minősítenénk a két idézett kutatást, jegyezzük meg, hogy Timosenko december vége óta egyetlen felmérésben sem szerepelt az első helyen, Oleh Ljasko pedig talán még soha nem volt a negyedik – bár a jelöltek közötti különbségek nem jelentősek, akár statisztikai hibának is betudható a helycsere. Az sem tűnik indokoltnak, hogy kétségbe vonják a Szocisz felmérésének hitelességét. Viszont bármi volt is az érintettek célja, pokolian közel kerültek hozzá, hogy kétségeket ébresszenek az ukrajnai közvéleménykutatók munkájával szemben, és ezzel elbizonytalanítsák a szavazókat.

(ntk)