Parlamenti választások: Folytatódott a 2006 óta tartó tendencia

2019. július 23., 20:53 , 965. szám

Előrehozott parlamenti választásokat rendeztek Ukrajnában a hét végén. Folytatódott a 2006 óta tartó, az egész országra nézvést szégyenletes tendencia: ezúttal sem juthatott magyar képviselő egyéni választókerületből a Legfelső Tanácsba.

Álmos vasárnap

Július 21-én szavazott az ország. A képviselőket 2014-hez hasonlóan ezúttal is vegyes rendszer alapján választhattuk meg: 225-en a pártok listáiról, 199-en pedig egyéni választókerületekből juthattak a Legfelső Tanácsba. Ennek megfelelően a választók két szavazólapot kaptak: az egyiken a részt vevő pártok neve szerepelt, a másikon az adott választókerületben induló képviselőjelölteké. Kivételt ez alól csupán azok a polgárok képeztek, akik nem a bejelentett lakóhelyükön szavaztak – ők csupán a pártok közül választhattak.

Ezúttal 65 párt vett részt a választásokon, közülük 24 állított országos listát. Összesen 3084-en indultak egyéni választókerületekben, ezen belül 1404 indulót pártok jelöltek, 1680-an független jelöltként mérettették meg magukat.

A szavazóhelyiségek közép-európai idő szerint reggel hét órakor nyitottak, s az álmos vasárnapi hangulatot szerencsére csak elvétve zavarták meg rendkívüli események. Lembergben például egy idős asszony összetépte és megette a szavazólapjait. Az Ukrajnai Választók Bizottságának tájékoztatása szerint a beregszászi járási Dédában epilepsziás rohamot kapott egy választási megfigyelő, akihez mentőt kellett hívni, így néhány percig szünetelt a szavazás – írta a mukachevo.net.

Több volt a szabálytalanság, mint tavasszal

A rendkívüli esetek többsége azonban választási szabálytalanságokkal volt összefüggésben. A rendőrség tájékoztatása szerint 71 büntetőeljárást indítottak az előrehozott választások során elkövetett törvénysértések ügyében, 66 szabálysértési jegyzőkönyvet vettek fel, 2105 feljelentést és bejelentést rögzítettek. Szerhij Knyazev országos rendőrfőnök közölte, a legtöbb eljárás választók megvesztegetése (9), polgárok biztonságának veszélyeztetésével kapcsolatos tudottan valótlan tartalmú bejelentés (8), a választási jog gyakorlásának akadályozása (7), választási dokumentumok meghamisítása (7) ügyében indult.

Az Opora civil szervezet összesítése szerint az ukránok a parlamenti választások alatt kétszer annyiszor sértették meg a választási törvényt, mint a tavaszi elnökválasztás alkalmával. Előfordult – elsősorban faluhelyen –, hogy személyi igazolvány nélkül is kiadták a szavazólapokat. A korábbi voksolásokhoz hasonlóan ezúttal is sokszor tapasztalták a megfigyelők, hogy a választók lefotózzák a szavazólapjaikat. Ezenkívül többször előfordult, hogy a választók a szavazóhelyiségben nyilvánosan közölték, kire adták a voksukat, holott ezt tiltja a törvény, miként azt is, hogy a szavazófülke helyett közvetlenül a szavazóurnán töltsék ki a szavazólapokat, mielőtt bedobnák azokat. Gyakori volt, hogy a választók a szavazás napján kaptak SMS-t, amelyben arra szólították fel őket, hogy szavazzanak egy bizonyos jelöltre. Egyes pártok és jelöltek az alacsony részvételt látva még a szavazókörzetek bezárása előtt néhány órával is igyekeztek mozgósítani választóikat a világhálón.

Itt magyar jelölt nem győzhetett?

