Öregedő Ukrajna: mi lesz a nyugdíjakkal?

2020. február 6., 18:18 , 992. szám

Harminc év múlva, azaz 2050-re, minden harmadik ukrán polgár 60 évesnél idősebb lesz, miközben nyugdíjra, egészségügyi ellátásra már ma sem jut elég pénze se az embereknek, se az államnak. Nem túl rózsás kilátásainkat a se­godnya.ua és az Ukrajinszka Pravda alapján igyekszünk felvázolni.

Nyugdíjba vonul egy nagy korosztály

Évről évre több lesz a nyugdíjas, miközben csökken a munkavállalók száma. Az elkövetkező esztendőkben az ukrán polgárok legnépesebb generációja vonul nyugdíjba.

A még dolgozókat folyamatosan felváltja a kilencvenes években, a kétezres évek elején született ifjúság. Ők mostanság jelennek meg a munkaerőpiacon, alapítanak családot. Csakhogy a statisztikák szerint másfélszer kevesebben vannak, mint az életből kifelé tartó, keresőből hovatovább eltartottá váló nemzedék tagjai. Ettől viszont jelentős bevételkiesésre számíthat a nyugdíjrendszer és az egészségügyi ellátórendszer is.

A munkaerőpiac máris érzékeli a „demográfiai gödröt”, amelynek hatásához a munkaerő-elvándorlás is hozzájárul: az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint az ukrajnai munkavállalók 50,3%-a 40 évesnél idősebb.

Az ENSZ előrejelzése szerint az elkövetkező évtizedekben Ukrajna népességének csökkenése főként a munkaképes korúak rovására történik majd. Ha a születési arány, a halálozás és a migráció a jelenlegi szinten marad, akkor 2050-re az ukránok 28%-kal kevesebben lesznek mint ma, és a 60 év felettiek aránya eléri a 32%-ot. Még ha az egy nőre vetített születési arány az átlagos 1,4 gyermekről 1,8-re emelkedik is, miközben a várható élettartam öt évvel növekszik – amint azt egyes számítások előrevetítik –, az öregedési arány 34%-ra nő. Mindez komoly kihívást jelent a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az egészségügy és az infrastruktúra szempontjából egyaránt.

Muszáj emelni a nyugdíjkorhatárt

Ha a nyugdíjba vonulók száma másfélszerese a munkapiacon megjelenőkének, annak a nyugdíjrendszer issza meg a levét – mutat rá Ligyija Tkacsenko, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia M. V. Ptuha Demográfiai és Szociális Kutatások Intézetének vezető tudományos munkatársa. Hiszen Ukrajnában szolidáris nyugdíjrendszer működik, azaz mindenki, aki „hivatalosan” dolgozik és adót, társadalombiztosítást fizet, valójában a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját fizeti. Ha csökken a befizetők száma, csökken az elosztható pénz is.

Még véget sem ért a nyugdíjkorhatár emelésének jelenleg is zajló folyamata, melynek eredményeként a férfiak és a nők egyaránt 60 éves kortól vonulhatnak nyugdíjba, a szakértők azonban már tudják azt, amiről a politikusok még nem mernek beszélni, hogy itt az ideje egy újabb korhatáremelésnek. A demográfusok rámutatnak, a 60 éves korhatár ma már rendkívül alacsonynak számít Európában, a szomszédos volt szocialista országokban is 63–65 éves korban vonulnak nyugdíjba az emberek.

Más kérdés, hogy a nyugdíjkorhatárnak összefüggésben kell állnia a születéskor várható életkorral. Ukrajna viszont jelentősen különbözik a szomszédaitól ezen a téren, amennyiben nálunk alig nő a várható élettartam, s a halálozási ráta sem csökken. Összehasonlításképpen: Ukrajnában a várható élettartam jelenleg 71,6 év (a férfiaknál 66,69 év, a nőknél 78,72 év), miközben az Európai Unióban 81 év (a férfiaknál 78,2 év, a nőknél 83,6).

Nőni fognak az egészségügyi kiadások

A gondok ellenére, ha lassan is, de mégiscsak nőni fog az ukrajnai lakosság életkora az elkövetkező években. (Például 1991 óta két évvel nőtt.) Az átlagéletkorral együtt viszont nőni fognak az egészségügyi kiadások, hiszen az idős embereknek több egészségügyi szolgáltatásra van szükségük, elsősorban az életkorral együtt járó krónikus megbetegedések gyakorisága miatt. Nőni fog a hosszan tartó, komplex egészségügyi és szociális ellátást igénylő esetek száma is. Ettől az ellátástól is függ egyébként, hogy a polgárok idős korukban emberhez méltó életet tudjanak élni, s az élet, az időskor ne váljék számukra értelmetlen szenvedéssé.

Gondoskodj magadról

A világon léteznek országok, ahol a lakosság még gyorsabb ütemben öregszik, mint az ukrán. Japánban például igen alacsony a születések száma, miközben az életkor egyre nő. Csakhogy a Felkelő Nap országa a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, így képes gondoskodni a nyugdíjasokról. Ha viszont Ukrajnában változatlan marad a helyzet, vagyis a munkaképes korú lakosság jelentős része elhagyja az országot, vagy itthon tengődik munka nélkül, esetleg dolgozik, de „borítékban” kapja a fizetését és nem fizet adót, társadalombiztosítást, az idősebb korosztályok óhatatlanul nyomorra vannak ítélve annak az ellátásnak a szerénysége miatt, amelyet az állam tud biztosítani számukra.

Az állam, belátva, hogy fenntartani sem képes hosszú távon a szolidáris nyugdíjrendszert, nemhogy fejleszteni, kész támogatni, hogy a munkaképes korú emberek saját elhatározásukból gondoskodjanak magukról, azaz kezdjenek nyugdíjcélú megtakarításba – már amennyiben van jövedelmük. Ennek a rendszernek a sikeréhez azonban stabil és megbízható intézményrendszerre, kiszámítható jogszabályi környezetre és kedvezményekre lenne szükség, ám ezek közül a hatalom pillanatnyilag gyakorlatilag egyiket sem képes biztosítani. Arról nem is szólva, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások azokat a lakossági forrásokat csapolnák meg, amelyeket a kormányzat már jelenleg is előszeretettel csatornáz be a költségvetési hiány, a külföldi kölcsönök finanszírozásába lakossági kötvények formájában.

A fentiek ismeretében nem csoda, hogy az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítás valójában nem működik az országban. Ennek ellenére a kormány láthatóan ragaszkodik a következő lépcső, a kötelező nyugdíjcélú megtakarítás bevezetéséhez. A vonatkozó törvénytervezet már a parlament előtt van. A szakértők összességében üdvözlik az elképzelést, arról azonban egyelőre kevés szó esik, hogy az állam miként tudná garantálni a nyugdíjcélú megtakarítások biztonságát.

(zzz)