Ze! első éve: hármas alá

2020. április 29., 21:00 , 1004. szám

Az elmúlt hét Volodimir Zelenszkij elnökké választása első évfordulójának jegyében telt. Boldog és boldogtalan megemlékezett ezekben a napokban április 21-éről, az elnökválasztás második fordulójának dátumáról. A „méltatók” politikai beállítottságuktól és vérmérsékletüktől függően hol szidták az elnököt, mint a bokrot, hol csak szelíden feddték, sőt még olyan is volt, aki a sok mínuszjel mellé egy-egy apró pluszt is biggyesztett a neve mellé, de olyan talán egy sem akadt, aki azt merte volna mondani, hogy a komikusból lett államfő kiválóan teljesített.

Kívánságlista

Az ukrán sajtó alapján készült összeállításunkat kezdjük a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet 2019. április 16-án ismertetett felmérésével, amelyből láthatjuk, mit vártak a választópolgárok az új elnöktől kormányzása első 100 napjában. Íme a lista!

– Csökkentse a közüzemi tarifákat – 39,1%;

– Nyújtsa be a parlamentnek a képviselők, a bírák és az államfő mentelmi jogának eltörléséről szóló törvényjavaslatokat – 35,5%;

– Kezdje el, illetve gyorsítsa fel a legnagyobb visszhangot kiváltó korrupciós bűncselekmények kivizsgálását – 32,4%

– Kezdjen tárgyalásokat Oroszországgal – 23,3%;

– Csökkentse a vezető tisztviselők fizetését – 18,4%;

– Kezdjen tárgyalásokat az EU-val és az Egyesült Államokkal a Donyec-medencéről és a Krímről – 16,4%;

– Gyorsítsa fel a Majdanon elkövetett bűncselekmények kivizsgálását – 9,4%;

– Alakítsa át a parlamenti választási rendszert az egyéni választókerületek eltörlésével és a nyílt listás, arányos rendszerre való áttéréssel – 8%;

– Bocsássa árverésre az elnök ellátását biztosító Állami Ügyintézési Főosztály kezelésében lévő ingatlanokat, járműveket és egyéb tulajdont – 5,5%;

– Kezdeményezze a korrupcióellenes testületek újraindítását (NABU, SZAP) – 5,2%;

– Foglalja le Oroszország ukrajnai vagyonát – 4,6%;

– Nyújtsa be a parlamentnek az ukrajnai népszavazásokról szóló törvényjavaslatot – 4,2%;

– Kezdje meg az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalásokat – 3,3%.

Ez a lista alapvetően az elnök megválasztását követő első néhány hónapban sem változott, bár néhány kérdés megfogalmazása mutatta az átalakulást, amelyen az elnök és környezete idővel átesett.

Nulla teljesítmény

Ezen a ponton akár be is fejezhetnénk írásunkat, mivel az államfőnek az elmúlt kis híján 12 hónap egyetlen ígérete, illetve egyetlen választói elvárás maradéktalan teljesítéséhez nem volt elegendő. A méltányosság kedvéért – és a teljesség igénye nélkül – azért próbáljuk meg kissé árnyalni a vigasztalan összképet.

Tárgyalás Moszkvával

Ezt a vállalást mérsékelt bírálói részben teljesítettnek tekintik. Zelenszkij ugyanis felhívta néhány alkalommal Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akivel főként a fogolycseréről, és a normandiai találkozóról ejtettek szót. Moszkva, Berlin, Párizs és Kijev vezetőinek csúcstalálkozóját végül csak decemberre sikerült tető alá hozni, ráadásul gyakorlatilag eredménytelenül ért véget. Ukrajna visszautasította a haderő teljes visszavonására tett orosz javaslatot, Oroszország pedig a számára elfogadhatatlan módosításokat a minszki megállapodások szövegében (a határok ellenőrzésének átadása Ukrajnának még a Donyec-medencei választások megrendezése előtt).

A sikertelen próbálkozások hatására idővel Zelenszkij és Putyin egyeztetései elmaradoztak, s a szakadár „köztársaságokkal”, a DNR-rel és az LNR-rel folytatott megbeszélésekből se lett semmi. Vagyis csekély különbséggel minden maradt úgy, ahogyan Porosenko elnök idejében volt.

