Magánhadseregek kora

Nemrég törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentnek, amely legalizálná Ukrajnában az úgynevezett katonai magánvállalatok működését (ukrán rövidítésük: PVK).

Mit ír a törvénytervezet?

A némileg megtévesztő A katonai tanácsadói tevékenységről címet viselő törvényjavaslat célja meghatározni a katonai vagy biztonsági szolgáltatásokat nyújtó társaságok-szervezetek létrehozásának és működésének rendjét. A jogszabálya tervezet hangsúlyozza: ezek a cégek csak Ukrajna határain túl tevékenykedhetnek akár magánszemélyeknek, akár egész országoknak ajánlva fel szolgáltatásaikat. Működésüknek átláthatónak kellene lennie, felügyeletüket egy erre a célra létrehozandó nemzeti bizottság gyakorolná.

Mit szabadna a PVK-knak? Kiképzési és konzultációs tevékenységet folytathatnának más államokban. Személyzeti/logisztikai/elemzési támogatást nyújthatnának. Vállalhatják katonai felszerelések és gépek karbantartását, javítását, szállítását. Katonai célú építési munkákat, aknamentesítést végezhetnek. Egészségügyi szolgáltatásokat nyújthatnak. Objektumok védelmével, életvédelemmel kapcsolatos feladatokat láthatnak el. Rendelkezhetnek saját bázisokkal és lőterekkel, vállalhatnak kiképzést stb.

Mi tilos? Ukrajna területén nem használhatnának lőfegyvert és nem szabadna fizikai erőt alkalmazniuk (kivéve a kiképzést és a lőgyakorlatokat). Tilos volna Ukrajna területén haditechnikát és lőszert szállítaniuk speciális engedély nélkül. Nem vehetnének részt katonai akciókban és műveletekben, amelyek célja a hatalom megszerzése, az alkotmányos rend megdöntése és más államok területének elfoglalása. Ezenkívül tilos lenne katonai tanácsadói tevékenységet folytatni az „agresszor ország” (Oroszország) területén.

Érdekes módon engedélyeznék a PVK-knak, hogy Ukrajnában fegyvert, hadiipari termékeket tároljanak, importálják és exportálják azokat, sőt akár gyárthatnak is saját termelési kapacitásaikkal ilyeneket. Azonban bármilyen fegyverrel kapcsolatos műveletet csakis a felügyeletükre létrehozandó nemzeti bizottság ellenőrzése mellett hajthatnának végre.

A PVK-k alapítóinak alapos ellenőrzésen kellene átesniük, megtiltanák ezt a tevékenységi formát a büntetett előéletűeknek, a bűnüldöző szervek aktív vagy fegyelmi vétségért elbocsátott munkatársainak. Sőt, büntetett előéletűek az alkalmazottai se lehetnének ezeknek a cégeknek fegyverhasználattal összefüggő munkakörökben.

A szakértők hümmögnek

A Vesztyi által megszólaltatott szakértők több okból sem tartják jó ötletnek a törvénytervezet elfogadását jelen formájában. Érvelésük szerint a legnagyobb problémát az államhatalmi szervek gyengesége, a jogi szabályozás hiányosságai jelentik. Gondoljunk például arra, hogy Ukrajnában napjainkig nem szabályozott kielégítő módon a polgári felhasználású fegyverek forgalmának felügyelete.

A törvénytervezetet lényegében lemásolták az Egyesült Államokban hatályos jogszabályról, csakhogy minálunk hiányoznak a PVK-k ellenőrzésének pénzügyi és szervezeti feltételei – véli Oleh Zsdanov szakértő, az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának egykori operatív irányítási tisztje. Például szerinte gyakorlatilag lehetetlen lenne ellenőrizni, kinek az oldalán harcolnak egy ilyen cég „munkavállalói” Gabonban.

A törvénytervezetet jegyző egyik képviselő Olha Vaszilevszka-Szmahljuk, a kormánypárt, a Nép Szolgája frakciójának tagja. Érvelése szerint a szabályozás fokozná azoknak a hivatásos katonáknak a védelmét, akik jelenleg külföldi cégek alkalmazásában teszik ki magukat veszélynek, s még szociális garanciákkal sem rendelkeznek.

Szerhij Sabovta biztonsági szakértő arra világít rá, hogy a hasonló cégek jellemzően a világ vezető, stabil gazdaságú és társadalmú országaiban működnek, az Egyesült Államok mellett például Nagy-Britanniában, Franciaországban, a Dél-Afrikai Köztársaságban, Izraelben, Kínában, Oroszországban. Ukrajnában ezzel szemben még nem zárult le a kelet-ukrajnai konfliktus, sok a megoldatlan kérdés. Ráadásul a törvényjavaslat olyan funkciókkal is felruházná az ukrajnai PVK-kat, amelyek egyébként nem jellemzőek az ilyen jellegű szervezetekre. Például lehetővé tennék számukra, hogy katonai-hazafias neveléssel foglalkozzanak, s ehhez állami támogatásban részesüljenek.

A magánhadseregek legalizálása?

A szakértők rámutatnak arra is, hogy a hatóságok eleve a kelet-ukrajnai harcokban részt vett veteránok foglalkoztatásának lehetőségeként tekintenek a PVK-kra. A szemükben afféle villámhárítók lennének ezek a cégek, amelyek segítenék az elhelyezkedésben azokat az ukrán katonákat, akik a háborúból hazatérve nem találják a helyüket a civil életben. Valójában a veteránoknak csak egy igen csekély hányada alkalmas zsoldosnak. A legtöbb esetben a felkészültségük nem felel meg az alapvető elvárásoknak sem. Viszont a PVK-k könnyen azok gyülekezőhelyévé válhatnak, akik a háborúban bűncselekményeket követtek el, ám akiket az állam nem tud vagy nem akar megbüntetni tetteikért.

Vannak olyan elképzelések is, amelyek szerint a törvény az oligarchák máris létező magánhadseregeinek, vagy a hozzájuk közel álló fegyveres csoportosulásoknak a legalizálására szolgálna.

Anatolij Sarij blogger rámutat, a törvényt jegyző Vaszilevszka-Szmahljuknak semmi köze a fegyverek és fegyveresek világához. Nem véletlen, hogy társszerzői a jogszabály megalkotásában Valerij Karpuncov, aki parlamenti képviselő volt Petro Porosenko pártjának, a BPP-nek a színeiben, illetve az ő egykori tanácsadói. Mások szerint az ügy hátterében Arszen Avakov belügyminiszter és Ihor Kolomojszkij alakja is felsejlik. A politikusok buzgalma e tárgyban viszont felveti, hogy a PVK-knak talán mégiscsak szánnak valamiféle „belföldi” alkalmazást. Hogy mi lehet ez a belföldi alkalmazás, azt mindenki sejtheti az ukrán valóság ismeretében, ahol mindennaposak a vállalatfoglalások, az érdekcsoportok közötti konfliktusok, a banális leszámolások. Tegyük hozzá, nincs kizárva, hogy esetleg nacionalista félkatonai szervezetek is választhatják saját legalizálásuk végett a „cégalapítást”.

(zzz)