Ismeretes, hogy a kárpátaljai magyarok eleve hátrányos helyzetből voltak kénytelenek nekivágni a választásoknak. A Központi Választási Bizottság (CVK) a korábbi évekhez hasonlóan, mondvacsinált indokkal, ezúttal is elutasította a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kérelmét, hogy az ukrán választási törvénynek megfelelően alakítsanak ki magyar többségű választókerületet Kárpátalján. A magyar összefogás három képviselőjelöltje így kénytelen volt olyan körzetekben indulni, amelyekben a magyar nemzetiségű választók aránya jelentősen elmaradt az ukránokétól. Az Ungvári járást és a megyeszékhelyet is magában foglaló 68. számú, Ungvár központú választókerületben Barta József, a KMKSZ alelnöke képviselte a kárpátaljai magyarságot. A 69. számú, Munkács központú választókerületben Tóth Miklós, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökségi tagja volt a magyar összefogás jelöltje. A 73. számú, Beregszászt és a Beregszászi járását is magában foglaló, Nagyszőlős központú választókerületben, amelyben a legmagasabb, 30%-ot meghaladó a magyar választók aránya, Brenzovics László, a KMKSZ elnöke indult az előrehozott választáson.

Mintha a tömbmagyarság által lakott terület választókerületekre szabdalása önmagában nem lett volna elég hátrány, a kampányidőszakban az ukrán külügyminisztérium és a média szeparatizmussal vádolta a magyar képviselőjelölteket, Magyarországnak pedig felrótták, hogy beavatkozik az ukrán belpolitikába, mivel budapesti kormánytisztviselők keresték fel a kárpátaljai magyar közösséget ezekben a napokban. Nem sokkal a választások előtt az ukrán hatóságok igyekeztek megfélemlíteni a magyar választókat: maszkot viselő fegyveres rendőrök törtek rá otthonában Rezes Károlyra, az UMDSZ Kárpátalja megyei képviselőjére, Brenzovics László kampánymegbízottjára. Házkutatást tartottak Viktor Aljohinnál, a nagyszőlősi járási Salánk polgármesterénél is.

Emellett Jehor Bozsok külügyminiszter-helyettes felkérésére az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) múlt héten büntetőeljárást indított Ukrajna területi integritása és sérthetetlensége elleni támadás címén, mivel a KMKSZ hetilapja, a Kárpátalja a címoldalán közölt választási térképen a magyar nemzeti lobogó színeivel kiemelve ábrázolta a 68-as, 69-es és 73-as egyéni választókerületek magyarok által lakott részét.

A kampány utolsó napjaiban ismeretlenek szórólapokon igyekeztek lejáratni a KMKSZ elnökét. Még szombaton, a kampánycsend idején is SMS-üzenetekkel próbálták megtéveszteni a magyar választókat! Vasárnap a magyar jelöltek megfigyelői mindhárom magyarok által jelentős számban lakott választókerületből jelentettek választási csalást.

A választások alatt megmérgezett kárpátaljai légkörre jellemző módon a mukachevo.net hétfőn külön rövidhírt szentelt annak, hogy a „Magyarország által Kárpátalján támogatott” három képviselőjelölt egyike sem jutott be a parlamentbe.

Lanyha szavazókedv

A CVK hétfőre virradóra tette közzé a választási részvételre vonatkozó országos összesítését. Ebből megtudhattuk, hogy 49,84%-os volt a részvétel Ukrajna 199 választókerületében, vagyis nem érte el az 50%-ot. Valamivel nagyobb volt a szavazókedv az ország délkeleti részén, míg a nyugati régió feltűnően passzívnak bizonyult. A legaktívabbak Csernyihiv (54,80%), Ternopil (54,21%) és Poltava (54,10%) megyékben voltak a választók. A legalacsonyabb részvételt Kárpátalja (41,16%), Csernyivci (42,06%) és Herszon (43,93%) megyékből jelentették. Kijevben a szavazók 48,97%-a adta le a voksát. Összehasonlításképpen: a tavaszi elnökválasztás alkalmával országosan 61,37%-os volt a részvétel, a 2014. évi parlamenti választásokon a szavazók 53,27%-a ment el szavazni.

„Beregszászban 18 921 fő szerepelt a választói névjegyzékben. Közép-európai idő szerint 19.00-kor befejeződött a szavazás, a szavazókörzeti választási bizottságok hozzáláttak a szavazatok összeszámlálásához. Az előzetes adatok szerint városunkban a részvételi arány 38%-ot tett ki – írta Facebook-bejegyzésében Babják Zoltán, a város polgármestere nem sokkal az urnazárás után.

Ám távolról sem Beregszászban voltak az legközömbösebbek a választók Kárpátalján. A legkevesebben a 72. számú, Técső központú választókerületben mentek el szavazni – 28,18%. A legtöbben a 70. számú, Szolyva központú választókerületben járultak az urnákhoz vasárnap – 50,45%. A 68. számú, Ungvár központú választókerületben 49,18%-os, a 73. számú, Nagyszőlős központú választókerületben 44,89%-os, a 69. számú, Munkács központú választókerületben 39,22%-os, a 71. számú, Huszt központú választókerületben 36,27%-os volt a részvétel.

