Nép Szolgája: tülekedés a helyért a nap alatt

2019. november 13., 13:34 , 981. szám

Hétvégén kongresszust tartott az ukrán kormánypárt, a Nép Szolgája. Ne csodálkozzék rajta az olvasó, ha korábban egy szót sem hallott a készülő vasárnapi eseményről. Utóbb kiderült, még a párthoz közeli politikusok némelyikét is meglepetésként érte az esemény. A „reklám” hiánya nem volt véletlen, hiszen a rendezvény célja ezúttal nem a választók megnyerése, hanem a párton belüli rendcsinálás volt. Elemzők szerint Zelenszkij és szűkebb környezete arra használták fel az alkalmat, hogy szorosabbra húzzák a köteléket az alakuló pártapparátus, az Elnöki Hivatal, a kormány és a parlamenti frakció között.

Egy jelölt, egyhangú szavazás

Miután az előző elnököt, Dmitro Razumkovot augusztus végén megválasztották a Legfelső Tanács elnökévé, a pártvezér úgy határozott, távozik a Nép Szolgája éléről. Ezért hivatalosan a rendkívüli kongresszus első számú napirendi pontja a párt új elnökének megválasztása volt.

Az előadás némileg emlékeztetett a régi idők szovjet választási színjátékaira, amennyiben mindössze egyetlen jelölt akadt az elnöki posztra: Olekszandr Kornyijenko, a párt frakciójának helyettes vezetője. A strana.ua úgy tudja, Anton Poljakov, a párt Csernyihiv megyei egyéni képviselője nyíltan a választókerületek körüli üzérkedéssel vádolta meg a jelöltet az ülésteremben, mivel azonban a párton kívüliek, köztük az egyéni képviselők nem szavazhattak, az új elnököt ennek ellenére megválasztották, méghozzá egyhangúlag.

Akiket meg sem hívtak a „bulira”

A történet előzménye, hogy a világhálón alig egy héttel a kongresszus előtt a párt több egyéni választókerületből parlamentbe jutott képviselője jelezte, őket meg sem hívták az eseményre. A Nép Szolgájánál nem pirultak el a leleplezéstől, ehelyett visszaüzentek a méltatlankodóknak, hogy amennyiben részt kívánnak venni a kongresszuson, szíveskedjenek belépni a pártba. Jó néhányan, szám szerint 30-an, eleget is tettek a felszólításnak és megírták a kérvényüket. A közgyűlés napján azonban kiderült, hogy a jelentkezők felvételére csak a személyi kérdések megvitatása után kerül sor, így az „újoncok” már nem szavazhattak az új elnök személyére.

Ezzel állítólag csírájában fojtották el egy esetleges párton belüli zavarkeltés lehetőségét, hiszen közismert – legalábbis a sajtóhírek alapján –, hogy a Nép Szolgája egyéni képviselői továbbra is elégedetlenek a pártnak azzal az elképzelésével, hogy a listáról beválasztott hon­atyákéhoz hasonlatosan az ő mandátumukat is visszahívhatóvá tegyék. Képzelhető tehát, hogy igencsak szerettek volna érdemben beleszólni a tisztújítás kérdésébe. Nos, erre optimális esetben legközelebb 2023-ban lesz lehetőségük.

Irány a szocializmus?

A kongresszus egyébként néhány további érdekességgel is szolgált a politikai pletykák kedvelői számára. A rendezvény utáni sajtótájékoztatóján Kornyijenko, az újdonsült pártvezér kifejtette, hogy megváltozik a jelenlegi libertariánus pártideológia. A Glavred beszámolója szerint az ideológiaváltásra a párton belüli kompromisszumkereséshez van szükség. „Valami átmenet lesz a liberális és szocialista nézetek között” – jegyezte meg Kornyijenko a portál szerint. Jellemző Ukrajnára, hogy eleddig senki nem talált semmi kivetnivalót abban, hogy a kormánypárt a tagsághoz szabja az ideológiáját, méghozzá a választások után. A világhálón valaki azzal tréfálkozott, hogy eztán a gazdagokat a szocialista, a szegényeket a libertariánus eszmék szerint kopasztják majd meg.

