Vasárnapi üzenet: 2020. február 16.

2020. február 16., 09:11 , 993. szám

„Miután abbahagyta a beszédet, ezt mondta Simonnak: Evezz a mélyre és vessétek ki hálóitokat fogásra! Simon így felelt: Mester, egész éjszaka fáradoztunk ugyan, mégsem fogtunk semmit, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat. Amikor ezt megtették, olyan sok halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik.” Textus: Lk 5, 4–6

Kedves Testvérek! Bár szeretjük a dolgainkat a saját fejünk után elvégezni, mert így mintegy szabadságunkat kiélve vihetjük végbe a mindennapjainkat, azonban nem lehet mindennel kapcsolatban a saját fejünk után menni. Míg a fogmosásnál szinte mindegy, hogy milyen sorrendben végezzük el a műveleteket, addig a hajvágásnál már nem ilyen egyszerű a helyzet, mert ott a megfelelő sorrend elvétése „katasztrófát” eredményezhet. S az az igazság, hogy lelki téren a megfelelő úton járás ugyancsak elengedhetetlen a kellő eredmény eléréséhez. Erről szól a mai igeszakaszunk is.

A történetünk a Biblia ismertebb történeteihez tartozik. Jézus tanítja a sokaságot, akik a parton gyűltek össze egy Simon nevű halász hajójából. Simon nem tervezte aznap a Jézussal való találkozást. Egyszerűen – mint a legtöbb ember – a megélhetéshez szükséges munka elvégzését tervezte aznap saját maga számára. Csak nem úgy jöttek össze a dolgok, ahogyan azt eltervezte. Kiment halászni, és üres hálóval tért vissza. Saját feje után, a kor szokásaihoz mérten, minden tudását belevetve dolgozott aznap Simon, odafigyelve a halászati technikákra, de még így sem ért el semmit az erőfeszítésével. Üres volt a háló.

Bizony sokan vagyunk ezzel így ma is. Szeretnénk megtölteni önmagunk – ha egy kicsit nagyobb léptékben is képesek vagyunk gondolkodni – családunk hálóját mindennel, ami a megélhetéshez szükséges. Ott van a vágy mindenkiben, hogy tele legyen a hálónk békével, boldogsággal, jóléttel, áldással, kedvességgel, megértéssel, nyugalommal. Ilyen fajtájú halakat képzelünk bele életünk hálójába. A hiba ott van, ahol Simon is elköveti, hogy Jézus nélkül akarjuk, hogy halak legyenek a hálónkban. S ez nem járható út. Mert Jézus nélkül nincs tele háló. Bármennyi a belefektetett energia, bármennyire is divatos módszerekkel, országokkal, technikákkal próbálkozol, Jézus nélkül a hálód ugyanolyan üres lesz, mint a sok-sok, a faludban élő többi emberé, meg mint a Simoné is volt.

A fordulópontot Jézus Simonhoz intézett szava és az annak való engedelmeskedés jelentette. Jézus megkéri Simont (fontos meglátni, hogy nem erőszakolja magát Simonra, csak kéri), hogy próbáljon meg még egy halászatot, de most úgy, ahogyan Ő tanácsolja neki. S bár a józan észnek ellene mond, hogy újra kimenjen halászni Simon, de mégis megteszi azt, amit Jézus mond és úgy, ahogyan Jézus mondja. Eddig nem így akart halat fogni, most mégis bizalmat szavaz Jézusnak (hisz Benne), és megtörténik Simonnal a csoda. Tele lesz a hálója, s ha tovább olvassátok a történetet, Testvérek, akkor azt is láthatjátok, hogy még másoknak is jut abból, ami Jézus által a Simoné lesz.

Ezért érdemes ma is nekünk, modern kori, de Jézus nélkül nemhogy napról napra, hanem sajnos, sokszor évről évre hoppon maradó halászoknak Jézus felé bizalmat szavazni. Igen, nem úgy tanít, ahogy a világ. Igen, Jézus nem mindig azt kéri, ami trendi/divatos, s néha az is megkérdőjelezhető, hogy logikus-e az, amit Jézus tőlem kér. De ha kér vagy tanít valamit, és annak tudunk engedni, ezzel kifejezve, hogy tényleg szeretjük Őt, akkor ma is tele lesz a háló, a Te hálód is, a Te életed hálója tartalommal és áldással.

Ne félj, Testvérem, Jézusé lenni. Tudj tanulni Simon példájából, aki rájött, hogy amit oly nagyon szeretett volna elérni, és kergetett is évtizedeken át (a tele hálót), azt Jézusnak engedve meg lehet kapni. Használd ki, hogy élő Krisztusod van, és Neki engedve hadd teljen meg életed hálója. Ámen!

Jakab Attila
beregsomi református lelkész