Így szavaztunk

Összesen 424 képviselőt juttattak be a Legfelső Tanácsba a választópolgárok szavazataikkal vasárnap.

A pártokra leadott voksok alapján, a szavazókörzetek eredményeinek 93,85%-os feldolgozottsága mellett öt politikai erő lesz jelen a parlamentben: Nép Szolgája (Слуга народy) – 43,14%, Ellenzéki Platform – Az Életért (Опозиційна платформа – За життя) – 13,06%, Haza (Батьківщина) – 8,19%, Európai Szolidaritás (Європейська солідарність) – 8,12%, Hang (Голос) – 5,84%.

Az ország megyéinek túlnyomó többségében a Nép Szolgája győzött. Kivételt képeznek Lemberg (Lviv) megye, ahol a Hang végzett az élen, illetve Luhanszk és Donyeck megyék, ahol viszont az Ellenzéki Platform – Az Életért kapta a legtöbb szavazatot.

Kárpátalján valamennyi választókerületben a Nép Szolgája párt győzött elsöprő fölénnyel.

Íme a három legtöbb szavazatot kapott párt választókerületenként:

68. számú, Ungvár központú választókerület (100%-os feldolgozottság mellett): 1.) Nép Szolgája – 43,98%, 2.) Haza – 9,08%, 3.) Európai Szolidaritás 7,52%;

69. sz., Munkács központú választókerület (100%-os feldolgozottságnál): 1.) Nép Szolgája –50,71%, 2.) Ellenzéki Platform – Az Életért – 10,32%, 3.) Haza – 8,87%;

70. sz., Szolyva központú választókerület (85,84%-os feldolgozottságnál): 1.) Nép Szolgája – 47,79%, 2.) Haza – 14,16%, 3.) Ellenzéki Platform – Az Életért – 8,21%;

71. sz., Huszt központú választókerület (100%-os feldolgozottságnál): 1.) Nép Szolgája – 54,15%, 2.) Hrojszman Ukrán Stratégiája – 8,91%, 3.) Haza – 8,78%;

72. sz., Técső központú választókerület (100%-os feldolgozottságnál): 1.) Nép Szolgája – 55,19%, 2.) Ellenzéki Platform – Az Életért – 8,49%, 3.) Haza – 8,12%;

73. sz., Nagyszőlős központú választókerület (78,26%-os feldolgozottságnál): 1.) Nép Szolgája – 50,31%, 2.) Haza – 9,64%, 3.) Ellenzéki Blokk – 7,63%.

Érdekes, hogy a 102 külföldi választókerületben Petro Porosenko pártja, az Európai Szolidaritás szerepelt a legjobban, amely a szavazatok 29,5%-át szerezte meg, míg a Nép Szolgája 28,1%-ot kapott. A további sorrend: Hang – 19,6%, Sarij Pártja 4,4%, Szvoboda 4,2%, Ellenzéki Platform – Az Életért – 3,6%, Erő és Becsület – 3,0%, Haza – 2,0%. A többi pártnak nem sikerült megszereznie a voksok 2%-át sem.

Az UNIAN hírügynökség külön kitér az ukrán Déli-sark expedíció szavazásának végeredményére. Ezek szerint az állomás 12 tagjából öt szavazott a Hangra, négy a Nép Szolgájára, ketten Porosenko pártjára, egy „lázadó” pedig tönkretette a szavazólapját.

Lapzártánkkor, 94%-os feldolgozottság mellett, a Nép Szolgája előreláthatóan 124 képviselőt juttat a parlamentbe pártlistáról, s 129-et egyéni választókerületekből, ami összesen 253 mandátumot jelent. A második Ellenzéki Platform – Az Életért frakciója 45 fős lehet (38-an listáról, heten egyéni választókerületekből juthatnak be). A Haza várhatóan 24 képviselővel lesz jelen a törvényhozásban (23 listáról, 1 egyéni választókerületből). Az Európai Szolidaritás 24 mandátumából is 23 lehet listás. A Hang előreláthatóan 20 képviselője közül 17 pártlistáról juthat be, míg három egyéni választókerületekből. Ezenkívül 10 képviselő olyan pártok színeiben jutott mandátumhoz egyéni választókerületben, amelyek eredménye nem érte el az 5%-os parlamentbe jutási küszöböt, vagy amelyek nem is állítottak listát. További 48 honatya független képviselőként ülhet majd be a parlamentbe.

