Meddig kérhető a volt házastársak közötti tulajdonmegosztás?

„Amikor tudomásomra jutott, hogy a vejemnek szeretője van, mondtam neki, hogy költözzön el, s ő mindjárt el is utazott. Csak a személyes holmiját vitte magával, minden egyebet itt hagyott. Miután külföldön dolgozik, három vagy négy évig szinte nem is hallottunk felőle, legfeljebb amikor a szülein keresztül pénzt küldött a gyerekeknek. Nemrég azonban hazatért, s megüzente, hogy igényt tart a családi ház, a háztáji és a kocsi árának felére. Azt mondta, ha nem tudunk megegyezni, a bírósághoz fordul. Három év után is megtörténhet, hogy elveszi a lányom és a gyerekek otthonát? Ilyenkor nincs elévülési idő?”

– A Családi törvénykönyv (Cstk.) 68. cikkelye kimondja, hogy a házasság felbontása nem szünteti meg a házasság ideje alatt szerzett osztatlan közös tulajdonhoz való jogot. A Cstk. 69. cikkelye értelmében pedig a házastársaknak a házasság felbontásától függetlenül joguk van az osztatlan közös tulajdon megosztásához. Hangsúlyoznám azonban, hogy a tulajdonmegosztás csak a házasság ideje alatt közösen szerzett tulajdonra vonatkozik, a házastársak és a velük egy háztartásban élők személyes tulajdonát képező javakra nem. (Lásd a Cstk. 57–67. cikkelyeit!)

A Cstk. 70. cikkelye úgy rendelkezik, hogy a férjet és a feleséget azonos rész illeti meg az osztatlan közös házastársi tulajdonból, hacsak korábban (például egy házassági szerződésben) másként nem állapodtak meg. Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni az osztatlan közös tulajdon elosztásáról, kérhetik, hogy a bíróság tegye ezt meg helyettük. Ilyenkor a bíró minden releváns körülmény figyelembevételével határoz, s indokolt esetben akár el is térhet az egyenlő elosztás elvétől. Például olyankor, ha a felek valamelyike korábban nem gondoskodott a család megélhetéséről, kibújt a gyermek(ek) eltartása alól, elrejtette, vagy megkárosította a család tulajdonát, illetve a család érdekeivel ellentétes módon használta azt fel. Figyelembe veheti a bíróság a házastársak közös gyermekeinek érdekeit is, és határozhat úgy, hogy a gyermekeket nevelő szülő nagyobb hányadban részesül a közös tulajdonból, ha a másik szülő által a gyermekeknek juttatott tartásdíj nem fedezi a kiadásokat.

A Cstk. 71. cikkelye kimondja, hogy az osztatlan közös tulajdon elosztása a házastársak között „természetben” történik. A fel nem osztható vagyontárgyakat a házastársak egyikének ítélik oda. A valamely szakma gyakorlásához szükséges eszközök annak a házastársnak jutnak, aki az adott szakmát gyakorolja. Viszont ezen eszközök értékét figyelembe veszik a többi tulajdonelem odaítélésekor. Pénzbeli kártérítés megítélése az osztatlan közös tulajdonból őt megillető rész fejében a házastársak egyikének (például a családi ház, földrészleg elosztásakor), csak az adott fél hozzájárulásával lehetséges, kivéve a Polgári törvénykönyv által meghatározott speciális eseteket.

Önnek igaza van, a hasonló ügyekben is figyelembe kell venni az elévülési időt. Elévülési időn azt értjük, hogy meddig követelhetjük valamely jogunk vagy érdekeltségünk – adott esetben a családi ház, a háztáji, a gépkocsi felére vonatkozó igényünk – érvényesítését a bíróság előtt. Azonban az osztatlan közös házastársi tulajdon elosztásakor az elévülési idő alkalmazása a körülményektől függ. Ha ugyanis a házastársak nem váltak el egymástól hivatalosan, csupán külön élnek, az elévülési idő nem alkalmazható, mivel a Cstk. már említett 69. cikkelye értelmében a házasság ideje alatt a házastársak bármelyike, bármikor követelheti az osztatlan közös tulajdon megosztását. Amennyiben viszont a felek elváltak, pontosabban a tulajdonmegosztás iránti igény a válást követően fogalmazódik meg, a törvény három évben állapítja meg az elévülési időt (lásd a Cstk. 72. cikkelyét!). Sokan tévesen úgy hiszik, hogy a három év elévülési idő számítását a válás hivatalos kimondásának pillanatától kell számítani, valójában azonban az a pillanat számít kiindulópontnak, amikor az adott személy tudomást szerzett, vagy tudomást kellett hogy szerezzen a tulajdonhoz való jogának sérüléséről. Hogy mikor sérül a házastársnak az osztatlan közös tulajdonhoz való joga? Amikor nézeteltérés támad a férj és feleség között (akár a válás előtt, akár azt követően) a szóban forgó tulajdont, illetve annak használatát illetően. Esetünkben ez a pillanat akkor következett be, amikor ön távozásra szólította fel a férjet, akit így megfosztott a feleségével közös tulajdonukat képező ingatlan, a családi ház használatának jogától.

Az elévülési idő lejárta jogvesztő hatályú, azaz a három év elmúltával elutasítható a férj tulajdonmegosztás iránti kérése. Ennek ellenére számítani kell rá, hogy a férjnek a három év letelte után is jogában áll a bírósághoz fordulni, s a bíróság köteles megvizsgálni a keresetét. Tudnia kell, hogy a bírónak nem feladata vizsgálni az elévülési időt, csak amennyiben ezt kezdeményezi az alperes, vagyis az ön lánya. Ha az alperes a bírósági határozat megszületéséig nem kezdeményez e tekintetben, a bírónak az elévülési idő lejárta ellenére is jogában áll megosztani a közös tulajdont.

De még ha az alperes bejelenti is az elévülési határidő lejártát, nem garantálható, hogy a bíróság elutasítja a felperes keresetét. A jogszabályok ugyanis felsorolnak néhány olyan tényállást, amelyek esetén szünetel vagy megszakad az elévülési idő számítása. Ezen kívül a felperes részéről is felmerülhetnek olyan méltánylandó körülmények, amelyek alapján a bíró meghosszabbíthatja az elévülési időt, vagyis feloszthatja a házastársak osztatlan közös tulajdonát.

Összefoglalva, az elévülési idő lejárta ellenére nem zárható ki, hogy a bíróság az osztatlan közös házastársi tulajdon felosztása mellett dönt, különösen, ha a házastársak válását az osztatlan közös tulajdon megosztása iránti kérelem benyújtásának pillanatáig nem mondták ki hivatalosan. Minél több idő telik el azonban a válás és a tulajdonmegosztási per között, annál valószínűbb, hogy a bíró elutasítja a felperes, azaz esetünkben a férj keresetét.

Mindenképpen javasolnám olvasónknak, hogy lánya forduljon ügyvédhez, aki valamennyi körülményt ismerve és mérlegelve tud tanácsot adni és eljárni ügyében.

hk