Cserkészolimpia a tiszapéterfalvai Tisza Stadionban

Kárpátaljai Magyar Cserkésznap – a sport jegyében

2019. május 22., 14:09

A cserkészmozgalom mindig is az „Isten, haza, család” keresztény értékeket képviselte, s éppen a kereszténységhez való szoros kötődése miatt, illetve amiatt, hogy a totalitárius államokban az ifjúsági szervezetek is csak a rendszer korlátlan ellenőrzése alatt működhettek, tiltották be a cserkészetet mind a nácik a Harmadik Birodalomban, mind a kommunisták az európai volt szocialista országokban. Ám a rendszerváltás után itt, Kárpátalján is újjászületett a mozgalom, mely valláserkölcsi alapon működik, s az Istent, a nemzetet, a természetet szerető, testben edzett, lélekben tiszta közösségeket kovácsol a jó irányban alakítható gyerekekből, fiatalokból. A különböző rendezvények mellett pedig minden évben közös cserkésznapot is szervez a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KáMCSSZ), melynek az idén Tiszapéterfalva adott otthont.

„Szövetségünk jelenleg 400 tagot számlál, s több mint kétszázan jelentünk meg a mostani találkozón. Minden évben Szent György napja, április 24. táján tartjuk meg a rendezvényt, mivel Szent György a cserkészek védőszentje, csak az idén csúszott el kissé a találkozó megszervezése, május 18-ra” – tájékoztat Jakab Anna, a KáMCSSZ ügyvezető elnöke. – Megjelent a Csapi Gróf Széchenyi István, a Beregszászi Bendász István, a Munkácsi Zrínyi Ilona, a Beregdédai Báró Perényi Zsigmond Cserkészcsapat, valamint a hivatalosan még nem bejegyzett, egyelőre a beregszászihoz tartozó mezőgecsei, illetve az alakulóban lévő batári, tiszaújlaki, mezőkaszonyi és a benei cserkészcsapat is. Korábban Ungváron, Técsőn, Visken is volt cserkészcsapat, de ezek megszűntek. Nagyon fontos, hogy legyen vezető, aki vezesse a foglalkozásokat. Ahol nincs vezető, ott a csapat sem működik… Ám a megszűntek helyett olyan településeken jönnek létre csapatok, ahol eddig nem voltak, s a fent említett, alakulóban lévő cserkészcsapatok mellett Beregrákoson is születőben van a csapat.

Mint beszélgetőtársam elmondta, a cserkészet kortalan, ám tagjaik zömmel iskoláskorúak, a csapatvezetők huszonéves fiatalok, de idősebbek is vannak köztük, s felnőtteket is be szeretnének vonni a cserkészetbe, akiknek tizenéves korukban nem volt módjuk megismerkedni a cserkészettel, de érdekli őket a mozgalom. Számukra évente rendeznek képzéseket, más-más helyszíneken – az ideit például a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban tartották meg –, melyeken 10-15 felnőtt vesz részt. Ugyancsak évente szerveznek vezetői továbbképzéseket több korosztály számára. Decemberben, karácsony előtt betlehemiláng-átadó ünnepségre kerül sor. Természetesen kirándulásokat is szerveznek a Kárpátokba, tavaly vízitúráztak is a Kis-Túron, Magyarországon, s hagyományőrzéssel, például szüreti mulatságok, táncházak megrendezésével is foglalkoznak. A cserkészcsapatoknak szintén vannak saját foglalkozásaik. Mindemellett pedig nagyon sok Kárpát-medencei cserkésztalálkozón vesznek részt, különböző cserkészversenyeken is, Magyarországon, Erdélyben. Tavaly például három őrsük vett részt egy nagykárolyi versenyen, s egyikük 3. helyet ért el.

