A kölcsönadott pénz behajtásáról

2019. december 9., 10:15 , 984. szám

„Jelentősebb összeget adtam kölcsön egy férfinak elismervény ellenében. Az elismervényt nem hitelesítette közjegyző. Az adós nem fizette vissza a tartozását a megbeszélt időpontig, sőt, azóta is bujkál előlem. Állítólag külföldre utazott. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Hogyan hajthatom be a tartozást?”

– A Polgári törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 1046. cikkelye értelmében a kölcsönszerződés alapján az egyik fél (a hitelező) pénzt (vagy egyéb tulajdont, tárgyat) ad át a másik félnek (a hitelfelvevőnek), és a hitelfelvevő vállalja, hogy ugyanakkora összeget (vagy tulajdont, ugyanolyan minőségű tárgyat) szolgáltat vissza a hitelezőnek.

A kölcsönszerződés a pénz (vagy egyéb tulajdon, tárgy) átadásának pillanatától számít megkötöttnek.

Az 1047. cikkely kimondja, hogy a kölcsönszerződést írásban kell megkötni, ha annak összege eléri az állampolgárok törvényben előírt adózatlan minimális jövedelmének tízszeresét. Olyan esetekben, amikor a hitelező jogi személy, a kölcsön összegétől függetlenül kötelező a szerződéskötés.

Vagyis a törvény nem követeli meg a kölcsönszerződés közjegyző általi hitelesítését, sőt még az írott szerződést is csak egy bizonyos összeghatár felett.

Javasolnám, hogy forduljon keresettel a bírósághoz. Ilyen esetekben az adós bejelentett lakóhelye szerinti bíróság az illetékes. Önmagában az a körülmény, hogy az alperes esetleg elhagyta az országot, nem akadálya a per megindításának. A kölcsön alátámasztására csatolja keresetéhez az adóstól kapott elismervényt. Adott esetben jól jöhetnek azoknak a tanúknak a vallomásai is, akik igazolni tudják a pénz átadását.

Adósságot behajtani külföldön tartózkodóktól rendszerint hosszan tartó, összetett és bizonytalan kimenetelű vállalkozás. Ha viszont az adósnak maradt tulajdona Ukrajnában, annak terhére behajtható a tartozás a bíróság végzése alapján.

hk