Karácsonyváró ünnepséggel zárta a félévet a Beregszászi Rezeda Folkműhely
A Beregszászi Rezeda Folkműhely december 21-én tartotta hagyományos karácsonyváró ünnepségét, melyen a műhely apraja és nagyja is bemutatta tehetségét. A Rákóczi-főiskolán megtartott eseményen közel 120 gyermek táncolt, énekelt és muzsikált, felelevenítve a karácsonyi népi hagyományokat.
Az ünnepség kezdetén Váradi Enikő, a folkműhely vezetője köszöntötte a megjelenteket. Kodály Zoltán szavait idézve elmondta: „A zene rendeltetése belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése.” A folkműhely munkatársaival azon dolgoznak, hogy a gyermekek megismerjék belső világukat, s a zene és a tánc által kiteljesedhessenek – mondta. A vezető szerint a népzene és a néptánc ma már olyan eszköz, amely sokkal könnyebben megnyitja a világot a fiatalok előtt. Közösségeket ismerhetünk meg általa határon innen és túl, s egy állandó, nagy közösség tagjaivá válhatunk. „Legyenek büszkék arra, hogy a gyermekeik ezen plusztudás birtokában lehetnek, még akkor is, ha nem mindenki népzenésznek vagy néptáncművésznek készül” – hangsúlyozta. Gondolatait a Zsoltárok könyvének szavaival zárta: „»Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradozik az építő«” – mi önökkel együtt egyéniségeket, jellemeket formálunk, a művészet, a zene, a tánc az az eszköz, amely által a gyerekek megmutathatják az egyéniségüket. Azonban igyekszünk olyan biztos alapköveket is elhelyezni, amelyekre életük során biztosan támaszkodhatnak, hiszen a népi kultúra egyetemes magyarságunk gyökereit tartalmazza, amelyek által a gyermekek megismerhetik múltjukat, és egy olyan tiszta forrás birtokába kerülnek, amelyből mindig tudnak majd meríteni. Azonban mindez akkor válik teljessé, ha a munkára rákerül a felülről jövő áldás” – mondta Váradi Enikő.
A köszöntőt követően a folkműhely tagjainak előadása következett. A népzenei szekció diákjai harmonikán és hegedűn mutatták be, hogy mit sikerült elsajátítaniuk az elmúlt félévben. A muzsikuspalánták karácsonyi kántáló énekeket és Bartók gyűjtései alapján népdalcsokrokat játszottak, valamint dél-dunántúli és szatmári dallamokat. A néptáncszekcióban először a folkműhely Bimbócska csoportja, az óvodások mutatkoztak be, akik kedvenc népi gyermekjátékaikat adták elő. Az őket követő Rügyecske csoport a sárközi gyermekjátékok bemutatása mellett már tánctudásával is elkápráztatta a közönséget. A folkműhely ifjúsági csoportja mezőföldi tánckoreográfiát adott elő, amelybe egy mese is beleszövődött, ahol az oláh leány a kecskéjét keresgélte. A legnagyobbak – a Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes – Karácsonyi rege című szerkesztett, színházi elemeket is tartalmazó táncműsorral kalauzolták a közönséget a régi korok karácsonyi bálos szokásaiba. Az előadás egy család visszaemlékezéseinek történetén keresztül hozta közelebb az egykori báli hangulatot, amelyben aztán az ünneplő ifjak a táncos mulatság mellett néha szavaltak, vagy éppen nótát küldtek választottjuknak, de a betlehemes kántálási szokásokat is felelevenítették. A megható műsort a közönség vastapssal jutalmazta. Az esemény zárásaként a folkműhely minden tagja színpadra állva egy közös karácsonyi énekkel kívánt áldott ünnepet.
Az ünnepség helyszínét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola biztosította.
/sz/
