Vírus és támogatottság

2020. április 8., 16:28 , 1001. szám

Hiába menesztették a Honcsaruk-kormányt, és a koronavírus miatt hiába jelentkezik már-már az esti mese helyett is az elnök a televízióban, Volodimir Zelenszkij és a kormányzat támogatottsága egyre csak fogy. Az ukránok többsége nem tartja sikeresnek a jelenlegi hatalmat a COVID-19 koronavírus leküzdésében, s a „régi adósságokat”, a be nem váltott ígéreteket sem felejtik el az emberek – derül ki egyebek mellett a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) legfrissebb felméréséből.

A járvány mindent felülír

Ami a koronavírus elleni küzdelem hatékonyságát illeti, az ukránok megosztottak: 40%-uk sikeresnek tartja a kormányzatot, 48%-uk viszont nem. Pedig az emberek relatív többsége (49%) egyetért a karanténnal, sőt 43% szerint még szigorúbb intézkedésekre volna szükség – mutat rá a zn.ua. Csakhogy a kormányzat nem tud igazán megnyugtató válaszokat adni az embereket leginkább aggasztó kérdésekre.

A felmérésből kitűnik, összességében a megkérdezettek 50%-a aggódik a hozzátartozói (38%) és a saját (12%) egészsége miatt. Ugyancsak sokakat aggaszt, hogy drágulnak az élelmiszerek (29%), és nem lehet beszerezni orvosi maszkot, gumikesztyűt, valamint fertőtlenítőszereket sem.

A lakosság 42%-át foglalkoztatják máris pénzügyi problémák. Amellett, hogy drágább lett az élelmiszer, sokakat küldtek fizetetlen szabadságra ezekben a napokban-hetekben, sokaknak kell tartaniuk a munkahelyük elvesztésétől, és a vállalkozók bevételei is csökkentek.

A még dolgozók 79%-ának egyelőre nincsenek problémái. Ugyanakkor a munkavállalók 12%-ának már felajánlották, hogy vegyenek ki fizetetlen szabadságot, 6%-uknak csökkentették a bérét, 3% nem kapta meg a fizetését, 2%-ukat pedig az elbocsátás fenyegeti.

Ez annyit tesz, hogy immár az emberek 23%-a kényszerül szembenézni a munkahelye és jövedelme elvesztésének rémével, ami országos viszonylatban azt jelenti, a dolgozó lakosság közel egynegyedének vált bizonytalanná a megélhetése. Jellemző a közhangulatra, hogy amikor a felmérést készítő kérdezőbiztosok feltették a kérdést az embereknek, mitől félnek jobban: a betegségtől, vagy a járvány okozta gazdasági válságtól, 43% a gazdasági válságot jelölte meg, szemben azzal a 34%-kal, amely magától a koronavírustól tart inkább.

Ebben a helyzetben alapjaiban változik meg a lakosság értékrendje. Egyre kevesebbeket érdekel például, hogy sikerült-e csökkentenie a kormánynak az államadósságot vagy megegyezni az IMF-fel. Az emberek egyedül arra kíváncsiak, meg tudja-e akadályozni a hatalom az általános elszegényedést. A válasz egyértelmű: nem tudja. Pontosan így gondolják az emberek is. Ennek tudható be, hogy a világjárvány által okozott gazdasági problémák megelőzésében a megkérdezettek 17%-a tartja sikeresnek a kormányzatot, 57% enyhén fogalmazva kevésbé optimista e tekintetben.

Az emberek azért nem vakok

Egyre inkább háttérbe szorul a kelet-ukrajnai háború is. A Donyec-medencei konfliktus rendezése terén csupán a megkérdezettek 23%-a tartja sikeresnek a kormányzatot, 69%-uk ezzel ellentétes véleményen van. Ugyanakkor a csökkenő érdeklődés mellett tavaly november óta valamelyest nőtt azok aránya, akik szerint a Zelenszkij-kormányzat eredményes a béketeremtés terén. Ezt egyesek azzal magyarázzák, hogy az elmúlt hónapokban némileg csökkent a fegyveres összetűzések száma a régióban, mások szerint viszont megtette a hatását, hogy az elnök az utóbbi időben igyekezett kerülni a témát, miközben a nacionalistáknak sem volt rá lehetőségük, hogy újra és újra előhozakodjanak vele.

