Zelenszkij mélyrepülésben

2020. február 13., 18:48 , 993. szám

Január végén a lakosság kevesebb mint 50%-a támogatta Volodimir Zelenszkijt. A tavaly májusban megválasztott ukrán elnök támogatottsága először csökkent 50% alá – derült ki a Szociális Monitoring Központ és az Olekszandr Jaremenko Ukrán Szociális Kutatóintézet felméréséből, amelyet a strana.ua ismertet.

50% alatti támogatottság

Zelenszkij ugyan összességében még mindig „pozitív” figurája az ukrán politikai életnek, de tény, hogy a megkérdezettek 39,3 százaléka nem bízik benne, s a támogatói csak 10 százalékkal vannak többen: 49,4%.

A Rejting Szociológiai Csoport tavaly decemberi felmérése szerint a megkérdezetteknek még több mint 60%-a volt bizalommal az államfő iránt, s csupán 25%-uk nem bízott benne. Vagyis támogatottsága másfél hónap alatt több mint 10%-kal zuhant. Tudjuk ugyan, hogy Ukrajnában semmilyen szám­adatban nem szabad maradéktalanul megbízni, amikor azonban ekkora változás tapasztalható az eredményekben, gyanítható, hogy valami lényeges történt. Figyelemre méltó, hogy az elnökével párhuzamosan visszaesett csapatának támogatottsága is, ezen belül a leginkább Olekszij Honcsaruk miniszterelnöké.

Botrányról botrányra bukdácsolva

Megfigyelők szerint a népszerűségvesztés egy sor tényező, jelenség együttes hatásának eredménye, elsősorban azonban a be nem tartott ígéreteké. Zelenszkijnek a beiktatása óta eltelt mintegy nyolc hónap alatt nem sikerült valódi békét teremtenie Kelet-Ukrajnában, s nem kerültek rács mögé az előző kormányzat korrumpálódott tagjai sem. Ugyanakkor novemberben kézbesítették a lakosságnak az első valóban zsebbevágó gáz- és fűtési számlákat, miközben a kormány gyakorlatilag semmit nem tett a bérek és nyugdíjak emeléséért, a közüzemi tarifák hosszú távú csökkentéséért.

Legalább ennyire illúzió­romboló volt, hogy kiderült, a tudatlanságból, felkészületlenségből és nemtörődömségből adódó elszólások és melléfogások gyakoriságán kívül az új kormányzat alig különbözik valamiben az előző, Porosenko-féle ultranacionalista és háborúpárti társaságtól. Az év végéig erre még a főként a televíziós show-műsorokból tájékozódó ukrán átlagpolgár is ráébredt.

A kormány és a Nép Szolgája, a kormánypárt januárban is botránytól botrányig bukdácsolt. Jusson eszünkbe például, hogy kiderült, decemberi bérként némelyik kormánytag több százezer hrivnyányi fizetést és prémiumot vihetett haza. Közben nyilvánosságra került néhány felvétel, amelyekből megtudhattuk, hogy egy decemberi tanácskozáson a kormány és a nemzeti bank vezetésének több tagja arról tanácskozott, miként téveszthetnék meg az államfőt a hrivnyaárfolyam erősödésének okait illetően. Ráadásul Zelenszkij ezek után nem menesztette az elsőszámú huncutot, Honcsaruk kormányfőt. Ehhez képest apró csintalanságnak tűnik, hogy Makszim Nefjodov, az Állami Vámszolgálat vezetője állítólag félmeztelen lányokkal táncolt egy fővárosi klub zártkörű rendezvényén.

Zsugorodó kormánypárt, izmosodó ellenzék

Zelenszkij rántja magával pártját, vagy a párt az elnököt? Ítélje meg az olvasó maga! Míg a tavaly júliusi választásokkor a szavazók 43%-a adta voksát a kormánypártra, jelenleg csupán 38,9%-uk lenne hajlandó erre. Ez mindenképpen érzékeny veszteség a párt számára, ám ha figyelembe vesszük, hogy Zelenszkij és csapatának tagjai mekkora népszerűségvesztést voltak kénytelenek elkönyvelni ugyanebben az időszakban, a nép szolgáinak helyzete nem is tűnik annyira katasztrofálisnak.

A konkurens pártok természetesen igyekeznek kihasználni a helyzetet. A legjobban ez egyelőre az Ellenzéki Blokk – Az Életért pártnak sikerül, amely tavaly júliusi 13%-os támogatottságát mára 14,8%-a növelte. A párt erősödése szinte természetesnek mondható, hiszen mutatja azoknak az orosz ajkú-orosz érzelmű választóknak a kiábrándultságát, akik azért szavaztak tavasszal Zelenszkijre, majd nyáron a pártjára, mert tőlük remélték a háború lezárását, a békekötést Oroszországgal, sőt, talán még az orosz nyelv státuszának rendezését is az országban – bár kétségtelen, hogy Zelesnzkij az utóbbi kérdés tekintetében kezdettől nem sok okot adott a reménykedésre.

A két nyolcszázalékos párt, a Petro Porosenko vezette Európai Szolidaritás és a Julija Timosenko nevével fémjelzett Haza szintén megerősödtek, s támogatottságuk jelenleg egy­aránt 10% körül mozog. Elemzők szerint a két párt növekedése egyfelől a legkisebb parlamenti erő, az 5,8%-os szavazótáborát fokozatosan elherdáló, jelenleg 4,4%-on álló Hang „szavazóvesztéséből” adódhat, másfelől abból, hogy a Zelenszkijből kiábrándult nyugat-ukrajnai választók új, vállalható, nemzeti beállítottságú politikust keresnek maguknak Timosenko és Porosenko személyében.

Nyilván nem lendített a legkisebb párt népszerűségén az sem, hogy kiderült, Szvjatoszlav Vakarcsuk, a Hang vezetője, aki főállásban pop-rock énekes, nemrég fellépett egy minszki céges rendezvényen. A nemzeti-nacionalista választók nyilván nem ilyennek képzelik egy leplezetlenül középhatalmi státuszra törekvő ország ismert parlamenti politikusát…

Így azután, ha most tartanák a parlamenti választásokat, csupán négy párt jutna bizonyosan a Legfelső Tanácsba. A Hang egyelőre potenciális kiesőjelöltnek tűnik, miközben a bejutási küszöb alatti pártok közül a nacionalista Szvoboda áll legközelebb hozzá, hogy képviselőket juttasson a Radába.

(ntk)