Vasárnapi üzenet: 2019. augusztus 18.

2019. augusztus 18., 10:31 , 968. szám

Két nap múlva pedig elment onnan Galileába, bár maga Jézus tett bizonyságot arról, hogy nincs becsülete a prófétának a saját hazájában. Mégis, amikor Galileába érkezett, befogadták őt azok a galileaiak, akik látták mindazt, amit Jeruzsálemben tett az ünnepen, mivel ők is ott voltak. (Jn 4,43–45)

Jézus időt hagy az Ige munkálkodására: „két nap múlva” történnek az események, a samáriai asszonnyal való találkozáshoz képest. Hagyja az élményt és az Igét dolgozni az emberben, terjedni és kifutni az emberi lelkekben. Ez a hangsúlyozása az időtényezőnek azt feltételezi, hogy az Ige munkálkodására és az Igével való közösségre mélyen már nem koncentrálnak. A kiüresedés jele, amikor már nem hagyunk időt az Igére, és nem dolgozhat az Ige bennünk és mi nem dolgozunk vele. Szánjunk időt az Igével foglalkozni, és hagyjuk azt magunkban dolgozni. Az Igék és énekek járjanak egész nap a fejünkben és a szívünkben, és azok válaszoljanak az előállt helyzeteinkre; magunkat tudatosan késztessük arra, hogy emlékezzünk vissza az Isten üzenetére.

Jézus mer cselekedni az eltorzult, de megrögzült emberi kapcsolatokkal szemben is: hazamegy, pedig „nincs becsülete a prófétának a maga hazájában”. Ez, mint „törvénykijelentés”, minden Evangéliumban megtalálható, mert Jézus számára jelentős volt, hogy otthon nem fogadják. Jézus tudomásul veszi ezt a megcsontosodott jelenséget, mégis, e megváltoztathatatlan és általa is jól ismert jelenséggel ellentétben ismét haza megy, kifejezi, hogy Isten a törvények felett áll. S lehet a logikának, politikának, gazdaságnak, erőnek, természetnek stb. számunkra megváltoztathatatlan törvényszerű jelensége, de azt Isten mégis meg tudja változtatni. Az Isten mindenhatóságába vetett hittel lehet csak nekikezdeni, de azzal neki kell kezdeni a feladatnak. Aztán keserű és szánalmas következménye van mindig a jelen és a jövő számára, amikor a félelmekkel tele tanítvány nem használja ki a hitbeli lehetőségeit, mert kevesebbet mer, mint amit mernie lehetne. Merjünk az Isteni erőre hagyatkozni. Mert elég nekünk az Isten kegyelme.

Radvánszky Ferenc
református lelkipásztor