Az idei terméstől a jövőbeni tervekig

Gyümölcsök, zöldségek, pozitívumok, negatívumok…

2019. október 19., 13:45 , 977. szám

A kárpátaljai magyarság egy része gyümölcs- és /vagy zöldségtermesztésből igyekszik megélni, s ebben segíti őket a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány is, melynek támogatásával a gazdák nagyméretű, megfelelő kialakítású, jól felszerelt fóliaházakat építenek, új, korszerű mezőgazdasági technológiákat sajátíthatnak el, s újonnan kinemesített zöldség- és gyümölcsfajtákkal ismerkedhetnek meg.

– Jelenleg 1219 zöldség- és gyümölcstermesztővel állunk kapcsolatban, a gyümölcsösök közül pedig az almások foglalják el a legnagyobb termőterületeket – tájékoztat Őrhidi László, a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke. – Az idei terméskilátások a tavasszal elég szomorúak voltak, ugyanis tavaly almából olyan többlettermés keletkezett, hogy szinte ingyen kelt el. Ez rányomta bélyegét az év kezdetére. Aztán április elején Kárpátalja számos körzetében egy hajnali fagy „leszüretelte” az almát, s láttam olyan hathektáros ültetvényt, ahol egyetlen alma sem maradt. Ám a fagy nyilván hullámokban érkezett, így akit nem ért fagykár, most ősszel kiugró áron, kilogrammonként 15 hrivnya körüli áron tudja eladni a termését a nagybani piacokon: a munkácsin és a nagyőlősin, illetve értékesíteni a termését a hágókon túlról érkezett viszonteladóknak. S hogy melyik megoldással tudják jobb ár mellett eladni az almát? Előfordul, hogy a felvásárlók magasabb árat is fizetnek, amennyiben friss gyümölcsöt a helyszínen pakolhatnak… De visszatérve a természeti csapásokhoz: meg kell említeni a vidéken átvonuló számos jégverést is, melyek során a legtöbb kár Ungvár környékén esett, az ottani gyümölcstermesztőket óriási, mintegy 80 százalékos jégkár érte.

– Lehet valamit tenni a jégkárt elszenvedettek érdekében?

– A legjobb az lenne, ha biztosítanák a termést, ilyen esetről elvétve tudok. Egyébként lépéseket tettünk abban az irányban, hogy a Magyarországon jól működő jégkárenyhítő rendszert Kárpátalján is meghonosítsuk. Sajnos, az Ukrajna és Magyarország közötti feszült politikai helyzet egyelőre gátolja a jó kezdeményezés megvalósulását, de amennyiben a két ország egymás közötti viszonya normalizálódik, akkor indíthatjuk a projektet. A Nagyszőlősi Járási Tanács (amely vidék szintén jelentős jégverést szenvedett el) az államhatalmi szerveknél kezdeményezte, vizsgálják meg a jégkárcsökkentő rendszer alkalmazásának lehetőségét. Ennek a kérdésnek a felvetésével a megyei tanács illetékes főosztályához is fordultunk, de egyelőre nincs előrehaladás.

– Milyen terméseredmények születtek a csonthéjas gyümölcsök, illetve a földieper termesztése terén? A földieper-ültetvényeket mennyire viselték meg a májusi esőzések, s miként értékesítik a gazdák ezt a könnyen romló bogyós gyümölcsöt?

– Akik csonthéjas gyümölcsökkel foglalkoznak, azok jó termést könyveltek el, mert a fő termesztő körzeteket nem érte jégeső. A földieper-termesztők is elég jó évet zártak. A káruk mintegy 30 százalékos volt, az elsődleges kár abból következett, hogy elrothadtak a gyümölcsök, a másodlagos kár pedig abból fakadt, hogy az esőzések miatt elszaporodtak a különféle gombabetegségek kórokozói. S hogyan értékesítették a termést? Ahogyan máskor is: vagy bevitték a nagybani piacokra, vagy a hágón túli felvásárló a szamócaföld végén pakolta be az eladásra szánt földiepret.

– Most pedig térjünk át a zöldségtermesztés ez évi eredményeire…

– A zöldségtermesztés terén – a magas felvásárlási áraknak köszönhetően – kiváló évet zártak a kárpátaljai magyar gazdák. Különösen érintette ez a hajtatott paradicsomot és a hajtatott uborkát, melyek eladási ára a tavalyi ár kétszerese-háromszorosa volt, ami jó a termesztőknek, de kevésbé jó a fogyasztóknak. Megint közbeszólt az időjárás szeszélye – Alsókaraszló és Csingova paradicsomtermesztőit nyár elején a zöldár derékig érő vízzel árasztotta el, így hiány keletkezett a paradicsomból.

