Zelenszkij Izraelben: már megint a farok csóválta a kutyát?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elindult Jeruzsálembe, hogy január 23-án részt vegyen az V. Holokauszt Világfórumon, ám az utolsó pillanatban lemondta részvételét a rendezvényen, amivel jókora felháborodást keltett Izraelben.

Jeruzsálemben nem értették az ukrán elnököt

Zelenszkijt vendégként hívták meg a fórumra, nem előadóként, vagyis az utolsó pillanatban bejelentett távolmaradása nem okozott különösebb gondot a rendezőknek. Döntését az ukrán államfő azzal indokolta, hogy rendkívüli volt az érdeklődés a rendezvény iránt, így nem minden holokauszttúlélő vehetett részt azon. Állítólag nekik, a rendezvényről lemaradóknak engedte át a maga helyét Zelenszkij.

Az izraeli szervezők értetlenül álltak a történtek előtt. Közölték, eljárásával az ukrán elnök egyáltalán nem segített a túlélőknek, hiszen mindenki részt vehetett a rendezvényen, aki az utóbbi napokban jelezte ebbéli szándékát. Az ukrán sajtó egy része szerint Zelenszkij döntését Izraelben egyesek „undorító manipulációnak” nevezték. Más beszámolókból ítélve viszont Jeruzsálemben csupán sajnálták az ukrán elnök döntését.

„Szomorú, hogy (Zelenszkij elnök – a szerk.) ilyen cinikusan használ ki egy olyan eseményt, amely az egész világ számára nagy jelentőséggel bír” – tették hozzá állítólag a Jad Vasem intézet részéről.

Izraelben vélhetően arra gondoltak, hogy Zelenszkij valójában egészen más okból maradhatott távol a megemlékezésről. Azért jellemző az ukrajnai viszonyokra, hogy utólag szinte már lehetetlen kideríteni, hogy valójában ki és mit mondott.

Már megint az a bizonyos farok

Az ukrán sajtó emlékeztet, hogy Petro Porosenko exelnök pártja, az Európai Szolidaritás már az izraeli látogatás előtt néhány nappal bírálni kezdte az államfőt. Volodimir Vjatrovics, az ellenzéki párt parlamenti képviselője, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének tavaly leváltott hírhedt vezetője például kijelentette, megalázó Ukrajna elnöke számára, hogy a rendezvényen Vlagyimir Putyin elnök beszédét fogja hallgatni, miközben maga nem szólalhat fel. Ráadásul az esemény szinte egybeesik az ukrán egység ünnepnapjával, miközben Izrael „egyre inkább flörtöl Moszkvával”. A Vjatrovicsot idéző strana.ua megjegyzi, Zelenszkij a davosi Világgazdasági Fórumról indult a Közel-Keletre, vagyis Vjatrovicsnak láthatóan az ellen nem volt kifogása, hogy az ukrán elnök az állami ünnepet Svájcban töltse.

Porosenko világhálós bértollnokai, az úgynevezett porohobotok is rávetették magukat az elnökre, azt állítván, hogy Zelenszkij nem is a holokausztmegemlékezés miatt utazik Jeruzsálembe, hanem „Putyin statisztájának”. Az is felmerült egyébként, hogy Putyin és Zelenszkij négyszemközt tárgyalhat a jeruzsálemi esemény kapcsán a kelet-ukrajnai konfliktusról, amit sokan szintén nem vettek jó néven Kijevben.

Mint az az utóbbi hónapokban számtalanszor előfordult már, Porosenkóék vádjai ezúttal is alaptalanoknak bizonyultak. A jeruzsálemi rendezvényen Putyin mellett számos ország vezetője megjelent, ott volt – és fel is szólalt – többek között Emmanuel Macron francia elnök, akivel Zelenszkij megválasztása óta jó kapcsolatokat ápol. Az ukrán államfő ennek ellenére döntött úgy, hogy nem ingerli a választásokon mindössze nyolc százalék körüli eredményt elért nacionalista ellenzékét, s büntetésként rendkívül buta helyzetbe került.

