Vasárnapi üzenet: 2018. június 16.

2019. június 16., 09:50 , 959. szám

És mikor megparancsolá a sokaságnak, hogy üljenek le a fűre, vevé az öt kenyeret és két halat, és szemeit az égre emelvén, hálákat ada; és megszegvén a kenyereket, adá a tanítványoknak, a tanítványok pedig a sokaságnak. És mindnyájan evének, és megelégedének; és felszedék a maradék darabokat, tizenkét teli kosárral. Akik pedig ettek vala, mintegy ötezeren valának férfiak, asszonyokon és gyermekeken kívül.   (Mt14, 18–20)

A tanítványok kérik Jézust, hogy az estére és a sokaság éhségére tekintettel, engedje el az embereket. Tehát a tanítványok azt mutatják be, hogy Jézus már mindent megtett, amit csak egy mély gyászban lévő embertől bárki is elvárhatna. Itt „legálisan” elengedheti az embereket, így is nagyon hálás lesz neki mindenki. De Jézus a spontán és ösztönös gyógyítási munkafázison túl akar lépni, és a munka mint új élet- és társadalmi szakasz tudatos felvállalását ki akarja ábrázolni, s azt mondja: „Nem szükséges nekik elmenniük; ti adjatok nekik enni!” Majd számba véteti a lehetőségeket (mitek van?): öt kenyér és két hal (fontos meglátni nemcsak azt, ami nincs, hanem azt is, amink van). A tudatosságot tovább mutatja: Jézus parancsol a sokaságnak, hogy telepedjenek a fűre, illetve a pazarlás elkerülésére is van gondja, mert felszedeti a maradékokat, és még azokat is számba veszik, a 12 tele kosarat, valamint a résztvevőket is megszámlálják.

A tudatosság további fokozása, hogy Jézus szétosztotta a múltból megmaradt javakat. Ezzel végképp kilépett a múltból és belépett a jövőbe. A jövő tudatos felvállalását mutatja (s Isten ezzel próbára is tesz), hogy a biztos múltat befektetjük az emberileg bizonytalan, de isteni reménységgel teljes jövőbe. Ami eddig fontos volt (és gondosan őrizgettük), azt tudni kell feláldozni (és kockáztatni) az új jövő érdekében. Ez lesz az új élettér „vetőmagja”. Ha feléljük a vetőmagot, akkor húzzuk még egy ideig, de nem lesz jövő és fejlődés. Oszd szét másnak pl. az idődet, a tapasztalataidat, a munkádat, a javaidat, a segítségedet. Ha Isten megmutatja a küldetésedet, annak a beteljesítésébe ne félj befektetni minden múltból hozott lehetőségedet.

Radvánszky Ferenc
református lelkipásztor