Egyébként látjuk a termelési kedv növekedését, többen vágnak bele a zöldségtermesztésbe, több mint 1600 volt az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központhoz benyújtott pályázatok száma, a mi alapítványunkhoz benyújtott, különösen a fóliaházak építését célzó pályázatok száma pedig a múlt évhez képest sokat nőtt (tavaly 38, míg idén 58 pályázatot adtak be). Úgy tűnik, hogy a családi gazdaságok a hajtatott felület optimális nagyságának a kialakítására törekszenek. 2500 négyzetméternyi fóliaházban végzett zöldségter­mesztés már el tud tartani egy családot, így a családtagoknak már nem kell külföldre menniük vendégmunkára. S nemcsak új gazdák vágtak bele a zöldségtermesztésbe, hanem olyanok is növelték a hajtatott felület nagyságát, akik már eddig is termesztettek hajtatott zöldségféléket. A paradicsom és az uborka mellett pedig a paprikából is jó lett az idei termés.

– Az elmúlt években viszont jelentős számú zöldségtermesztő felhagyott a termeléssel, és külföldön vállaltak vendégmunkát. Vannak-e, akik közülük azóta újrakezdték a zöldségtermesztést?

– Ennek oka gyakran nemcsak gazdasági kényszer. Az elmúlt 2-3 évben sokan úgy gondolták, hogy külföldön könnyebb megkeresni a mindennapi betevőre valót, de most a vendégmunkásként megkeresett jövedelmet tőkeként felhasználva, többen is itthon vágnak bele különböző vállalkozásokba.

– 2014 óta mennyivel drágultak meg a műtrágyák és a növényvédő szerek, változott-e a gyümölcs- és zöldségtermesztés jövedelmezősége, és miként igyekeznek kompenzálni a gazdák az említett termékek árnövekedését?

– A műtrágyák és a növényvédő szerek árai legalább a duplájukra nőttek, de a termékeink árszintje nem változott. A kiutat a gazdák abban látják, hogy növelik a termőfelületet, hogy kompenzálják a termesztési költségek növekedését.

– A tavalyelőtti ProAgri Napokon a részt vevő gazdáknak bemutattak két energianövényt, a császárfát és az energiafűzt, az energiafűz aprító- és aprítékoló gépét, emellett a kivi termesztését, valamint az olaszországi Mazzoni Group vállalat által kinemesített földieperfajtákat. Azóta mennyire terjedt el az említett energianövények, a kivi és a bemutatott földieperfajták termesztése, és sokan szereztek-e már be aprító- és aprítékoló gépeket?

– A császárfa- és a kiviültetvények esetében csak a tapogatózás szintjén folyik az ültetvények telepítése, bár vidékünk klimatikus adottságai lehetővé tennék e termékek ipari szintű termelését. Nagymuzsaly környékén 2-3 gazda létesített császárfaültetvényt, valamint – tudtommal – az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központhoz is nyújtottak be pályázatokat ezek létesítésére. Kivit Ungvár környékén termesztenek, összesen 2-3 hektáron, energiafűz-ültetvények létesítéséről nincs tudomásom, viszont az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ támogatásával tömegesen szereztek be aprító- és aprítékoló gépeket, melyekkel leginkább az elvadult vízelvezető csatornák, árkok bokrait, fáit és az erdei fakitermelés során keletkező ághulladékot dolgozzák fel értékes fűtőanyaggá.

A Mazzoni Group által kinemesített szamócák világfajták, és jó technológia mellett magas terméshozamokra képesek. Ezen a téren élenjáró gazdáinknak nincs elmaradásuk, mert lekövetik a piaci trendek változásait.

– Így jutottak el a 2019. szeptember 26–27-i Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra és Vásárra is, Budapestre…

– A 2019-es OMÉK-on az alapítványunkkal kapcsolatban lévő kárpátaljai magyar gazdák is kiállítottak. Bemutattuk a ránk jellemző zöldség- és gyümölcskínálatot, valamint az ezekből készült termékeket. Nagy népszerűségnek örvendett a benei Anicka Hadady Csilla, aki a Hungexpo területén főzte ki a szilvalekvárját. Ugyancsak sokakat vonzott a fajátékokat készítő viski Szenek Miklós. A kiállítás érdekes színfoltja volt a Nagydobronyi Komótos Együttes fellépése is.

A kiállítás pénteki napján egy busznyi gazdát vittünk az OMÉK-ra, hogy megismerkedjenek a legújabb trendekkel, a fajtaválasztás, a csomagolástechnika és az elsődleges termékfeldolgozás terén.

– Végezetül: melyek lesznek az idei ProAgri Napok témái?

– A november második felében lebonyolítandó rendezvénysorozat első napján, Dercenben, a csemegekukorica termesztésével fogunk foglalkozni, kiegészítve a levélzöldségek új fajtáinak a bemutatásával. A második napon, Nagydobronyban az uborkapaprika termesztése lesz az újdonság. A harmadik napon pedig gyümölcsnapot tartunk Benében. És a termőföld adásvételének a kérdésére is kitérünk, mivel törvénytervezet készül ezzel kapcsolatban.

Lajos Mihály