Kiderült az is, hogy a párt megyei szervezeteinek megalakítására február 15-ig kerül sor, amikor is megrendezik a kongresszus második szakaszát. A kérdés azért merült fel, mert a kongresszuson a nyugodt felszín alatt szinte tapintható volt a feszültség, amely a párton belüli és akörüli, illetve a pártapparátus feletti hatalomért folyó politikai harcból adódott. Úgy hírlik, a párton és frakcióján belül jelenleg legalább négy különböző csoportosulást tartanak számon, és bármennyire népszerű is Ihor Kolomojszkij oligarchának az elnökre gyakorolt befolyásáról értekezni, a valóságban nem az ő befolyása alatt álló politikusok vannak többségben Zelenszkij körül. Ezt támasztja alá egyébként Kornyijenko pártelnökké választása is, hiszen ő az elnök „barátainak” köréhez tartozik – ha hinni lehet a pletykáknak. A ki­élezett konkurencia miatt különösen fontos minden csoportosulás számára, hogy megyei szinten is megszilárdítsa a maga befolyását.

A megyei pártszervezetek létrehozása, és általában a párt struktúrájának kiépítése azért is fontos hatalmi szempontból, hiszen a helyi pártszervezetek feladata lenne a pártlisták összeállítása és a jelöltállítás a helyhatósági választásokra. Vagyis, jelentős mértékben azoktól függ majd a tisztségek betöltése az egyes régiókban, akik az elkövetkező két hónapban a megyei pártszervezetek élére kerülnek. Arról nem is szólva, hogy a pártfinanszírozási kérdésekben szintén helyben döntenek, ami igen jelentős pénzeszközöket jelent a kormánypárt esetében.

Helyhatósági választások: kapkod a kormánypárt?

Miközben a megyei struktúrák kialakítását jövőre ígérik a Nép Szolgájánál, a pártnak már idén indítania kell jelöltjeit a december 22-én és 29-én esedékes helyhatósági választásokon. Egyesek szerint a kormánypárt máris késésben van, ami a felkészülést illeti, hiszen még csak most láttak neki a frissen alakult településegyesülésekben (ОТГ) indítandó jelöltjeik kiválasztásához, holott néhány napon belül mintegy 1700 önkormányzati képviselőjelöltet és 90 leendő településvezetőnek alkalmas személyt kellene hadrendbe állítaniuk. Viszont emlékezhetünk rá, a parlamenti választások idején a „kapkodva toborzás” ellenére a Nép Szolgája jelöltjei nyerték a választásokat pártlistán és az egyéni választókerületekben egyaránt.

Nem kizárt, derül ki politikusi nyilatkozatokból, hogy a pártvezetés ebben a munkában kisebb vagy nagyobb mértékben helyi parlamenti képviselőire, illetve a megyei kormányzókra támaszkodik majd, akik már néhány hónapja igyekeznek magukhoz igazítani az általuk képviselt, illetve irányított régiók politikai közegét. A Nép Szolgájánál mindenesetre hivatalosan mindjárt elejét vették ezeknek a szóbeszédeknek, leszögezve, hogy az egyéni képviselők legfeljebb ajánlhatnak jelöltaspiránsokat, azokról a helyi pártkonferenciáknak kell majd dönteniük. Az utóbbi megközelítést látszik alátámasztani, hogy a jelek szerint a kormánypártnál nem szeretnék, ha a parlamenti képviselők belefolynának a párt helyi struktúráinak ügyeibe. Indoklásuk szerint szerencsésebb volna, ha a helyi szervezeteket helyiek irányítanák, s nem a folyton úton lévő honatyák.

Lehántva a búzáról a pelyvát megállapíthatjuk, a pártkongresszus kiválóan rávilágított a Nép Szolgájában folyó küzdelem fő csapásvonalára. Miközben Volodimir Zelenszkij csapatának magja igyekszik továbbra is kézben tartani az irányítást – legalábbis a meghatározó területeken és kérdésekben, az egyre aktívabb párton belüli csoportosulások azon munkálkodnak, hogy helyet biztosítsanak maguknak a nap alatt.

 (ntk)