Ami a hat kárpátaljai egyéni választókerületet illeti, így fest az élmezőny:

68. számú, Ungvár központú választókerület (100%-os feldolgozottság mellett): 1.) Robert Horvat (19,66% – független), 2.) Olekszandr Pekar (19,30% – Nép Szolgája), 3.) Andrij Andrijiv (17,70% – független), 4.) Barta József (12,37% – független, a magyar összefogás jelöltje);

69. sz., Munkács központú választókerület (100%-os feldolgozottságnál): 1.) Viktor Baloga (35,81% – Egységes Centrum), 2.) Edgar Tokar (34,47% – Nép Szolgája), 3.) Tóth Miklós (11,70% – független, a magyar összefogás jelöltje);

70. sz., Szolyva központú választókerület (83,49%-os feldolgozottságnál): 1.) Mihajlo Laba (26,91% – Nép Szolgája), 2.) Ivan Drohobecjszkij (17,71% – Ellenzéki Platform – Az Életért), 3.) Vaszil Scsur (17,39% – független);

71. sz., Huszt központú választókerület (100%-os feldolgozottságnál): 1.) Valerij Luncsenko (49,14% – független), 2.) Szerhij Hrabar (28,14% – Nép Szolgája), 3.) Olekszandr Packan (6,65% – független);

72. sz., Técső központú választókerület (100%-os feldolgozottságnál): 1.) Vaszil Petyovka (34,29% – független), 2.) Vadim Nosza (23,18% – Nép Szolgája); 3.) Olekszandr Daniljuk (9,19% – Hang);

73. sz., Nagyszőlős központú választókerület (75,65%-os feldolgozottságnál): 1.) Vlagyiszlav Poljak (41,02% – független), 2.) Brenzovics László (27,08% – független, a magyar összefogás jelöltje), 3.) Ivan Margitics (11,24% – Nép Szolgája).

(ntk)

Választások után: Új pártokkal, új vizeken

Vasárnap a Zelenszkij-féle zöld tornádó másodszor is padlóra küldte Petro Porosenkót és a mögötte álló, állami nacionalizmust és háborút propagáló, az utóbbi időben erősen radikalizálódott pártot, az Európai Szolidaritást. Az öt parlamentbe jutott politikai erőből három tavaly ilyenkor még nem is létezett. Felmerül a kérdés, hogyan alakul az ukrán belpolitika az előrehozott parlamenti választás után?

Az emberek kirúgták a majdanos elitet

A választási eredményekből levonható a következtetés, hogy az ukrán polgároknak nemcsak Porosenkóból lett elegük, hanem úgy általában a 2014-es Majdan következtében felemelkedett politikai elitből. Velük együtt merül a feledés homályába annak a politikusi garnitúrának egy jelentős része is, amely az első Majdan, azaz 2004 óta volt jelen az ukrán politikai életben. Olyan pártok szorultak ki a parlamentből, mint például Oleh Ljasko Radikális Pártja, az Önsegítés, vagy éppen az eddigi kisebbik kormánypárt, a Népi Front.

Igaz ugyan, hogy a Porosenko-féle BPP-ből, a nagyobbik kormánypártból Európai Szolidaritássá átvedlett politikai képződmény parlamenti párt marad, ám a 8%-ot alig meghaladó választási eredmény egyértelművé teszi, hogy legfeljebb statisztaszerepre számíthat az elkövetkező néhány év ukrán belpolitikájában. Annál is inkább, tegyük hozzá, mivel aligha akad olyan öngyilkos párt a most alakuló parlamentben, amely koalícióra szeretne lépni az ország legnépszerűtlenebb politikusának számító exelnökkel és híveivel.

Maga Porosenko vasárnap este, az exit poll eredmények ismertetését követő beszédében majdhogynem győzelemként méltatta bejutásukat a Legfelső Tanácsba. Programhirdető beszédnek is beillő szónoklatában váltig fogadkozott, hogy parlamenti ellenzékként az ukrán államiság, az elnöksége idején elért eredmények megőrzésén fognak munkálkodni a Moszkva-barát erőkkel és a kormányra kerülő – szerinte hozzá nem értő – politikusi gárdával szemben. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb szavazatot vasárnap két olyan párt kapta – a Nép Szolgája és az Ellenzéki Platform – Az Életért –, amelyek kampányukban nagy hangsúlyt fektettek a kelet-ukrajnai béke megteremtésére, ami éppen ellentétes a Porosenko által követett „harcias” irányvonallal.)

