Csata a termőföldért

Múlt héten a Legfelső Tanács hosszas huzavona után végre nekilátott a termőföld piacát szabályozni hivatott törvényjavaslat vitájának második olvasatban. Akár történelminek is nevezhetnénk a pillanatot, hiszen a mezőgazdasági hasznosítású földek értékesítésének több mint egy évtizedes akadályozása után felvillant a lehetőség, hogy Ukrajnában is megnyílik az adásvétel lehetősége. Ennek a döntésnek nem csupán a gazdasági következményei lennének számottevőek, hiszen a szovjet-posztszovjet múlttal való végérvényes szakítás újabb állomását jelentené.

Nehéz kezdet

Azóta, hogy a parlament még 2019 novemberében elfogadta első olvasatban a jogszabálytervezetet, a dokumentum jelentős változásokon esett át. Az egyik leglényegesebb módosítás, hogy külföldiek számára csak azután tennék lehetővé az ukrán föld megvásárlását, hogy erről népszavazást rendeztek az országban. Ugyancsak előírja a törvénytervezet, hogy egyetlen tulajdonos sem rendelkezhet 10 ezer hektárnál nagyobb mezőgazdasági hasznosítású földterülettel. A parlamenti ellenzék ennek ellenére változatlanul egy emberként utasítja el a kormányzó Nép Szolgája pártnak a termőföld piacának megnyitására vonatkozó javaslatát.

Hogy minél inkább hátráltassák a törvény elfogadását, ellenzéki képviselők több mint négyezer módosító indítványt nyújtottak be az illetékes parlamenti szakbizottságnak az ősz végén, illetve decemberben. Ezek mindegyikét egyenként kell megvitatni és szavazásra bocsátani most a Rada üléstermében.

Az ellenzék az obstrukció Ukrajnában meghonosodott szinte valamennyi eszközét bevetette a vita első napján, azaz múlt csütörtökön, beleértve az erőszakosakat is. Így a honatyák megszállták a parlamenti ülésterem emelvényét, a szószéket, amit „természetesen” dulakodás, hangoskodás, a berendezés rongálása kísért.

A nap azzal kezdődött, hogy az Ellenzéki Platform – Az Életért frakció elfoglalta a szószéket, miközben a markosabb honatyák a Nép Szolgája pártból az elnöki emelvényre vezető lépcsőket „védték”. A tapasztalt Julija Timosenkónak, a Haza párt vezérének később mégis sikerült áttörve a védvonalat eljutni a házelnök ülőhelyéig, s ott olyan erősen markolta meg a mikrofont, hogy az eszköz eltört, a pártvezér pedig megsértette az ujját.

Ebben a felfokozott hangulatban többször el kellett halasztani az ülés megnyitását, s az érdemi munka csak azután kezdődhetett el, hogy Dmitro Razumkov, a Legfelső Tanács elnöke megígérte, a földpiacról szóló törvényjavaslat vitájára az ügyrendi szabályok betartásával kerül sor. (A pletykák szerint ugyanis korábban elterjedt, a kormánypárt azzal szerette volna felgyorsítani a vitát, hogy összevonva tárgyalnak az azonos tartalmú módosító indítványokról. Ezek után nem csoda, hogy csütörtökön délután és a pénteki fél ülésnapon a képviselőtestületnek alig valamivel több mint kétszáz módosító indítványt sikerült áttekintenie, melyek közül egyetlen egyet fogadtak el a honatyák és a honanyák.

Bizonytalan jövő

A szakértők többsége nem tagadja, hogy a kormánypárti törvényjavaslat távol áll az ideálistól, ám úgy tartják, még ebben a tökéletlen formájában is célszerűbb elfogadni, mintsem tovább halogatni a földpiac megnyitását. A kormány részéről korábban jelezték, 2%-os GDP-növekedést remélnek a földpiactól. A realistább szakemberek a földeladások idei hatását a gazdaságra jelentéktelennek tartják, hiszen a jogszabály csak október elsejétől tenné lehetővé a föld szabad adásvételét. Jövőre sem számítanak 1%-nál komolyabb GDP-növekedésre, ami persze Ukrajna esetében egyáltalán nem elhanyagolható érték.

A parlament munkarendjéből kiindulva a törvénytervezet vitáját legkorábban február 18-tól, azaz jövő héttől folytathatják a képviselők. Ha továbbra is ilyen ütemben halad a munka, a legoptimistább becslések szerint is két hét, egy hónap kell a törvény megszületéséhez, mások viszont inkább áprilisra, sőt májusra teszik a végszavazást. Az elhúzódó vitának két komoly következménye is lehet az ország számára: az egyik, hogy csúszhat a többi, a kormány szempontjából szintén rendkívül fontos törvény elfogadása, a másik, hogy a Nemzetközi Valutaalap a földpiac létrehozásának késése miatt nyárra halaszthatja a döntést az Ukrajnának szánt következő hitelrészlet megítéléséről.

De mit akar a kormánypárt?

Miközben az ülésteremben és azon kívül is folytak a csatározások a törvény körül, többen felvetették, hogy a földpiacot egyedül támogató pártban, a Nép Szolgájában sincs egység e kérdésben, sőt előfordulhat, hogy nem sikerül összeszedni a jogszabály elfogadásához minimálisan szükséges 226 szavazatot. E gyanút látszik alátámasztani, hogy csütörtökön reggel, még mielőtt az ülésteremben megkezdődött volna a vita, összeült a kormánypárti frakció, s a találkozón maga az elnök is megjelent. A kiszivárgott hírek szerint Volodimir Zelenszkij egyebek mellett arról igyekezett meggyőzni a képviselőket, hogy mennyire fontos a földpiac az ország számára. A frakciótagok többsége végül a jogszabály megszavazása mellett foglalt állást, de bizonyos jelekből ítélve jó néhányan vannak a pártban, akik nem értenek egyet a többséggel, vagy pusztán bizonytalanok. Így amennyiben elhúzódik a tervezet parlamenti vitája, nem zárható ki, hogy néhány képviselőnek időközben megváltozik a véleménye, azaz eláll a szavazástól.

A helyzet azért is bizonytalan, mivel a napokban az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) házkutatást tartott az Ihor Kolomojszkij oligarcha tulajdonában lévő 1+1 tévécsatorna két újságírójának munkahelyén és otthonában. Állítólag ők hozták nyilvánosságra azt az Olekszij Honcsaruk és a pénzügyi kormányzat tagjainak zártkörű tanácskozásán készült felvételt, amely kis híján a miniszterelnök bukását okozta néhány hete. Nem zárható ki, hogy a kormánypárti frakción belül a Kolomojszkij-féle csoporthoz tartozó képviselők ezek után nem kívánnak majd együtt szavazni a képviselőtársaikkal.

(ntk)