Most már bizonyos, hogy lesznek választások
Az Alkotmánybíróság június 20-án törvényesnek ismerte el Volodimir Zelenszkij elnöknek a Legfelső Tanács feloszlatásáról kiadott rendeletét. Ezzel végérvényesen eldőlt, hogy július 21-én, az elnöki ukáznak megfelelően, előrehozott parlamenti választásokra kerül sor Ukrajnában.
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, május 21-én az elnök rendeletével feloszlatta a Legfelső Tanácsot, s július 21-ére előrehozott parlamenti választásokat írt ki. Ezután május 24-én a kisebbik kormánypárt, a Népi Front (Народний фронт) parlamenti képviselőinek egy csoportja beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve, hogy a testület nyilvánítsa alkotmányellenesnek a szóban forgó elnöki rendeletet.
Az Alkotmánybíróság nagytanácsa június 11-én sürgősséggel nekilátott a képviselői beadvány tárgyalásának. A meghallgatás nyilvános részén maga az államfő is felszólalt. Zelenszkij reményét fejezte ki, a bírák olyan határozatot hoznak, amely miatt „nem kell szégyenkezni”. A bíróság emellett meghallgatta az elnöki megbízott és a képviselők érvelését is.
A testület döntése több napi idegtépő várakozás után, június 20-án született meg. Határozatában a taláros testület kifejti, hogy Ukrajnában alkotmányos konfliktus alakult ki az államfő és a Legfelső Tanács között a parlament idő előtti feloszlatásának lehetséges törvényes okait illetően. Az alkotmánybírák szerint ennek a konfliktusnak nem létezik jogi megoldása, miután sem az Alkotmány, sem a Legfelső Tanács működési rendje nem írja elő a parlamenti koalíció megszűnésének mikéntjét.
„Ugyanakkor a nép a szuverenitás hordozója és a hatalom egyetlen forrása Ukrajnában; a nép a hatalmat közvetlenül, valamint az államhatalmi és az önkormányzati szerveken keresztül gyakorolja (az Alkotmány 5. cikkelyének 2. része)” – olvasható az Alkotmánybíróság határozatában.
Éppen ezért, érvel az Alkotmánybíróság, az alkotmányos konfliktusnak a nép általi feloldása az előrehozott parlamenti választások által megfelel Ukrajna Alkotmánya 5. cikkelye 2. pontjának. Az Alkotmánybíróság egyben emlékeztet, hogy határozatuk kötelező érvényű, végleges és megfellebbezhetetlen. Megjegyzendő, hogy az adott kérdésben 16 alkotmánybíra szavazott, 11 a határozat mellett, öten ellene.
A határozatra reagálva Fegyir Venyiszlavszkij, az államfő megbízottja az Alkotmánybíróságban hangsúlyozta, a parlamentet feloszlató elnöki rendelet valamennyi tételét előzetesen a lehető legnagyobb alapossággal ellenőrizték, így nem volt kétségük a dokumentum egészének, vagy egyes tételeinek alkotmányosságát illetően. Ily módon az Alkotmánybíróság határozata megerősítette álláspontjuk jogi megalapozottságát. Kiemelte, a bíróság határozatával függetlenségéről, pártatlanságáról, valamint az Alkotmány szelleme és a jogállamiság eszméje iránti elkötelezettségéről tett tanúbizonyságot.
A közvélemény és a politika viszont megosztott volt az Alkotmánybíróság határozatát illetően. A bbc.com összeállítása idézte például Andrij Szmolijt, az Ukrán Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének nemzetközi jogászát, aki úgy vélte, „a törvény egy személy, vagy személyek egy csoportja akaratának túsza lett, akik a parlament feloszlatását a »nép akarataként« értelmezték”.
„Ez pedig egyetlen precedenst teremt: mostantól bármilyen cselekedetet a népakaratra lehet hárítani. Például a föderalizációt, vagy a terrorista DNR és LNR autonóm berendezkedését” – írja Szmolij, aki egyébként a Petro Porosenko-féle Európai Szolidaritás (Європейська солідарність) pártlistáján indul a választásokon, ami sokat levon véleménye hitelességéből.
Ugyanakkor Julija Timosenko, a Haza (Батьківщинa) párt vezetője pozitívan nyilatkozott az alkotmánybírák határozatáról, ráadásul azt a benyomást keltve, mintha valamiféle közös siker lenne a határozat.
„Igen! Igazságos döntést sikerült elérnünk önökkel együtt! Az előrehozott választásokról szóló határozatot alkotmányosnak ismerték el. Mondják el minden barátjuknak, hogy július 21-ére többé semmi fontosat ne tervezzenek” – írta a pártvezér arra utalva, hogy azon a hétvégén mindenkinek el kell mennie szavazni.
Tarasz Samajda, A Szabadság Területe civil szervezet vezetője fenomenálisnak nevezte az Alkotmánybíróság döntését.
„Csak két alkotmánybírósági határozatra emlékszem, amelyek cinizmusuk és jogi nihilizmusok alapján ehhez foghatók. Az egyik, hogy Kucsma második elnöki terminusa az első. A másik az, amellyel az Alkotmánybíróság 2010-ben módosította az Alkotmányt, lehetővé téve Janukovicsnak a hatalom bitorlását” – írta.
Natalija Mikoljszka, aki korábban a Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztérium miniszterhelyettese volt, nem minden irónia nélkül jegyzi meg a Facebook közösségi oldalon: „A nép minálunk most már alkotmányos konfliktusokat old fel. Akkor talán fel kellene számolni Ukrajna Alkotmánybíróságát.”
A sok internetes bírálat és a cinizmus azonban esetünkben megtévesztő lehet. Mihajlo Dubinyanszkij az Ukrajinszka Pravdában megjelent elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy bár az elnökválasztást Zelenszkij nyerte, a közösségi médiában, elsősorban a Facebookon még mindig Porosenko hívei vannak túlsúlyban, s mostantól nyilván hangsúlyt fektetnek arra, hogy bírálják az új elnök minden döntését.
(ntk)
