Tanévnyitó a főiskolán: „A mi igazunkat nekünk kell megtalálni, nekünk kell megvédeni”

Az elsőéves hallgatók diákká avatásával nyitották meg a 2019/2020-as tanévet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán szerdán.

A főiskolai tanácsnak a beregszászi református templomban megrendezett ünnepi ülése hagyományosan a nemzeti és történelmi lobogók, Kárpátalja, valamint a beregszászi főiskola zászlóinak bevonulásával kezdődött. A lobogókkal a Salánki Íjászkör kuruc kori viseleteibe öltözött főiskolai hallgatók lépkedtek be a templomba. A megjelenteket köszöntötte Cserniga Gyula, a beregszászi református gyülekezet lelkésze, majd a főiskola kórusának előadásában elhangzott nemzeti imádságunk, a Himnusz, valamint a Rákóczi-főiskola himnusza, a Rákóczi Ferenc bús éneke című kuruc kori ének.

Orosz Ildikónak, a Rákóczi-főiskola rektorának, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus­szövetség elnökének ünnepi beszédéből megtudhattuk, hogy a különböző szintű, Ukrajnában akkreditált és nem akkreditált több féléves képzéseken összességében 1633 főiskolai hallgató számára kezdődött el a 2019/2020-as tanév szeptember 1-jén. A rektor emlékeztetett, immár a harmadik tanévet kezdik az álnokul elfogadott oktatási törvény árnyékában. „Nem tudjuk elégszer és elég hangosan elmondani mindenkinek, hogy ez a törvény milyen mélységes sebeket ejtett az ukrán demokratikus államiságba vetett hiten, a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok lelkivilágában” – jelezte. Ugyanakkor, mintegy a kárpátaljai magyar oktatás helyzetéről adott részletes ismertetője összefoglalásaként, iránymutatásként hangsúlyozta: „A mi igazunkat nekünk kell megtalálni, nekünk kell megvédeni.”

A rektori köszöntő után az elsőéves főiskolai hallgatók ünnepélyes fogadalomtételére került sor. Az eskü szövegét idén Radvánszky Zsófia I. évfolyamos magyar szakos hallgató olvasta elő. Az eskütételt követően Orosz Ildikó rektor, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány (KMFA) elnöke, valamint az oktatási intézmény tagozatvezetői kézfogásukkal avatták főiskolai hallgatókká, diákokká az elsősöket.

A tanévnyitó ünnepségen átadták a beregszászi főiskola által 2014-ben alapított Rákóczi-díjat, amelyet évente egy-egy külföldi és kárpátaljai személynek ítélnek oda a kárpátaljai magyar oktatásügy és a Rákóczi-főiskola érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként. A főiskolai tanács határozata értelmében a díj anyaországi kitüntetettje idén Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára lett. A Rákóczi-díj másik kitüntetettjeként Dmitro Tkacs, Ukrajna egykori magyarországi nagykövete vehette át az ezüst emlékérmet és a fehérarany gyűrűt.

Potápi Árpád János köszönetet mondva a Rákóczi-díjért arról beszélt, az elmúlt évtizedekben a kárpátaljai magyarság bizonyította, hogy hosszú távra tervez, hiszen megteremtette a kárpátaljai magyar felsőoktatást, s továbbra is működteti, jelentős ütemben fejleszti azt. Rámutatott: a kárpátaljai magyar nemzeti közösség a nehézségekre nem megfutamodással válaszol, hanem előrehaladással. Az államtitkár elmondta, a magyar állam az elmúlt években-évtizedben közel 11 milliárd forintos oktatási, működési és fejlesztési támogatást nyújtott stratégiai partnerének, a beregszászi főiskolának, hogy működésén keresztül meg tudják erősíteni a kárpátaljai magyar oktatási rendszert, s az oktatási rendszeren keresztül az itt élő magyarságot.

„Kívánom, úgy éljétek mindennapjaitokat, tanuljatok, szerezzetek hivatást és ezzel együtt felelősségérzetet is, hogy azzal később együtt élve – és talán a mi segítségünkkel, s az itt élők segítségével –, együtt tervezhessétek, együtt tervezhessük a kárpátaljai és az egész magyarság jövendőjét nem egy, nem tíz, hanem akár több száz évre is” – fordult a diákokhoz Potápi Árpád János.

A továbbiakban átadták a főiskola belső kitüntetéseit. Az idén első alkalommal odaítélt Tomcsányi Hűségdíjat Pallay Ferenc, a Rákóczi-főiskola Puskás Tivadar Informatikai Központjának igazgatója vehette át. A Rákóczi-főiskoláért Emlék­érem első díjazottja Csizmár Iván, a főiskola gondnoka lett.

Brenzovics László KMKSZ-­elnök a főiskolát működtető alapítvány vezetőjeként mondott beszédében emlékeztetett, 100 év, mintegy három emberöltő telt el azóta, hogy Kárpátalját Csehszlovákiához csatolták. Ez a három nemzedék élte meg a vidék történetének legviharosabb időszakát – mutatott rá. Hangsúlyozta, az elmúlt évszázadban többször is teljesen megváltoztak a körülmények, s ehhez kellett alkalmazkodniuk az itt élőknek, ha meg akartak maradni embernek, kereszténynek, magyarnak. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet Brenzovics – Csehszlovákia már nem létezik, Szovjetunió sincs, kárpátaljai magyarság viszont még mindig van. Sőt, nemcsak hogy van magyar közösség, de meg tudja szervezni magát, fenn tudja tartani oktatási intézményeit, át tudja örökíteni azt a tudást és értékrendet, amely a szülőföldön való megmaradáshoz szükséges – tette hozzá.

A történelmet a nagyhatalmak mellett az emberek alakítják, akik átörökítik a szavak, a hagyományok valódi értelmét, jelentőségét – fejtegette a KMKSZ elnöke. A jövőben a hagyományok átörökítése, a kárpátaljai magyarság fennmaradásáért vívott küzdelem folytatása a mai elsősök feladata lesz – mutatott rá Brenzovics László, sok sikert kívánva az újdonsült főiskolai hallgatóknak a tanuláshoz, a felkészüléshez.

Az ünnepség befejezéseként a történelmi egyházak képviselői áldást kértek a főiskolára, a jelenlévőkre, majd az egybegyűltek elénekelték a Szózatot.

(ntk)/Fotók: Fülöp László