„Negyedik forduló”: Lesznek helyhatósági választások 2019-ben?

Az elnökválasztáson, majd a parlamenti választáson aratott példátlan győzelem után Volodimir Zelenszkijben és csapatában felmerült a gondolat, hogy még idén rendezhetnének előrehozott önkormányzati választásokat is. Kihasználva az új elnök és a leendő kormánypárt, a Nép Szolgája népszerűségét, a helyhatósági választások révén egyetlen politikai erő kezében összpontosíthatnák a hatalmat Ukrajnában. De vajon lehetséges-e ez egyáltalán, s ha igen, milyen következményekkel járna?

A nép szolgái szeretnék

Volodimir Zelenszkij még július 12-én, mindjárt a parlamenti választás estéjén sokat sejtetően utalt rá, hogy akiket érdekel, rendeznek-e helyhatósági választásokat idén, azok ne lankadjanak. Ezt megelőzően Ruszlan Sztefancsuk, aki mostanáig az elnököt képviselte a leköszönő parlamentben, egyértelműen fogalmazott: kijelentette, Ukrajnának „teljes hatalomváltásra” van szüksége, és az elnök csapata keresi annak a módját, miként lehetne ezt végrehajtani.

Korábban a strana.ua forrásaira hivatkozva arról írt, az Elnöki Hivatalban már megszületett a stratégiai döntés, megrendezik a „negyedik fordulót” – ahogyan az elnökválasztás két, illetve a parlamenti választás egy fordulója után megrendezendő helyhatósági választásokat emlegetik időnként a médiában. A kérdés az, milyen ürügyet találnak erre a lépésre Kijevben.

A hatályos törvények értelmében helyhatósági választásokat jövő ősszel kellene tartani Ukrajnában. Előrehozott önkormányzati vagy polgármester-választást a Legfelső Tanács írhat ki néhány törvényben rögzített esetben, ám ilyenkor is csupán egy-egy adott településre, régióra vonatkozóan. Országos előrehozott választásoknak még a fogalmát sem ismerik az ukrán jogszabályok.

Mi lesz a közigazgatási reformmal?

Sokak szerint az önkormányzati választások előre hozásának egyetlen reális indoka az lehetne, ha az országban végrehajtanák a decentralizációt, átalakítanák az ország területi felosztását. Az előző kormányzat alatt azonban éppen csak, hogy elkezdődött a települési önkormányzatokat felváltani hivatott egyesült területi közösségek (OTH) létrehozása, a járás- és megyerendszer átalakításában pedig nem jutottak tovább a tervek gyártásánál. A szakértők egy része ezért most azt tartaná logikusnak, ha az új kormányzat végigvinné az OTH-k megalakításának folyamatát, azután az Alkotmány módosításával létrehozná az új megyéket és járásokat, bevezetné a prefektusi rendszert, s majd csak ezt követően írná ki 2020-ban az addigra amúgy is időszerűvé váló helyhatósági választásokat.

Ismeretes továbbá, hogy a Legfelső Tanács 2015. augusztus 31-én előzetesen rábólintott már a Porosenko elnöki adminisztrációja által javasolt alkotmánymódosításra, amely egyebek mellett különleges önkormányzati státust biztosítana Donyeck és Luhanszk megyék egyes régióinak. Ugyanez a módosítás előirányozza a megyei állami adminisztrációk megszüntetését, jogköreiket a megyei tanácsok által létrehozandó végrehajtó bizottságoknak adva át. Ezzel párhuzamosan az elnök prefektusokat nevezne ki a megyékbe, akiknek feladata a helyhatósági szervek működésének felügyelete lenne. Ennek az elkezdett, de mindezidáig be nem fejezett alkotmánymódosításnak a kivitelezését Ukrajna a Donyec-medencei konfliktus rendezésére kidolgozott minszki megállapodásokban is vállalta. Ez a fentebb vázolt alkotmánymódosítás elvben alapul szolgálhatna az előrehozott helyhatósági választások kiírásához, hiszen az önkormányzatok új jogköröket kapnának általa.

A média már utána is számolt: ha Volodimir Zelenszkijék úgy határoznak, hogy végigviszik az alkotmánymódosítást, elméletileg meglehetne hozzá a szükséges kétharmados többségük, amennyiben a Nép Szolgája megnyeri az ügynek az Ellenzéki Platform – Az Életért frakcióját, valamint a független honatyákat. Egyelőre azonban nem lehet megbecsülni, mennyi időt venne igénybe az alkotmánymódosítás keresztülvitele a parlamenten. Könnyen előfordulhat, hogy a helyhatósági választások ebben az esetben is jövőre maradnának.

Mi végre a nagy sietség?

A elnök- és parlamenti választások sikere Zelenszkijt és pártját is megdöbbentette. Érthető, ha felmerült bennük a gondolat, hogy ha egyszer szinte teljesen ismeretlen egyéni képviselőjelöltjeiknek is sikerült megnyerni a parlamenti választásokat csupán annak köszönhetően, hogy Volodiir Zelenszkij jelöltjeiként hirdették őket, miért ne válthatnák le a helyi önkormányzatokat, a polgármestereket is most, addig, amíg még tart a nagy népszerűség? Különösen a nagyvárosok esetében csábító a gondolat, hogy lecseréljék a nagy befolyású polgármestereket, illetve saját frakciót hozzanak létre a városi tanácsokban.

Szakértők arra is felhívják a figyelmet, a Nép Szolgájának egyeduralma a parlamentben azzal fenyeget, hogy politikai ellenfeleik a régiókban szervezik meg az ellenállást a helyi kiskirályok révén. Némelyik jelentősebb település polgármestere máris jelezte, hogy készen áll a megmérettetésre a Zelenszkij-legényekkel szemben, elemzők azonban kételkednek az őszinteségükben. Minden felmérés arra vall, hogy a nagyvárosok polgármesterei semmi jóra nem számíthatnának, ha idén ősszel kerülne sor a helyhatósági választásokra. Ma sokan úgy érezhetik közülük, azzal se biztosíthatnák pozíciójukat, ha behódolnának az új elnöknek, hiszen ő az eltávolításukban érdekelt. Így könnyen meglehet, hogy nem a hatalomtól kérnek majd támogatást, hanem az ellenzék körében keresnek szövetségeseket. Ennek következtében viszont előfordulhat, hogy Nyugat-Ukrajnában a Hang (Голос) és Porosenko pártja, az Európai Szolidaritás színeiben politizálnak a jövőben, míg az ország délkeleti részén az Ellenzéki Platform – Az Életért zászlói alá állnak be. Érthető, ha Zelenszkijék igyekeznek megakadályozni ennek a vidéki ellenállásnak a kibontakozását.

(zzz)