Fergeteges jazzkívánságműsor Beregszászban

2019. december 17., 18:59 , 986. szám

A Pro Cultura Subcarpathica Civil Szervezet december 15-én igazán különleges jazzkoncerttel zárta az évet. Magyarország kiemelkedő jazztriója Sárik Péter vezetésével, a jól ismert és elismert Falusi Mariann énekesnővel kiegészülve, aki több zenei műfajban is profi szinten helytáll, igazán fergeteges estét varázsolt a beregszászi közönség számára.

A Sárik Péter Trió már nem először jár Beregszászban, és ahogyan azt megszokhattuk tőlük, most is szenzációs jazzműsorral kápráztatták el a közönséget. A formáció művészei Magyarország legkiemelkedőbb jazzmuzsikusai közé tartoznak, akik szívvel-lélekkel és élvezettel játszanak minden alkalommal. Mostani fellépésük során a Pa-Dö-Dö frontemberével, Falusi Mariannal kiegészülve jazzkívánságműsor projektjükben a legkülönfélébb és népszerű dalokat, pop- és rockslágereket feldolgozva kalauzolták el a közönséget a jazz világába. A zenészek hihetetlen virtuozitással, egyszerre finoman, könnyedén, mégis tele erővel varázsolnak a hangszereiken – legyen az zongora (Sárik Péter), bőgő (Fonay Tibor) vagy éppen dob (Gálfi Attila). A jól ismert LGT-, Neoton-, Margaret Island-, Tankcsapda-számok feldolgozásai teljesen új zenei megközelítésben hozzák közel a jól ismert dalok által a jazz stílusát a közönséghez. Falusi Mariann páratlan énektudása, muzikalitása azt a bizonyos pontot is felteszi az i-re. Így aztán teljes komplexitásában, páratlan zenei élménnyel gazdagodhat a hallgató.

A formáció minden számát követően a közönség hosszú tapssal és üdvrivalgással fejezte ki tetszését a zenészeknek. A koncertet a megjelent érdeklődők nagyon élvezték, hiszen ötször tapsolták vissza a muzsikusokat, akik a végén már kívánságműsort tartva a színpadon még a Kis karácsony, nagy karácsonyt is elénekelték a közönséggel. 

Sárik Péter kérdésünkre elmondta: A Trió már 12 éve létezik, ebben a felállásban pedig 7 éve játszunk együtt. A jazzkívánságműsort tíz éve játsszuk. Az ötlet teljesen profán módon jött, kaptunk egy lehetőséget Magyarország egyik legkiválóbb jazzklubjában, ahol megígértem, hogy telt házakkal fogunk majd játszani. Aztán hazaérve elgondolkodtam azon, hogyan fogunk telt házakat csinálni, mikor azelőtt 40-50 ember járt el a koncertjeinkre. Aztán rájöttem arra, hogy a jazz az a műfaj, amely minden zene eljátszására alkalmas. Ebből adódóan meghirdettük a jazzkívánságműsort, amelyben az volt a fontos, hogy ne jazzdalokat kérjenek az emberek, hanem kérhettek mindenféle más műfajúakat. Elindult egy sikerfolyamat, amelyből most már három lemez született. Például ennek az oldalágán csináltunk egy egészlemezes Beethoven-feldolgozást, amellyel itt is jártunk már korábban, s ebből született már Bartók-feldolgozás is. Azt gondolom, hogy valóban egy remek sugallat volt ez föntről. Az első két lemezünkön csak angol dalok voltak, aztán teljesen joggal jött a magyar közönség azzal, hogy miért nem játszunk magyar dalokat is. Így lett a harmadik lemezünkön 15 ismert magyar dal is, jövőre pedig felvesszük majd a jazzkívánságműsor kettőt, ahová most várjuk a kívánt dalokat. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy elmondjam, bárki írhat nekünk, és a legtöbbet ajánlott dalok ismét feldolgozásra kerülnek.

– Hogyan csatlakozott Falusi Mariann a formációtokhoz?

– Ez az egész jazzkívánságműsor egy jóindulatú, de piszok nagy átverése a közönségnek, hiszen mi kőkemény jazzt játsszunk a színpadon, de becsomagoljuk slágerekbe. Az emberek boldogan éneklik ezeket a dalokat, viszont ha nem lennének ezek a dalok, akkor lehet, hogy túl nehéz lenne nekik az improvizációs folyamat. Aki pedig jazz­rajongó, az duplán jól jár, hiszen valószínűleg ismeri és szereti a dalokat és az improvizációt is. Az ének része még nagyobb nehézséget okoz az előadónak, hiszen a lemezen 15 dal van, annak a legnagyobb része férfi dal, van női is. Ez már eleve nehézség, úgy kell előadni a dalokat, hogy hasonlítson is kicsit az eredetire, de semmiféleképp nem szabad lemásolni az eredeti előadót.  Mariann az egyik legsokszínűbb magyar énekes. Rengeteg jó énekessel dolgozunk, de Mariann volt az, akit én bármilyen formában, szerepben, dalban láttam, mindig hiteles és természetes volt. Úgyhogy nem volt kérdés, hogy ő legyen az.

– Másodszor jártok itt, Kárpátalján. Milyen élmény volt számotokra a mai este?

– Bevallom őszintén, sokkhatás alatt állunk, hiszen az első dal után mindenki megőrült, és szinte felrobbant a közönség. Gyakorlatilag a második refrén után velünk volt az egész közönség. Több mint 100 koncertünk volt idén a jazzkívánságműsorral, de ebből ez volt a második legjobb hely. Nagyon szerencsésnek érezzük magunkat, hogy itt lehettünk ma este, hihetetlen ilyen közönségnek játszani.

Váradi Enikő