Gazdaság: A járvány ára

2020. március 25., 21:53 , 999. szám

Immár a kormány sem tagadja, hogy nyakunkon a válság. A koronavírus miatt egész országok gazdasága áll le világszerte. Ukrajna helyzetét tovább rontja, hogy nem sikerült tető alá hoznia az újabb hitelmegállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), vagyis nem világos, miből sikerülhet helyreállítani a gazdaságot, ha egyszer majd véget ér a járvány, miből sikerülhet fenntartani a hrivnya amúgy is megrendült árfolyamát, ha elfogynak az ország valutatartalékai, s a külföldi hitelek törlesztése is veszélybe kerülhet.

Olcsó búza, olcsó vasérc

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a főként mezőgazdasági termékek és nyersanyagok exportjából élő Ukrajna hatalmas, több százmillió dollárra rúgó veszteségekre számíthat a világgazdaság lassulása, a tőzsdeindexek zuhanása, a kőolaj árának már-már példátlan csökkenése miatt. A világgazdaság megtorpanása miatt ugyanis zuhanni fognak az ukrán kukorica, gabona, étolaj, vasérc, a kohászati és vegyipari termékek árai. Az elmúlt években ezek a százmilliók (is) segítettek biztosítani az ország stabilitását, amikor az ukrán gazdaság növekedésének üteme valahol mélyen a béka hátsója alatt tanyázott, s akkor is, amikor az újraválasztására hajtó Petro Porosenko elnök elhatározta a bérek és a nyugdíjak emelését. És ezek a százmilliók nem csak az oligarcháink zsebéből fognak hiányozni. Annak a néhány millió embernek, aki még nem utazott külföldre munkát vállalni, olyan mezőgazdasági, bányaipari, kohászati és vegyipari gyárak adnak-adtak munkát, amelyek most jelentős bevételkiesésekre számíthatnak. Vagyis, ha a dolgok nagyon rosszul mennek, munkahelyek szűnhetnek meg. És akkor még nem beszéltünk a koronavírus-járványnak az ukrán gazdaság egészére gyakorolt hatásáról.

Oda a stabilitás?

Az embereknek szembesülniük kell a ténnyel, hogy nagyobb csapás is érheti őket, mint a munkahelyük megszűnése. Ukrajna pénzügyi stabilitása, a kiszámítható árfolyam, mely az elmúlt néhány évben viszonylag elviselhetővé tette amúgy nyomorúságos életünket, két pilléren nyugodott. Az egyik az a többmilliárd dollár, amelyet eddig a külföldön dolgozó ukrán vendégmunkások küldtek haza évről évre. Miután egész Európában válság és karantén van, ez a bevételi forrás most bizonyosan elapad. Ráadásul a határok lezárása miatt a vendégmunkások nagy hányada hazatért, s ki tudja, mikor állhatnak újra munkába? Egyáltalán – hány vendégmunkásra lesz szükség a járvány utáni első időkben Európában?

A másik stabilitást biztosító pillér a spekulatív tőke beáramlása volt az ukrán államkötvények piacára – mostanáig. A válsággal ugyanis leálltak a befektetések, sőt a külföldiek egy része igyekszik kimenekíteni a tőkéjét Ukrajnából.

Ehhez adódik még, hogy a világválság közepette Ukrajna gyakorlatilag nem tud hitelt felvenni a külső piacokon, miközben idén kb. 17 milliárd dollárt kell adósságkezelésre fordítania. Az ország jelenlegi valutatartalékai erre csak szűkösen elegendőek, különösen úgy, hogy az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) közben igyekszik fenntartani a hrivnya árfolyamát. Csupán erre az utóbbi célra és csak március eleje óta több mint másfél milliárd dollárt költött az NBU.