A járvány ugyanakkor nem tette egészen vakká a polgárokat. A válaszadóknak mindössze a 17%-a szerint ért el a hatalom sikert a lakosság számára biztosított egészségügyi szolgáltatások elérhetősége terén, a 70%-uk egészen másként ítéli meg a helyzetet. A megkérdezettek 75%-a úgy véli, nem történt számottevő előrelépés a korrupció elleni küzdelemben a hatalom legfelső szintjein, s csupán 10%-uk szerint sikerült haladást elérni ezen a téren, holott ez egyike volt Zelenszkij fontos választási ígéreteinek. A válaszadók 65%-ának az a véleménye, hogy nincs haladás, ami a nagy társadalmi visszhangot kiváltó bűnügyek felderítését illeti, mindössze 9% szerint tapasztalhatók sikerek ezen a téren. A megkérdezettek 62%-a úgy gondolja, hogy a kormányzatnak nem sikerült haladást elérnie a kommunális szolgáltatások díjainak csökkentése terén. Csupán 24%-uk szerint mutatkozik haladás e tekintetben.

A válság az elnök ellen dolgozik

A lakosság véleményét jól tükrözik a politikusok népszerűségi mutatói.

Zelenszkij támogatottsága márciusban tovább csökkent, s jelenleg 46%-on áll. Februárban még 48%-ot mértek neki, tavaly decemberben pedig 60-at. Vagyis a csökkenés folyamatos és jelentős. Ezt a tendenciát még az sem volt képes megakasztani, hogy az elnök és környezete a járvány legelején a koronavírus-ellenes lépéseket is igyekezett a saját javára fordítani. A társadalom ugyan kedvezően fogadta a kormány intézkedéseit, ám a napról napra mélyülő gazdasági válság egyértelműen az államfő ellen dolgozott és dolgozik továbbra is.

Rosszul kezdi szereplését a nagypolitikában Denisz Smihal. Az ország új miniszterelnöke jelenleg a lakosság 11%-ának bizalmát élvezi, miközben 25% nem bízik benne. Ugyanakkor a többség (mintegy 65%) egyelőre semleges, ami nyilván annak tudható be, hogy egy országosan kevéssé ismert politikusról van szó.

Hasonló a megítélése a hat éve hivatalban lévő belügyminiszternek, Arszen Avakovnak. Őt a válaszadók 12%-a ítéli meg pozitívan, míg 35% negatívan, 53% pedig semleges.

Dmitro Razumkov parlamenti házelnök az államfőhöz hasonlóan szintén sokat veszít mostanság a népszerűségéből. Tavaly decemberben még 37%-os támogatottsága idén márciusban 29%-on állapodott meg.

Az elnöki „csapat” leg­gyengébb láncszeme kétségtelenül Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője, akinek a támogatottsága mindössze 6%. Ellenben ő vezeti a kormányzaton belül a népszerűtlenségi rangsort, amennyiben a legtöbben (38%) róla vannak negatív véleménnyel a lakosság körében. Úgy tűnik, máris megmutatkozott a személyéhez kötődő, minap kirobbant botrány hatása. (Lásd keretes írásunkat!)  

(zzz)

Zelenszkijt utolérte a korrupció szele?

Volodimir Zelenszkij elnök politikusi hitelének alapja választóinak az a meggyőződése, hogy a komikusból lett államfő különbözik az elődjeitől, amennyiben nem korrupt. Egy minapi botrány alapjaiban rengetheti meg az embereknek ezt a hitét, holott Zelenszkijnek személyesen semmi köze az ügyhöz.

Az országos botrány kiváltójának néhány videofelvétel bizonyult, amelyeket Geo Lerosz, a kormánypárt, a Nép Szolgája parlamenti képviselője hozott nyilvánosságra. A felvételeken az Elnöki Hivatal vezetőjének, Andrij Jermaknak a testvére, Denisz Jermak, illetve bizonyos vele kapcsolatba hozható személyek a „megfelelő embereknek” állami tisztségekbe történő kinevezéséről tárgyalt, méghozzá pénz ellenében.