De térjünk is rá az idei cserkész­napra. A megnyitó alkalmából elsőként Jakab Anna üdvözölte a megjelenteket, arra híva fel a figyelmüket, hogy a találkozó jórészt az ismerkedésről, a barátkozásról szól. Majd Barna György, az idei cserkésznap programjának levezetője szólt az egybegyűltekhez. Mint kifejtette, ebben az évben a cserkésznap a sportról szól, cserkészolimpiát szerveztek tizenöt versenyszámban, melyek közül legalább tíz cserkészpróbát kell teljesíteniük a versenyzőknek, egyéni számokban, illetve – ötfős csapatok tagjaiként – csapatsportokban. Emlékeztetett rá, hogy már rég nem volt ilyen, sportos cserkésznap, bár a cserkészek életében is nagyon fontos szerepe van a sportnak, ők is vallják: az ép testben ép lélek. Ezért most cserkészolimpiát szerveznek, melyen – akárcsak magán az olimpián – nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos, a tisztes helytállás számít, s nem az, hogy melyik cserkésztársunk győz. A tiszapéterfalvai Tisza Stadiontól pedig – mely távol esik a városok zajától – el sem lehet képzelni jobb helyszínt a cserkészolimpia lebonyolítására.

A Cserkészinduló eléneklése és a közös ima után Barna György ismertette a verseny szabályait: tizenöt állomást állítottak fel, ahol bejegyzik, hogy a versenyzők/csapatok teljesítették az adott versenyszámot. S mindenki maga dönthette el, melyeken indul, illetve milyen sorrendben vesz részt a különböző versenyeken. Az egyénileg teljesíthető próbák közé tartozott a rönkhajítás, a futás, az asztalitenisz, a gólyalábon járás, az íjjal, illetve a légpuskával való célba lövés, a streetball (kosárra dobás), a csomókötő verseny, a korongon való „agyagszelídítés”, valamint a tűzrakó verseny. Míg a csapatban teljesített próbák a következők voltak: röplabda, frizbifoci, foci, lézerharc, méta. (Az egyébként teljesen veszélytelen és biztonságos lézerharcról a múlt évi tiszakeresztúri falunap kapcsán már bővebben írtam, a lényeg az, hogy a résztvevőknek lézerrel el kell találniuk az ellenfél speciális fejpántján sorakozó érzékelőket – L. M.)

Mint az idei program levezetője e sorok írójának elmondta, hagyományos cserkészjátéknak számít a baseballhoz hasonló méta, a tűzrakó, illetve a csomókötő verseny. S hogy mi a frizbifoci? Egy kicsit hasonlít az amerikai futballhoz, csak nem labdával, hanem frizbivel játsszák. Az ötfős csapatok tagjai állhatnak ugyanannak az őrsnek, de különböző őrsöknek a tagjaiból is. A versenyzők tíz cserkészpróba teljesítésén túl további próbák során is megmérettethetik magukat, a lényeg az, hogy minél több sportot, cserkészpróbát ismerjenek meg…

A versenyidő lezárulása után pedig következett az ünnepélyes eredményhirdetés. A 15 állomás vezetőinek a jelentéstétele után kiderült, hogy a legtöbb versenyző tíz próbát teljesített, de akadtak, akik 11-et, 12-őt is teljesítettek, bár voltak, akik kilencnél hagyták abba a versenyt. Ők mindnyájan kaptak egy jelképes érmet, mely bizonyítja, hogy kiállták a cserkész tízpróbát. Végezetül a résztvevők elénekelték a Himnuszt. Majd jött egy igazi cserkészi felajánlás: a tíznél több próbát teljesítő versenyzők átadták a maguk többlet­eredményeit azoknak, akik 7, 8 versenyszámot teljesítettek, így az utóbbiak sem távoztak érem nélkül. S ez a felajánlás – mint Barna György fogalmazott – bizonyítja, hogy a cserkészek egy közösség tagjai.

A résztvevők pedig megannyi élménnyel gazdagodva térhettek haza ezen a gyönyörű májusi napon.

Lajos Mihály