Farmergazdaság létrehozásáról

„Farmergazdaságot szeretnék alapítani, de nem tudom, hogy melyik lenne a számomra legelőnyösebb vállalkozási forma. Azt sem tudom, hogy milyen feltételekkel van erre lehetőség. Kérem, adjon tanácsot!”

– A farmergazdaságról szóló törvény értelmében minden olyan 18. életévét betöltött, cselekvőképességének birtokában lévő ukrán állampolgárnak joga van farmergazdaságot létrehozni, aki kifejezi ebbéli szándékát. A farmergazdaság a vállalkozás állami regisztrációját követően minősül megalakítottnak.

Fontos, hogy a vállalkozási formát a tervezett gazdálkodásnak, a felmerülő igényeknek megfelelően válassza meg. A gazdaságot jogi személyként, cégként (юридична особа) és magánvállalkozásként (фізична особа – підприємець) is bejegyeztetheti. A jogi személyként regisztrált gazdaság az alapszabályának megfelelően működik, s annak alapítóként ön lesz a vezetője/elnöke. Adott esetben nem mellékes például, hogy a magánvállalkozóként gazdálkodók tetszésük szerint költhetik a gazdálkodásból keletkezett bevételüket saját céljaikra, ugyanakkor ha jogi személyt hoznak létre, ehhez előbb bért vagy osztalékot kell kiutalniuk maguknak.

A gazdálkodási forma megválasztásánál az adózási kérdések szintén lényegesek. Magánvállalkozóként az egyszerűsített adózást választók 2. vagy 3. csoportjához tartozóként fizethet adót, s emellett az egységes állami társadalombiztosítási hozzájárulást is le kell rónia. Jogi személyként az egyszerűsített adózók 3. vagy 4. csoportjához tartozóként jelentheti be magát. A negyedik csoportba azok a mezőgazdasági termelők tartozhatnak, amelyeknél a mezőgazdasági árutermelés részaránya az előző adó- (beszámolási) évben elérte vagy meghaladta a termelés 75%-át.

Érdemes figyelembe venni az egyszerűsített adózás 2. és 3. csoportja közötti különbségeket, illetve a számukra megállapított korlátozásokat is. Így például a második csoporthoz tartozókkal munkaviszonyban álló személyek száma nem haladhatja meg a 10 főt, a 3. csoport esetében viszont a foglalkoztatottak száma nem korlátozott. Mindkét csoport esetében korlátozott viszont az elérhető jövedelem felső határa: 1,5 millió hrivnya, illetve 5 millió hrivnya.

A farmergazdaság az általános adózási rendet is választhatja. Ebben az esetben magánvállalkozóként 18%-os személyi jövedelemadót kell fizetni a vállalkozás bevételei és kiadásai közötti különbözet után. A jogi személyeknek jövedelemadót kell fizetniük a cég jövedelme után.

Mint a fenti példákból is látható, rengeteg lehetőség adódik, számos kérdésben kell döntést hoznia. Azt tanácsolnám, hogy mielőtt határoz, ne sajnálja az időt, s alaposan tanulmányozza át személyesen a vonatkozó jogszabályokat, vagy kérje szakértő segítségét.

hk