Robottechnológia segíti az aknaszlatinai katasztrófa megoldását

2019. december 3., 17:29 , 984. szám

Ezt múlt csütörtökön Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Tanács üléstermében megtartott nagyszabású nemzetközi konferencia keretében jelentették be, amelyen prezentálták a REVITAL I projektet. Ennek célja, hogy megalapozza a sóbánya és a környező terület revitalizációs folyamatának megteremtését és a Felső-Tisza-medence további szennyezésének megakadályozása érdekében egy átfogó monitoring­rendszert alakítsanak ki.

A konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Jevcsák Judit, a rendezvény moderátora, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) igazgatóhelyettese a vendégek köszöntése után ismertette a projektet, amelyben a fő pályázó a Tisza ETT, további partner a Miskolci Egyetem, Aknaszlatina és Máramarossziget önkormányzata, a Kassai Műszaki Egyetem és az Ukrajnai Nemzeti Tudományos Akadémia Földtudományi Intézete.

A pályázatot az Európai Bizottság Tanácsadói Küldöttsége tanulmányának javaslatai alapján dolgozták ki, és azt követően készült el, hogy 2016 szeptemberében Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma a Duna Régió Stratégiáért felelős főosztálya, Ukrajna Külügyminisztériuma, Ukrajna és Magyarország brüsszeli képviseletei hatékony együttműködésének köszönhetően Kárpátaljára látogatott a misszió. A jelentés környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tartalmaz. A REVITAL I az első projekt, amelynek célja a jelentésben vázolt környezetvédelmi javaslatok gyakorlati megvalósítása. A projekt teljes költsége 1 075 817,58 euró, ebből az EU-s hozzájárulás 968 235,81 euró, időtartama 24 hónap.

A fórumon felszólalt Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés vezetője, a Tisza ETT elnöke, Szabóné Cap Andrea, a Tisza ETT igazgatója, Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja, Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul, Ljudmila Homicsak, Ukrajna Gazdasági Fejlesztési, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Minisztériuma Főigazgatóságának vezetője, Mihajlo Rivisz, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, a Tisza ETT társelnöke, Olekszij Hetmanenko, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese és mások. A probléma fontosságáról és megoldásának nehézségeiről volt szó.

Mihajlo Rivisz felhívta a figyelmet arra, hogy az akna­szlatinai sóbányában kialakult karsztszakadékok ökológiai katasztrófával fenyegetnek. Megjegyezte, hogy mivel a szakadékok keletkezésének aktív szakasza lezárult, Kijev nem foglalkozik a problémával.

– Azt követően, hogy 2014-ben kiderült, hogy a tárnákból a Tiszába szivárog a sós víz – ezzel az egész dunai régió élővilágát fenyegetve –, elkezdtük annak lehetőségét kutatni, hogyan tudnánk EU-s forrásokat bevonni a probléma megoldásába. Hamar partnerre találtunk Seszták Oszkár személyében – mondta a megyei tanács elnöke, és kitért arra is, hogy a projekt előkészítése nem volt zökkenőmentes a kijevi minisztériumok hozzáállása miatt.

Seszták Oszkár, aki 1991-ben személyesen is járt a sóbányában, néhány éve megdöbbenéssel értesült arról, hogy milyen állapotba került ez a nagyszerű műszaki és egészségügyi létesítmény. Ismertette a projekt három konkrét célját: innovatív technológia segítségével tanulmányozni és értékelni az aknaszlatinai sóbányának és környékének ökológiai állapotát, megkezdeni a monitoringot és a kutatást, a felszíni és felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi változásának, valamint előkészíteni a talaj torzulásának megfigyelését szolgáló integrált monitoringrendszert, különböző szinteken prezentálni a projekt eredményeit.

– A projekt összhangban van a Tisza ETT kiemelt céljával, vagyis a Tiszával, illetve a folyó védelmével, de személyes motivációt is érzek a probléma megoldására. Ez egy kiterjedt probléma, számos települést és négy országot érint – közölte Seszták Oszkár, és kiemelte, hogy talán még időben vagyunk, még nem szennyeződött a Tisza olyan mértékben, ami érzékelhető lenne, de ennek a projektnek pont az a célja, hogy ezt megakadályozza. – Nem várjuk meg, hogy bekövetkezzen egy, a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez hasonló mértékű katasztrófa.

Ljudmilla Homicsak kitért arra, hogy korábban, amikor még a Mezőgazdasági Minisztériumnál dolgozott, ő foglalkozott a kérdéssel és az összevonások után is ő kapta ezt a feladatot, így az információk a birtokában vannak, és jól ismeri az eddigi tapasztalatokat.

– Az Aknaszlatinai Sóbánya okozta környezeti károsodás felszámolására irányuló költségvetési programot irányítom. De ennek a programnak a lehetőségei nem elegendőek az ökológiai károknak a felszámolására. A REVITAL I projekt keretében közös együttműködéssel sokkal hatékonyabban tudunk fellépni a probléma megoldása érdekében – szögezte le.

A sajtótájékoztatót követően az érintettek és a probléma megoldásán dolgozó tudósok, szakértők a konferencián prezentálták a projektet, videón bemutatták a robot működését. Jövő augusztusban tervezik egy robot leengedését az évek óta elárasztott aknaszlatinai sóbányába. A Miskolci Egyetem vezetésével kifejlesztett robot a rajta elhelyezett műszerekkel geológiai adatokat szolgáltat a vízzel elárasztott bányák járataiból. A szerkezet révén képet kaphatunk a föld alatt lezajlott és még zajló karszttevékenységről, a só koncentrációjáról, stb.

A projekt eredményeképpen kiderül, hogy milyen a valós veszély, és egy olyan intézkedéssorozatot is lehet prognosztizálni, amellyel elhárítják a veszélyt, ha változik a Tisza folyó sókoncentrációja, illetve arra is fény derül, hogy a későbbiek során az ukrán fél hogyan tudja újraindítani a bányaművelést, valamint a korábban végzett egészségügyi kezeléseket.

IA/RV