Az apai örökségből vett lakásról

2019. augusztus 6., 12:00 , 966. szám

„Édesapánk halála után eladtuk a családi házat, majd az árából a testvéremmel közösen lakást vettünk a városban. Én huzamosabb ideje külföldön dolgozom, ezért úgy döntöttünk, a lakást a testvérem a saját nevére íratja. Később nagyon megromlott a viszonyunk az öcsémmel. Mondtam neki, kérem a részem a lakás árából, szerinte viszont nem tartozik nekem semmivel. Miként vehetném rá a testvéremet, hogy adja ki a részem az apai örökségből?”

– A hasonló ügyekben az ördög mindig a részletekben rejlik, így pusztán a levél alapján nem egyértelmű, hogy mi a helyzet a lakás értékének önt illető részével, fizetésre bírhatja-e az öccsét vagy sem. Például sok függhet attól, hogy ki kötötte meg az adásvételi szerződést a lakás megvásárlásakor, ki és hogyan fizette ki a vételárat, létezik-e olyan dokumentum, amely igazolná, hogy ön is hozzájárult a vételárhoz, milyen okmányok alapján jegyezték be a hatóságok a lakás tulajdonjogát a testvérére?

Ha nem sikerül békésen rendezni az ügyet, természetesen van rá lehetőség, hogy keresetet nyújtson be a bíróságon, amelyben kéri tulajdonjoga (vagy résztulajdonjoga) megállapítását a lakásra vonatkozóan. Ebben az esetben azonban önnek kell bizonyítania a per során (lehetőség szerint dokumentumokkal, végső esetben tanúvallomásokkal), hogy az ingatlan részben az ön tulajdonát képezi.

Javasolnám, hogy mielőtt rászánná magát a pereskedésre, keressen fel egy ügyvédet, aki a tények és a dokumentumok alapos ismeretében megalapozott véleményt tud mondani arról, érdemes-e a bírósághoz fordulnia, hiszen az ilyen eljárások elhúzódhatnak, nem is olcsók, a kimenetelük pedig sokszor bizonytalan.

hk