A határokon átnyúló agrár-együttműködés minden magyar gazdálkodónak érdeke

Kárpátalján tartotta ülését a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma

2019. november 23., 19:12 , 983. szám

Kárpátalján tartotta soros ülését a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), amely huszonkét – a magyarországiak mellett szlovéniai, horvátországi, szerbiai, romániai, szlovákiai és kárpátaljai magyar – agrárszervezetet tömörít. Az eseményen a gazdaszervezetek képviselői a Kárpát-medencét érintő gazdasági és működési kérdésekről, így többek között Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programokról, a közös agrárpolitika (KAP) várható alakulásáról és a jégkármérséklő-rendszer tapasztalatairól számoltak be.

A fórum kezdete előtt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke tudósítónknak elmondta: „Az ügyrendünk szerint minden évben legalább kétszer összeülnek tagszervezeteink, egyik alkalommal az anyaországban, a másik alkalommal pedig az országhatáron kívül. Ezúttal adta magát a lehetőség, hogy a Magyarok Kenyere program nagydobronyi zárórendezvényével összefűzve Kárpátalján szervezzük meg idei második találkozónkat. A huszonkét tagszervezetünkből 21 képviselteti magát itt, Jánosiban, akikkel át szeretnénk beszélni az aktuális kérdéseket, illetve az előttünk lévő továbblépési pontokat – fejtette ki a KEF mindenkori elnöki tisztét betöltő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara  elnöke, aki hangsúlyozta – „Van mit tanulnunk egymástól. Nagyon fontos, hogy legyen egyfajta kapcsolati háló azok között a gazdaszervezetek között, ezen keresztül a gazdák között is, akik a Kárpát-medence különböző pontjain a magyar nyelvet beszélve foglalkoznak földműveléssel vagy állattenyésztéssel, kertészettel vagy más agrárius ágazatokkal. Nagyon élvezetes volt végignézni azt, ahogy a kezdeti bátortalan ismerkedések után valódi közösséggé vált ez a csapat. Ma már eljárnak egymás rendezvényeire, meg tudják beszélni a problémáikat még akkor is, ha nagyon sok különbség van köztük, hisz egy EU-tagországban teljesen más problémákkal küzdenek az agrárium vonatkozásában. De ez nem jelenti azt, hogy ne lennének közös pontok, amelyek átfedést jelentenek az egyes mezőgazdasági ágazatok vonatkozásában.”

A kárpátaljai gazdák számára is számos konkrét előnnyel jár az együttműködés Győrffy Balázs szerint, például a jégkármegelőző rendszer magyarországi megoldásai és tapasztalatai is érdekesek az itteni gazdálkodók számára, illetve ha közvetetten is, de vidékünk gazdálkodóit is érinti, hogy az EU közös agrárpolitikája a következő tervezési időszakban milyen súlypontokat fog meghatározni, és milyen lehetőségeik lesznek az Unión belüli gazdáknak. Továbbá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szolgáltatásai közül néhány az itteni gazdák számára is hasznos lehet.

Az egyeztető fórum elején a levezető elnök köszöntését követően Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke kifejtette, hogy a KEF és az egész magyar gazdaösszefogás jó irányba halad, mert egy felgyorsult, változó világban új kihívásoknak kell megfelelniük a magyar gazdáknak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara új alapokra helyezését, a Kárpát-medencei összefogás megteremtésében elért eredményeket nagyon fontosnak nevezte, ami minden szereplő számára előnyökkel jár, ehhez kapcsolódik a létrehozott közös tudásbázis.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke köszöntőbeszéde elején kijelentette, hogy nagy megtiszteltetés a számunkra, hogy a KEF Kárpátalján tartja egyeztető fórumát. Megköszönte Magyarország Agrár­minisztériumának, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának és a MAGOSZ-nak azt a támogatást, amelyet a kárpátaljai gazdálkodók az Egán Ede Programon keresztül kaptak. Egyúttal köszöntet mondott a kárpátaljai gazdatársadalomnak is az aktvitásáért, amely a magyarországi támogatásoknak köszönhetően szemmel láthatóan fejlődést, átalakulást hozott vidékünk agráriumában. Mindez nagyon nehéz körülmények között zajlik, hisz jelenleg is büntetőjogi eljárás folyik a KMKSZ alapítványa ellen, és sok pályázót behívnak a titkosszolgálathoz is kihallgatásra – összegezte a KMKSZ elnöke, megemlítve, hogy nagyon fontos időszak előtt áll az ország. Ugyanis első olvasatban elfogadta az ukrán parlament a termőföld magántulajdonba adásáról szóló új törvénytervezetet. Úgy tűnik, hogy a normális európai fejlődés helyett Dél-Amerikára jellemző irányban haladnak Ukrajnában a folyamatok, 100–800 ezer hektáros latifundiumok kialakítása vált valószínűbbé, amire a monokultúra a jellemző, amely következtében a falvak hagyományos értelemben megszűnnek létezni. Ez Kárpátalja lakossága számára is veszélyeket rejt, hisz megyénkben a lakosság több mint fele még mindig faluhelyen lakik, és többsége a mezőgazdaságból próbál megélni.

Brenzovics László hangsúlyozta, közösségünk számára létfontosságú az, hogy a kárpátaljai magyar gazdák földhöz juthassanak, és olyan intenzív gazdálkodást folytassanak, amely családjaik számára megélhetést tud majd biztosítani, ehhez kérünk az anyaországtól támogatást, megakadályozva ezáltal falvaink teljes elnéptelenedését.

A kárpátaljai magyar gazdálkodók helyzetét, az ukrajnai jogi kereteket Őrhidi László, a „Pro Agricultura Carpatica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke, valamint Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke ismertette, majd sorban beszámoltak a környező országokban tapasztalható gondokról és lehetőségekről az onnan érkezett tagszervezetek képviselői.

A kárpátaljai résztvevők figyelmét a NAK szolgáltatásai közül a magyarországi laborok kedvező árú talajvizsgálatának lehetősége vonta magára. Az általuk elérhetővé tett vizsgálat az ára és a megbízhatósága miatt lenne nagy segítségére a kárpátaljai magyar gazdáknak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy lehetőséget kell teremteni a Kárpát-medencében működő magyar falugazdászok továbbképzésére és közös programjaira. Részletesen elemezték a fórumon az EU 2020 után várható agrárpolitikáját, illetve a vidékfejlesztési támogatások terén tervezett megszorításokat. Minden résztvevő egyetértett a közös fellépés fontosságában.

Másnap, november 23-án, szombaton a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának résztvevői határbejáráson vettek részt a Nagyszőlősi járásban, majd gabonatermesztési szakmai konferenciára is ellátogattak a beregszászi főiskolára.

Badó Zsolt