Miután a parlamenti ülésterem kupolája alatt mostanság előreláthatóan nem sok babér terem majd a cukrászból lett politikusnak, elképzelhető, hogy az exelnök ráfanyalodik az utcai politizálásra, vagyis a radikálisok élére állva igyekszik befolyásolni az új kormányzatot.

Koalícióra nem lesz szükség

Vasárnap este, közvetlenül azután, hogy bezártak a szavazóhelyiségek, még senki nem tudhatta, hogy mire lesz elég a Nép Szolgájának választási győzelme, így az sem volt egyértelmű, hogy alakíthat-e önállóan kormányt a párt. Az előrejelzések szerint Volodimir Zelenszkij elnök pártja 120–130 honatyát juttathatott a törvényhozásba pártlistáról, s további 70–80 jelöltjük szerezhetett bizonyosan mandátumot az egyéni választókerületekben. Ezért igen valószínűnek tűnt, hogy a Nép Szolgája megpróbálkozik a koalícióalakítással.

Koalíciós partnerként az elnök pártja számára a Hang kínálkozott. A Nép Szolgája részéről már a választás napjának estéjén jelezték, hogy valószínűleg megkeresik ez ügyben a Szvjatoszlav Vakarcsuk popsztár által vezetett politikai formációt, Vakarcsukék pedig úgy nyilatkoztak, hogy állnak a tárgyalások elébe. E politikai frigy gondolatát állítólag a Nyugat is üdvözölte, mivel annak biztosítékát látták benne, hogy az oroszbarát és a nyugatbarát erők között lavírozó Zelenszkij-párt bizonyosan nem „hajlik el” kelet felé. Mások viszont éppen hogy egy ilyen szövetségtől óvták volna Zelenszkijéket. Érvelésük szerint a Hang és Vakarcsuk mint politikus Petro Porosenko kreálmányai, így tartottak tőle, hogy amennyiben a parlament legnagyobb és legkisebb pártja koalícióra lép, az új kormányzat politikája alig különbözik majd a Porosenko-érában megelégelttől. Az oroszbarát oldalon elsősorban attól félhettek, hogy a Hang hatására a számukra két legfontosabb területen, a kelet-ukrajnai béke megteremtése és az erőltetett ukránosítás leállítása tekintetében nem tudnák teljesíteni vállalásaikat Zelenszkijék.

Azonban már hétfő estére kiderült, hogy az elnökpártiak győzelme a vártnál is nagyobb arányú, amennyiben a 124 listás képviselő mellett várhatóan 129 mandátumot szereznek az egyéni választókerületekben. Ez összesen 253 szavazatot jelent, miközben a parlamenti többséghez 226 mandátum is elégséges. Ezzel eldőlt, hogy a Nép Szolgája egyedül is képes kormányt alakítani, ami példa nélküli esemény a független Ukrajna majd 30 éves történetében. Érdekes, hogy ennek ellenére az ukrán sajtóban továbbra is beszédtéma maradt a koalíciós kormányzás lehetősége.

Mihez kezdenek a nép szolgái?

A választási siker minden várható következményével egyelőre láthatóan a győztesek sincsenek még egészen tisztában, néhány utalást azonban máris hallhattunk tőlük azzal kapcsolatban, hogy mire számíthatunk a közeljövőben. Dmitro Razumkov, a Nép Szolgája első embere még vasárnap este jelezte, az elsők között szándékoznak benyújtani a parlamentnek a képviselői mentelmi jog eltörléséről szóló törvényt. Ennél is jelentősebb fordulatot jelezhet azonban, hogy a győzelem tudatában a párt több politikusa is utalt rá, elképzelhető, hogy idő előtti helyhatósági választásokat írnak ki. Maga Zelenszkij elnök is figyelmeztette híveit a választási eredményeket kommentáló beszédében – igaz, meglehetősen homályosan –, hogy a győzelem tudatában nem szabad kiengedniük. Hétfőn este a strana.ua forrásaira hivatkozva már tényként kezelte, hogy Zelenszkij csapata a helyhatósági választások mielőbbi kiírása mellett döntött, s a lépés jogi megalapozásán dolgoznak.

