Passzívak voltak a magyar szavazók

2019. április 2., 21:52 , 949. szám

Kárpátalját tekintve nagyon alacsony volt a részvétel – délig a választásra jogosultak csupán 8%-a élt a szavazati jogával. Ez az arány 15.00 óra körül még mindig csak 29% volt. Az urnák zárásának idejére 47%-ra emelkedett a választáson részt vett kárpátaljai szavazók száma. A megyében rendszerint alacsonyabb a részvétel az ukrán választásokon az országos átlagnál. Azonban a magyarok lakta vidéken a lakosság még ennél is inaktívabb volt: a magyar falvakban a szavazásra jogosult lakosságnak mindössze 37%-a vett részt az ukrán elnökválasztáson.

A Lehoczky Tivadar Társadalomkutató Központ korábban felmérte a magyarlakta településeken élő emberek szavazati hajlandóságát –, amely alapján kijelenthető, hogy az elnökválasztáson született eredmények visszatükrözik a központ általi felmérés mutatóit –, hiszen a kárpátaljai magyar lakosság nem kívánta a regnáló hatalomra adni a voksát. Petro Porosenko jelenlegi elnök a magyar településeken nagyon rosszul szerepelt, a szavazatoknak mindössze 8%-át sikerült megszereznie, sőt a nagyszőlősi járási Tiszakeresztúron egyetlen szavazatot sem kapott. Porosenkónál valamivel előrébb – 9%-kal –  Jurij Bojko végzett. A második helyet együttesen Julija Timosenko, illetve a hasonló nevű Jurij Timosenko a szavazatok 13,3%-ával szerezték meg. A magyar falvak egyértelmű győztese az országos szinten is első helyen végzett Volodimir Zelenszkij volt, aki a magyar lakosság által leadott szavazatok 45,26%-át szerezte meg.

A 45,26% megközelítőleg 16-17 ezer magyar szavazatot jelent, ami azt jelzi, hogy a kárpátaljai magyar falvakban még mindig van mozgósítható potenciál, hiszen a kárpátaljai magyar településeken valószínűleg ennél jóval több a választásra jogosultak száma. 2014-ben is 68 ezer szavazatot kapott az akkori elnökválasztás győztese.

Politológusok szerint Zelenszkij elnökjelölt népszerűsége elsősorban annak tudható be, hogy az emberek változást várnak, nem bíznak a régi politikusokban, ezért a változtatás mellett tették le voksukat. A második nyomós ok pedig annak a sajnálatos dolognak a számlájára írható, hogy az elnökjelöltek programjában nemigen szerepelt a nemzeti kisebbségekre és jogaikra vonatkozó rész. A legaktívabb magyar nyelvű kampányt és a kisebbségi jogok melletti kiállást Jurij Bojko és Olekszandr Vilkul elnökjelöltek fejtették ki. Julija Timosenkónak is volt ugyan magyar nyelvű szóróanyaga, de a helyesírási hibáktól hemzsegő szöveg leginkább megmosolyogtatta a magyarokat, s az üzenete nem jött át a lakosság számára.

Volodimir Zelenszkij vicces kis videóit, illetve kampányüzeneteit önkéntes magyar humoristák fordították le magyar nyelvre, és osztották meg a közösségi oldalakon. Ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar szavazók kinek szavaztak bizalmat a választáson.

Bízunk abban, hogy a második fordulóban jóval több magyar megy majd el szavazni, és ténylegesen egy olyan államfő mellett teszik majd le a voksukat, aki elindítja ezt az országot az Európai Unió felé vezető úton, illetve egy élhető, a kisebbségi jogokat is tiszteletben tartó és biztosító országgá teszi majd.   

D.K./D.P.