A bírósági illeték változásáról

2020. február 1., 11:00 , 991. szám

„Keresetet szeretnék benyújtani. Kérem, írja meg, változott-e a bírósági illeték mértéke idén? Milyen esetekben kell megfizetnie a felperesnek az illetéket, s ki mentesül alóla?”

– A tavaly érvényes bírósági illetékeket még 2017 végén állapították meg. Azonban január 1-je óta a munkaképes személyeknek megállapított létminimum csaknem 12%-os emelkedése miatt az illetékek összege is nőtt. Mondhatnánk, hogy az illetékemelés várható volt.

Íme a keresetek benyújtásáért fizetendő új bírósági illetékek összege a leggyakrabban előforduló esetekben:

- Vagyoni jogviták, például a tulajdonjog elismerése, pénzeszközök behajtása. Ilyenkor jogi személyeknek legalább 2 102, de legfeljebb 735 700 hrivnya illetéket kell megfizetniük. Magán(természetes)személyek vagy egyéni vállalkozók (FOP) számára az illeték mértéke 840,80–10 510 hrivnya.

- Nem vagyoni jogviták. Jogi személyek vagy egyéni vállalkozók esetében az illeték mértéke a munkaképes személyeknek megállapított létminimum összegével egyenlő, azaz 2 102 hrivnya. Magánszemélyeknek – 840,80 hrivnya.

- Válókereset benyújtása: 840,80 hrivnya.

- Vagyonmegosztás iránti kereset váláskor: 840,80–6 306 hrivnya.

- Azoknak a természetes személyeknek, akik a becsületüket, méltóságukat, üzleti hírnevüket kívánják megvédeni a bíróság előtt, 840,80 hrivnyát kell befizetniük. Nem vagyoni kár megtérítése iránti igény bejelentése esetén a követelés összegének 1,5%-át kell megfizetni, de legalább a munkaképes személyeknek megállapított létminimum összegét (2 102 hrivnya).

- Az ország elhagyására vonatkozó ideiglenes korlátozás feloldására irányuló kereset benyújtása 420,4 hrivnyába fog kerülni.

- Bírósági határozat elleni fellebbezés: a kereset, további keresetek és/vagy panasz benyújtásakor fizetett illeték 150%-a.

- Semmisségi panasz benyújtása: a kereset, további keresetek és/vagy panasz benyújtásakor fizetett illeték 200%-a.

Általános szabály, hogy az eljárás költségeit a kereset kielégítése esetén az alperes, elutasításakor a felperes viseli. Ha a keresetet részben elégíti ki a bíróság, a két fél közösen állja a költségeket, a kereset kielégítésének arányában.

A törvények szerint a felperesek illetékmentességet élveznek az eljárás minden fokán az alábbi esetekben:

- a bérlevonással és a megszüntetett munkaviszony helyreállításával kapcsolatos ügyekben;

- a sérülés vagy más egészségkárosodás, valamint elhalálozás okozta kár megtérítésével kapcsolatos ügyekben;

- a tartásdíj behajtásával, összegének emelésével, a gyermektartással kapcsolatos pótlólagos költségek megfizetésével, a tartásdíj késedelmes megfizetése miatt kirótt bírság behajtásával stb. kapcsolatos ügyekben;

- a mentális rendellenességgel élők és képviselőik az emberi jogoknak és érdekeknek a pszichiátriai ellátás során való védelmével kapcsolatos perekben;

- a bűncselekmény elkövetésével okozott vagyoni kár megtérítésével összefüggő ügyekben;

- ha a felperesek az I. és II. csoportos (kategóriás) fogyatékkal élő személyek, a fogyatékkal élő gyermekek és cselekvőképtelen fogyatékos személyek törvényes képviselői;

- ha a felperesek a csernobili katasztrófa áldozatainak 1. és 2. kategóriájába sorolt személyek;

- a bíróságtól a választói lista pontosítását kérő szavazók;

- a kiképzésre (vagy ellen­őrzésre) és speciális kiképzésre behívott katonák, katonakötelesek és tartalékosok a katonai és munkahelyi kötelezettségeik ellátásával kapcsolatos ügyekben;

- a harci cselekmények résztvevői, a méltóság forradalmának áldozatai, Ukrajna hősei a jogaik megsértésével kapcsolatos ügyekben;

- a harcokban részt vett személy státuszának megadásával kapcsolatos jogvitákban keresetet benyújtók;

- azok a felperesek, akik Oroszországgal szemben Ukrajna területének ideiglenes megszállásával, az ideiglenesen megszállt ukrán területekről való kényszerű áttelepüléshez, elhalálozáshoz, sérüléshez vagy fogsághoz stb. vezető fegyveres konfliktussal összefüggő vagyoni vagy nem vagyoni károk megtérítése iránti keresetet nyújtanak be.

A polgároknak a felsoroltakon kívül minden egyéb esetben meg kell fizetniük a bírósági illetéket, amely, mint láthattuk, bizonyos esetekben rendkívül magas lehet. A jogásztársadalom egy jelentős része túlzottnak tartja a bírósági illetékek mértékét, mivel sokszor lehetetlenné teszi a kisjövedelmű polgárok számára, hogy jogaik és érdekeik védelmében a bírósághoz forduljanak.

Akik nem tudják megfizetni a bírósági illetéket, kérhetik a bírót, hogy anyagi helyzetükre való tekintettel mentse fel őket a fizetés alól. A bírók ugyan gyakran elutasítják ezeket a kérelmeket, ám általában a körülmények figyelembe vételével döntenek, így nem zárható ki, hogy adott esetben eleget tesznek a kérésnek.

hk