Az ellenzék az esetet mindjárt a Zelenszkij-csapat első komoly korrupciós botrányának keresztelte el. Több hatósági vizsgálat is indult az ügyben, bár ezekről nem hallani túl sokat. Az eset még a kormánypártban is komoly felháborodást keltett.

Ezek után mindenki arra számított, hogy az államfő rövid úton meneszti Andrij Jermakot, ám ennek éppen az ellenkezője történt. Sajtóértesülések szerint Zelenszkij még a kormánypárti frakció minapi ülésén is kiállt a hivatalvezetője mellett. Indoklása szerint nem tűrné meg a korrupciót a környezetében.

Akármit is gondol azonban az elnök Andrij Jermakról, számára az az igazán lényeges, milyen hatással lesz az eset a támogatottságára, illetve az sem mellékes, hogy ki állhat a felvételek kiszivárogtatása mögött. Abban ugyanis a jelek szerint csak kevesen kételkednek, hogy a támadás valódi célpontja Volodimir Zelenszkij volt.

A pletykák szerint az ügy hátterében, illetve a kiszivárogtató, Geo Lerosz képviselő mögött Andrij Bohdan, az Elnöki Hivatal előző vezetője állhat. Miután pedig a széles körben elterjedt vélekedés szerint Bohdan Ihor Kolomojszkij embere, adódik a következtetés, hogy a szálakat az oligarcha mozgathatja a távolból. Kolomojszkij viszonya Zelenszkijjel – megint csak sajtóhírek szerint – jelenleg igen feszült a PrivatBank sorsa miatt. Az egykori többségi tulajdonos szeretné visszaszerezni a korábban csődközeli helyzetbe került és államosított pénzintézet irányítását, míg az elnök a Nemzetközi Valutaalap követelésére a bankok tevékenységét szabályozó újabb törvény elfogadásával igyekszik kizárni ennek lehetőségét. Miután ettől a törvénytől is függ az új IMF-hitel megítélése Ukrajnának, a parlament legutóbbi ülésén már el is fogadta első olvasatban a jogszabályt, azóta viszont semmit sem hallani a dokumentumról, egyszóval megfenekleni látszik az ügy. Az összeesküvés-elméletek kedvelői szerint kapcsolat lehet a Jermak-botrány, a PrivatBank ügye, illetve a banktörvény „megfeneklése” között, valójában azonban a legapróbb jel sem támasztja alá, hogy Kolomojszkijnak bármi köze lenne a Jermak, illetve közvetve az elnök elleni támadáshoz.

A kijevi politikát jól ismerők ugyanakkor nem zárják ki, hogy ha maga Kolomojszkij nem is, emberei a Nép Szolgája frakciójában nagyon is érintettek lehetnek az elnök lejáratására tett kísérletben – ahogyan egyébként, Kolomojszkijtól függetlenül, a frakcióbéli Soros-palánták is.

Vadim Karaszjov, az ismert politológus egy minapi tévéműsorban Andrij Jermakot várfalhoz hasonlította, akinek az a feladata az Elnöki Hivatal élén, hogy megvédje Zelenszkij államfőt az őt a Smihal-kormány, Arszen Avakov belügyminiszter, az oligarchák, a kormánypárti frakció felől érő behatásoktól. Szerinte ezért áll ki Zelenszkij ilyen eltökélten a hivatalvezetője mellett. Az elnök ezt egyelőre minden további nélkül megteheti, hiszen Andrij Jermakról szó sem esik a nyilvánosságra került felvételeken, s egyéb módon sem nyert bizonyítást, hogy bármi haszna származhatott volna a felvételeken említett ügyletekből. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az országszerte terjedő pletykák ártanak az elnöknek. Ha tehát Volodimir Zelenszkij ennek ellenére kitart az Elnöki Hivatal vezetője mellett, az csak annak a bizonyítéka lehet, milyen szorult helyzetben és mennyire egyedül van pillanatnyilag a hatalom csúcsán.

(hk)