Vasárnapi üzenet: 2020. február 2.

Krisztusban szeretett testvéreim!

Február 2-án egyházunk Urunk bemutatásának ünnepét üli. Ez az ünnep tartalmilag a karácsony ünnepéhez tartozik, hiszen arra emlékezünk, hogy Jézus szülei bemutatták a gyermek Jézust a jeruzsálemi templomban. Mózes törvénye ugyanis előírta azt, hogy minden elsőszülött fiúgyermeket negyvennapos korában mutassanak be a templomban, és ajánlják fel az Úrnak az ilyenkor előírt áldozatot. Ezt tette a Boldogságos Szűz Mária és Szent József, amikor Jézus negyvennapos lett. Ezzel az ünneppel kapcsolatban így fogalmaz egyik himnuszunk: „Jézus a törvénynek, amit Mózes megírt, s a szertartásoknak magát aláveti, noha hatalma mérhetetlen, mennyei, és kormányozza fenn az égi seregeket, s a Menny, a föld, a tenger is szavára lett. A Boldogasszony hozza tiszta karjain Istent, ki emberi testünket vette fel, s Fiára az Anya szelíd csókot lehel. Valóban ember, s mégis Ura Istene, kinek dicsőségével ég, föld van tele.” Nagyon szépen fogalmaznak ezek a szavak Isten fiának bemutatásával kapcsolatban. Azonban ezen bemutatás alkalmával nemcsak a mózesi törvény teljesedik. Ezzel kapcsolatban az ünnepi könyörgés úgy fogalmaz, hogy látszólag csak a törvény teljesedik be ekkor, valójában azonban a kisded Jézus népének hívő tagjaival is találkozik a jeruzsálemi templomban. Két személyt is megemlít ezzel kapcsolatban Lukács evangéliuma. Az egyik az agg Simeon, a másik pedig Anna prófétanő. Simeonról azt olvassuk, hogy Isten lelke lakott benne, és a Lélek nyilatkoztatta ki neki, hogy nem hal meg, míg saját szemével nem látja azt, akit Isten üdvözítőül küldött a világra. Jézus bemutatásának napján is a Lélek vitte őt a templomba, hogy felismerve a karjába vegye a gyereket, és áldja Istent az ő nagyságáért. Simeon világosságnak nevezi a gyermeket, akit Isten küldött, hogy megvilágítson minden embert. Ezért ezen a napon templomainkban a gyertyaszentelés szertartásával kezdődik az ünnepi szentmise, és utána égő gyertyával vonulunk be a templomba. Ez is jelképezi Jézus bevonulását a templomba. Nem elég azonban, hogy csak ennyi legyen az ünneplés. Jézus ugyanis azért jött, hogy fényével betöltse életünket. Ez az ünnep arra figyelmeztessen bennünket, hogy Jézus világosságát nekünk is be kell fogadni életünkbe, és erről a világosságról kell tanúságot tennünk mások előtt. Ebben segítsen minket az Úr kegyelme. 

Molnár János
beregszászi plébános