A kommunális tarifák csökkentése

Miután az előző elnök idejében 8–10-szeresére nőttek a kommunális tarifák díjai, érthető, miért lett a csökkentésük a lakosság egyik központi követelésévé. Azonban Zelenszkij első miniszterelnöke, Olekszij Honcsaruk meglehetősen ügyetlenül kezelte a kérdést. Télen például azzal igyekezett vigasztalni a lakosságot, hogy legalább további áremelések nem várhatók. Miután novemberben zuhanni kezdett Zelenszkij támogatottsága, Honcsaruk azt a feladatot kapta az elnöktől, hogy még a tél folyamán csökkentse a gáz és a központi fűtés fogyasztói árát. A kormány, amelynek láthatóan fogalma sem volt róla, hogyan hajtsa végre a feladatot, kapkodott, mint Bernát a menykőhöz, s végül a szerencsének köszönhette a részleges sikert, mivel enyhe telünk volt, s a gáz világpiaci ára is jelentősen csökkent ebben az időszakban. A gáz árának zuhanása azonban a világpiac műve és nem Zelenszkij érdeme.

A mentelmi jog megvonása

A képviselők, az államfő és a bírák közül végül egyedül a honatyákat fosztották meg a mentelmi joguktól 2020. január 1-jétől a honatyák. Ezt a kérdést is furfangosan, pontosabban csak részben oldották meg, hiszen jelen helyzet szerint a parlamenti képviselők ellen nem indíthat eljárást bármelyik mezei nyomozó vagy ügyész, hanem csak a főügyész. Ez viszont annyit tesz, hogy a képviselők mentelmi joga részben mégiscsak megmaradt, ha egyszer – akárcsak korábban – egyetlen nyomozó vagy ügyész sem érhet hozzájuk akárcsak egyetlen ujjal is főügyészi szankció nélkül.

Küzdelem a korrupció ellen

Több mint hét hónap telt el már azóta, hogy Volodimir Zelenszkij „saját” főügyészt nevezhetett ki. Azóta mindössze két ismert Porosenko-korabeli hivatalnokkal szemben jutottak el a gyanú ismertetéséig. Az egyik Szerhij Pasinszkij képviselő, akit súlyos testi sértés okozásával gyanúsítottak meg, a másik Oleh Szvinarcsuk, az RNBO elnökének egykori helyettese, akinek szabálytalan vagyonbevallást rónak fel, továbbá azt, hogy a Bohdan társaság számára lobbizott gépkocsik állami megrendeléséért.

Ami magát Petro Porosenkót illeti, aki ellen majd egy tucat büntetőeljárás indult Zelenszkij kormányzásának legelején, az exelnököt egyetlen ügyben sem gyanúsították meg azóta se. Ráadásul mostanában előfordul, hogy Zelenszkij frakciója, a Nép Szolgája, a parlamentben együtt szavaz Petro Olekszijovics ellenzéki pártjával, az Európai Szolidaritással, vagyis nyilvánvalóan megállapodás van közöttük bizonyos kérdésekben. Magukra valamit is adó országokban ezt arculcsapásnak tekintenék a választók.

A vezető tisztviselők fizetésének csökkentése

Eleddig ezt tartják Zelenszkij elnöksége legbotrányszagúbb történetének. Az elmúlt év végén vált ismertté, hogy Honcsaruk kormányának miniszterei és miniszterhelyettesei csillagászati összegeket visznek haza havonta, amelyek néha a félmillió hrivnyát is elérik.

Alig félévi munka után, miközben tulajdonképpen még semmit nem értek el, a miniszterek hatalmas pótlékokat és jutalmakat számítottak fel maguknak. Az egyszerű embereknél, akik eközben hiába vártak a közüzemi tarifák csökkentésére, ez az arcátlanság kiverte a biztosítékot.

Ezek után kénytelenek voltak elrendelni a miniszterek fizetésének az országos átlagbér 3–5-szörösében való maximalizálását, s a kiszabható prémiumot is egyhavi bérben korlátozták, az állami cégek megfigyelő bizottsági tagjainak bérezése azonban még mindig rendezetlen.

Nagyapáink idejében évismétlésre kötelezték volna azt a diákot, aki hasonlóan gyatra teljesítménnyel hozakodik elő az iskolában. Reméljük, Ukrajna népét nem bünteti azzal a történelem, hogy a kötelező időn túl is megtartja székében a jelenlegi elnököt.

 (zzz)