Az IMF köti az ebet a karóhoz

Ilyen helyzetekben jönne igazán jól a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitele, ám kiderült, hogy ezzel is gondok vannak. Mint rendesen, a hitelintézet ezúttal is reformintézkedések végrehajtásához kötötte a támogatást, amelyek közül Ukrajna néhányat teljesített, néhányat viszont nem. Az egyik feltétele a kölcsönnek a földreform, a termőföldpiac megnyitása lett volna. Kezdetben Volodimir Zelenszkij elnök és csapata jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy áterőltesse a jogszabályt az ukrán törvényhozáson, majd váratlanul ejtették a kérdést. Ukrán sajtóértesülések szerint az államfő azért állította mellékvágányra a törvényjavaslatot, mert az IMF nem volt hajlandó garantálni, hogy elfogadása esetén Kijev automatikusan hitelhez jut. Valójában – megint csak a média szerint – a kölcsönnek egy további feltétele is van: az IMF állítólag ragaszkodik annak a törvénynek az elfogadásához, amely tökéletesítené a fizetésképtelen bankok piaci kivezetésének mechanizmusát. A napi hírek nyelvére lefordítva: Ukrajna a törvények módosításával garantálja, hogy a csőd közeli állapotban nemzeti tulajdonba vett PrivatBank nem kerülhet vissza az előző többségi tulajdonos kezébe. Miután pedig a többségi tulajdonos nem más, mint Ihor Kolomojszkij oligarcha, aki Zelenszkij első számú támogatója volt a választásokon, az elnök talán nem meri elszánni magát erre a lépésre. Néhány hírportál szerint Zelenszkij dilemmája most így fogalmazható meg: feláldozza-e az oligarchát az országnak megszerezhető nemzetközi hitelek fejében? Itt ugyanis nem csupán az IMF-hitelről van szó. Kijev egyetlen cent hitelt sem kap külföldről, amíg meg nem állapodik az IMF-fel. Ezt a megállapodást ugyanis a hitelképesség egyfajta biztosítékaként fogadja el a világ.

Valahányszor az IMF megmakacsolja magát és nem fizet, Ukrajnában felmerül a kérdés, boldogul-e az ország a kölcsön nélkül, vagy kénytelen lesz csődöt jelenteni. A vélemények ezzel kapcsolatban megoszlanak. Annyi azonban bizonyos, hogy amikor véget ér a járvány, Kijevnek minden elérhető fillérre szüksége lesz az ország gazdaságának rendbetételéhez.

Apokaliptikus jóslatok

A hrivnya gyengülése a dollárhoz képest, amelynek mostanság a tanúi lehetünk, nem kizárólag negatív következményekkel jár az ukrán gazdaság számára. Először is, segít fenntartani az exportra termelőknek portékáik versenyképességét a világpiac gyengélkedése közepette. Másodszor, segít a kormányzatnak teljesíteni a költségvetést, amire pedig eddig semmi esélye sem volt. Pontosabban segíthet, ha Ukrajna nem vezet be rendkívüli állapotot az egész országban, ami a gazdaság szinte teljes leállását eredményezné. Közgazdászok szerint egy ilyen intézkedés pusztító hatását Ukrajna semmilyen gazdaságtámogató, -élénkítő lépéssel nem tudná ellensúlyozni.

Az elemzők most arra számítanak, hogy amennyiben a karantén nem tart egy hónapnál tovább, s nyáron fokozatosan újraindul a gazdaság, Ukrajna GDP-je 0% körül alakulhat, vagy minimális (legfeljebb 1%-os) növekedést érhet el. A lakosság reáljövedelme mindenképpen csökkenni fog a devalváció, és a pénzromlás kiváltotta áremelkedés miatt. És ez még az elképzelhető legjobb forgatókönyv az események alakulását illetően!

Minden egyéb esetben, tehát a karantén elhúzódásakor jelentős GDP-csökkenéssel és a 30 hrivnyát jóval meghaladó dollárárfolyammal kell számolni, ami a reáljövedelem számottevő csökkenésével, munkanélküliséggel, de akár államcsőddel is párosulhat.

(zzz)