The Economist: Az ukránok akár egy széket is megválasztanának elnöknek

A legreménykeltőbb a mostani ukrajnai elnökválasztásban az, hogy senki nem tudhatja biztosan, ki fog győzni. Ebből a szempontból az ukrán demokrácia egészséges. Legalábbis egészségesebb, mint a posztszovjet szomszédoké: Oroszországé és Fehéroroszországé – írja cikkében a The Economist, amelyet az UNIAN hírügynökség ismertet.

Az írás egyebek mellett emlékeztet, hogy a felmérések értelmében a legnagyobb támogatottsága Volodimir Zelenszkij komikusnak van, s Petro Porosenko hivatalban lévő elnök és Julija Timosenko volt kormányfő versengenek a második helyért, miközben a választók egynegyede még mindig nem döntötte el, hogy kire fog szavazni. A majd 40 induló egyikének sincs esélye rá, hogy március 31-én megszerezze a szavazatok több mint 50 százalékát, vagyis április 21-én második választási fordulót rendeznek majd.

Ugyanakkor a The Economist rámutat, hogy a szoros választási verseny elfedi az ukrán bajokat. Naponta hallani szavazatvásárlási vádakról, az ukrán oligarchák továbbra is befolyásolják a választási folyamatot az általuk ellenőrzött médián keresztül. A választások kimenetelének bizonytalansága pedig az emberek mélységes kiábrándultságát tükrözi. A forradalom a Majdanon, amely öt évvel ezelőtt megdöntötte Viktor Janukovics rezsimjét, esélyt adott arra, hogy az emberek megszabaduljanak a megvásárolható politikusoktól. Bizonyos reformok valóban végbementek, s a nyugati integráció lett a cél. Ráadásul, ellentétben a korábbi választásokkal, idén nem az Oroszországhoz vagy a Nyugathoz való közeledés között kell dönteni. Ebben persze Vlagyimir Putyin orosz elnök is ludas, aki megszállta a Krímet és katonai betörést hajtott végre a kelet-ukrajnai régiókban.

Ezzel együtt a korrupció és a haszonlesés virágoznak Ukrajnában. A Gallup adatai szerint az ukránok minden más ország lakóinál kevésbé bíznak a saját kormányukban. Csupán a megkérdezettek 9%-a bízik a kormányzati tisztviselőkben, 91%-uknak viszont meggyőződése, hogy a csinovnyikok korruptak.

A lap szerint ez a kormányzó elit iránti bizalmatlanság magyarázza a Zelenszkij-jelenséget. Ő az egyik legnépszerűbb színész Ukrajnában, aki a Szluha narodu (A nép szolgája) című sorozatban alakított szerepéről vált ismertté. A sorozatnak az a része, amelyben a Zelenszkij által alakított hős ékesszólóan szidja a korrupciót miután megválasztották elnöknek, vírusként terjedt. Zelenszkij a sorozatról nevezte el pártját. A The Economist hozzáteszi, a színész úgy alakította választási kampányát, hogy az a népszerű sorozathőst idézze, elmosva a vágyak és a realitások közötti mezsgyét.

Mivel az ukránok elkeseredetten vágynak arra, hogy új arcokat láthassanak a politikában, ezért készek szemet hunyni a fölött, hogy Zelenszkijnek nincs politikai tapasztalata és nem fogalmazza meg egyértelműen politikai álláspontját.

„Egy szék is jelöltethette volna magát, ők pedig megszavaznák” – jelentette ki a lapnak egy nevét elhallgató nyugati diplomata.

Az ukrán politikában kevés tapasztaltabb politikust találunk, mint Petro Porosenko és Julija Timosenko. A cukrászmágnást és volt külügyminisztert 2014-ben azért választották meg elnöknek, mert azt ígérte, hogy kiírtja a korrupciót. Mostanra azonban megrekedt a környezetét érő megvesztegetési vádak között. Választási kampányát ezért az államépítésre és a biztonsági kérdésekre összpontosította. Julija Timosenko ugyanakkor a nem túl meggyőző Új irány jelszóval kampányol. Legvonzóbb politikai kezdeményezése a fellépés a gázáremelés ellen.

(unian.ua/Kárpátalja)