Szijjártó: A jó viszony továbbra sem a magyar kormányon múlik

2020. február 11., 16:42 , 993. szám

Magyarország újabb kísérletet tett a napokban az ukrán–magyar viszony és a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének rendezésére. A budapesti javaslatot Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tolmácsolta Kijevben február 7-én, pénteken.

A magyar külügyek irányítója az ukrán fővárosban találkozott Olekszij Honcsaruk miniszterelnökkel, Dmitro Kuleba európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettessel, Vadim Prisztajko külügyminiszterrel, valamint Hanna Novoszad oktatási és tudományos miniszterrel.

Az MTI tudósítása szerint Szijjártó Péter Dmitro Kulebával tartott közös sajtótájékoztatójukon így beszélt a magyar elképzelésekről: „Értjük Ukrajnának azt az elvárását, hogy a területén élő minden állampolgár tudjon ukránul beszélni, mi pedig azt szeretnénk, ha a Kárpátalján élő magyarok megőrizhetnék magyar anyanyelvüket. Szerintünk ezt a két célt egyszerre is el lehet érni.”

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a magyar kormány a jószomszédi kapcsolatok újjáépítésében érdekelt Ukrajnával.

„Azonban azt szeretnénk, ha néhány pragmatikus és praktikus sikertörténetet fel tudnánk építeni, ami segítene újjáépíteni a két ország közötti jó kapcsolatot. Ezért márciusra Budapestre összehívtuk a kormányközi együttműködési bizottság ülését” – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a testület már hét éve nem ült össze, és egyetértettek abban ukrán partnerével, hogy már sürgető egy ilyen találkozó megtartása.

A magyar diplomácia irányítója kifejtette: Budapest szeretné, ha ezen az ülésen sikerülne megállapodni legalább egy új határátkelőhely megnyitásáról. Szeretné azt is, ha meg tudnának állapodni a Magyarország által korábban felajánlott infrastrukturális hitelkeret felhasználásáról, a mezőgazdasági és egészségügyi együttműködés fejlesztéséről és a két ország által kibocsátott diplomák kölcsönös elismeréséről.

„Egyetértek Dmitro Kulebával abban, hogy mindketten sikertörténetté szeretnénk tenni Kárpátalját. Ezért mi készen állunk arra, hogy a Kárpátalján eddig folytatott gazdaságfejlesztési programunkat folytassuk, és továbbra is támogatást nyújtsunk a Kárpátalján működő oktatási, egészségügyi, kulturális intézmények működtetéséhez” – hangsúlyozta.

Kijelentette, hogy „ha ez az ülés jól sikerül, az megnyitja a lehetőséget Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor miniszterelnök tavaszi csúcstalálkozója előtt”. Szijjártó Péter hozzáfűzte, hogy Magyarország továbbra is kész fenntartani az Ukrajnának nyújtott humanitárius támogatásait.

Dmitro Kuleba az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a kisebbségek jogainak védelméről szóló, a kormány által megígért törvényjavaslatot a kulturális minisztérium készíti elő. Ezt követően társadalmi vitára bocsátják.

Kuleba elmondta: egyelőre nem tudja, mikor kerülhet az előterjesztés a parlament elé. Ugyanakkor közölte: Kijev mindent megtesz a kisebbségek védelmében, amit a nemzetközi kötelezettségek előírnak számára, és nem kívánja elodázni a törvény elfogadását.

Nem sokkal a magyar külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően Hanna Novoszad ukrán oktatási miniszter a tárca hivatalos weboldalán megjelent sajtóközleményben jelezte, egyik javaslatot sem tartja kivitelezhetőnek azok közül, amelyeket Szijjártó Péter ismertetett vele az ukrajnai magyar nyelvű oktatás helyzetének megoldására.

Az oktatási miniszter egyaránt elvetette a magyar tősgyökeres nép nyelveként történő elismerését és az ukrán nyelv tanóraszámának növelését az iskolákban a többi tárgy óraszámának meghagyása mellett. Indoklása szerint az ukrajnai magyar kisebbség tősgyökeres népként történő elismerése politikai kérdés, amit jelenleg nem érdemes feszegetni, mert a magyarok törvényileg nem esnek ebbe a kategóriába, az ukrán nyelv óraszámának növelése a magyarul oktatott tárgyak tanóráinak csökkentése nélkül pedig megoldhatatlan.

A Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott megbeszélésünk vezérmotívuma az volt, hogy lezárjuk a politikai vitát a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvéről, és a pedagógusokkal, valamint módszertani szakemberekkel való foglalkozásra összpontosítunk – idézte Novoszad szavait a tárca honlapja nyomán a karpat.in.ua.

Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter viszont utóbb megerősítette, hogy kész a konstruktív párbeszédre Magyarországgal a magyar nemzeti kisebbség oktatásáról. Az UNIAN hírügynökség szerint a tárcavezető a Twitteren jelezte, több erre vonatkozó javaslatot kaptak a magyar féltől.

Szijjártó Péter szombaton Facebook-oldalán reagált Novoszad elutasító szavaira. A magyar külgazdasági és külügyminiszter azt írta, az ukrán oktatási miniszter pénteken több tanú – köztük az ukrán külügyminiszter – előtt megígérte, hogy hamarosan találkozik a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség vezetőségével, és egyeztet velük a javaslatokról. „Remélem, tartja a szavát. A jó viszonyhoz való visszatérés tehát továbbra sem rajtunk múlik” – hangsúlyozta a bejegyzésben a magyar külügyi tárca vezetője.

(MTI/karpat.in.ua/unian.ua/ntk)