Szakértők logikus lépésnek tartanák, ha az elnök és környezete igyekezne maximálisan kiaknázni a hét végén elért sikert. Abban viszont sokan kételkednek, hogy a parlamenti választás kiemelkedő eredménye megismételhető a helyi önkormányzatok és a településvezetők megválasztása során.

Konstruktív ellenzék?

A választáson a második legjobb eredményt elérő Ellenzéki Platform – Az Életért nem hagyott kétséget afelől, hogy a jónak mondható választási szereplés ellenére ellenzéki szerepre készülnek a következő törvényhozásban. Vezető politikusaik, Viktor Medvedcsukkal az élen, többször is hangsúlyozták vasárnap óta, hogy csupán a kormányerők ellenzéke kívánnak lenni, s nem az ukrán népé. Szavaikból ítélve amolyan konstruktív ellenzéke szeretnének lenni Zelenszkijéknek, vagyis támogatnák a kormányt például az Oroszországgal való megbékélésre, vagy a földgáz lakossági árának csökkentésére irányuló törekvéseiben.

Vasárnap este, amikor még reálisnak tűnt a koalíciós kormányzás lehetősége, a Julija Timosenko-féle Haza nem zárkózott el mereven a Nép Szolgájával való együttműködéstől, bár különösebben lelkeseknek sem látszottak az ötlettől. A párt mára igazi őskövületté vált, hiszen mintegy két évtizede vannak jelen az ukrán politikában, az utolsó olyan parlamenti erőként, amely a választókat a 2014-es Majdan előtti átkos időkre emlékeztetheti, amikor még különösen sűrűn borult az országra a korrupció és az erőszak homálya. Éppen ezért nyilvánvaló, hogy Zelenszkijék csak végső esetben szánnák rá magukat az együttműködésre a Hazával. Arról nem is szólva, hogy tartani lehet tőle, a Nyugat se nézné jó szemmel a közeledésüket, hiszen Timosenkóék jobbára külföldön is a leküzdendő múltat testesítik meg.

A helyzettel bizonyára a Hazánál is tisztában vannak, mert láthatóan megbékéltek az ellenzéki szereppel. Újságírói kérdésre válaszolva jelezték ugyan, hogy készek az egyeztetésre a Nép Szolgájával, ám mindjárt hozzátették, Zelenszkijék programja számos kérdésben ellentétes az övékkel. Gondot jelenthet például, hogy a Haza a lakossági gázár radikális csökkentésével kampányolt, míg a Nép Szolgája kerülni igyekszik ezt a kérdést, azután Timosenkóék ellenzik a termőföld piacának megnyitását, amit viszont Zelenszkijék tulajdonképpen megígértek a választóknak. Ennyi viszont elég is, hogy a két párt ne lépjen koalícióra, s a koalíción kívüli együttműködést se erőltessék az Alkotmány esetleges módosítása érdekében.

Kimentek a divatból az ATO-s veteránok

Sokaknak feltűnhetett, hogy a parlamentből ezúttal hiányoznak a szélsőségesek. Nem kerültek be se az apró nacionalista pártocskák, mint amilyen például a Szvoboda, se a még kisebb, de annál erőszakosabb radikális, neonáci szervezetek képviselői, és egyik parlamenti párt se tartotta már különösebben jó ötletnek háborús veteránokat vagy katonákat juttatni a törvényhozásba pártlistán. Mielőtt azonban túlzottan beleélnénk magunkat a gondolatba, hogy eztán mérsékeltebbé válik az ukrán parlament, s talán dulakodni is ritkábban fognak a honatyák, gondoljunk arra, hogy Petro Porosenko és pártja mégiscsak frakciót alakíthat a Legfelső Tanácsban. Miután pedig az exelnök egész kampányát az állami nacionalizmus jelszavává vált „Hadsereg. Nyelv. Hit” szentháromságra építette, nem kizárt, hogy a jövőben ők folyamodnak majd erőszakhoz a parlament kupolája alatt, ha veszélyben érzik „hitelveiket”. Talán már a közeljövőben megtapasztalhatjuk, miként állnak küzdősportok dolgában a Nép Szolgája „parlamenti politizálás” terén egyelőre járatlan képviselői.

(zzz)