Emlékezetes, hogy néhány napja meglehetősen hangos szóváltás alakult ki Tel-Aviv és Kijev között az ukrajnai, kormányintézmények által is ápolt Bandera-kultusz miatt, ami nem tett jót a két ország viszonyának. A Sztrana politikája című Telegram-csatorna elemzése szerint Zelenszkij izraeli útjával két merőben eltérő célt igyekezett elérni egyidejűleg. Az első: szerette volna elkerülni, hogy tovább romoljék országának viszonya Izraellel a Bandera-ügy miatt. Eredetileg ezért vállalta a jeruzsálemi eseményen való megjelenést. Másfelől szándékában állt elkerülni, hogy az itthoni ellenzék ismét haza­árulást kezdjen emlegetni, amiért részt vesz egy olyan rendezvényen, amelyen Vlagyimir Putyin is megjelenik, s ahol ráadásul a Vörös Hadsereget éltetik Auschwitz felszabadításáért. Láthatóan a két, egymást tulajdonképpen kizáró „késztetés” közül végül az ukrán nacionalisták érzelmeinek kímélése bizonyult erősebbnek az elnökben. Valószínűleg ezért jelentette be az utolsó pillanatban, hogy lemond a megemlékezésen való személyes részvételről, miközben izraeli útját nem mondta le. Így történhetett, hogy megérkezve Jeruzsálembe elnökünk fejébe nyomta a sábeszdeklit, és elment imádkozni a Siratófalhoz, másnap találkozott Benjámín Netanjáhú miniszterelnökkel, majd anélkül, hogy bármilyen értékelhető eredményt fel tudott volna mutatni, visszautazott Európába.

Feltételezhetően az ukrán államfő és a tanácsadói is úgy gondolták, hogy zseniális húzást sikerült kiötölniük a holokausztmegemlékezésről való távolmaradással, melynek eredményeként a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad. Valójában elnökünk két szék között a földre huppant. Amint elemzők rámutatnak, az ukrán államfő még mindig nem érti, hogy sosem lehet „jófiú” a saját nacionalista ellenzéke szemében, bármennyire igyekezzék is, ráadásul nagy belpolitikai megfelelési igyekezetében szinte bizonyosan ártott az izraeli–ukrán viszonynak. Izraelben ugyanis nem alaptalanul értelmezhették úgy Zelenszkij távolmaradását a holokausztmegemlékezésről, hogy nem kívánt határozottan állást foglalni az antiszemitizmus ellen. Így nem csoda, hogy bár elnökünk mostanában szeret emlékeztetni rá, hogy zsidó vér is folyik az ereiben, országának továbbra sem sikerül szabadulnia az antiszemitizmus vádjától.

Vagyis elmondható, hogy a tavalyi elnökválasztás második fordulójában valamivel több mint 24 százaléknyi szavazatot gyűjtő Porosenkónak és mindössze 8 százaléknyi voksot szerző pártjának, az Európai Szolidaritásnak ismét sikerült ráerőszakolnia az akaratát a szavazatok több mint 73 százalékával győztes Volodimir Zelenszkij elnökre. Nos, erre mondják, hogy a farok csóválja a kutyát.

Ráadásul Vlagyimir Putyinnak sikerült felhasználnia Izraelben elmondott beszédét arra, hogy ismét nagyot rúgjon a posztszovjet térség Oroszország helyett Európát választó államaiba.

„De ne feledjük, hogy ennek a bűncselekménynek (a holokausztnak – a szerk.) bűnrészesei is voltak, akik kegyetlenség dolgában gyakran túltettek gazdáikon. A halálgyárakat, koncentrációs táborokat nemcsak nácik szolgálták ki, hanem Európa számos országában a bűntársaik is. Ezek a banditák a Szovjetunió megszállt területein is tevékenykedtek. A legtöbb zsidót meggyilkolták. Így Ukrajnában nagyságrendileg mintegy 1,4 millió zsidó halt meg” – jelentette ki egyebek mellett Putyin a strana.ua tudósítása szerint.

Mivel Zelenszkij elnök nem volt jelen a megemlékezésen, így nem tudta érzékeltetni, hogy a mai ukrán politikai elitnek semmi köze a náci kollaboránsokhoz, s hogy Ukrajna együtt gyászol a zsidókkal, az egész demokratikus világgal. Úgy tűnik, az államfőnek fontosabb volt, hogy meg ne szólják Bandera késői ukrajnai tisztelői.

Mondhatnánk, hogy ez az egész az ukrán nacionalisták és nemzetépítők magánügye. Ismét orbitális tudatlanságról és otrombaságról tettek tanúbizonyságot, hát viseljék a következményeket, intézzék el a dolgot egymás között. Jól tudjuk azonban, hogy kisebbségként a kárpátaljai magyarság ki van szolgáltatva az ukrán nacionalisták és a XIX. századi mintára nemzetállamot építő önsorsrontó, érzéketlen és tudatlan fantaszták ámokfutásának.

(ntk)