„Az alsó osztályokban hosszú távon nem működik…”

Sajnos, most nem tudok pontos dátumot mondani

2020. május 1., 15:16 , 1004. szám

A szórványvidéken működő magyar tannyelvű iskolák, iskolai tagozatok pedagógusai eleve nehezebben tudják átadni a tananyagot a tanulók többségének, mivel viszonylag kevés gyerek származik színmagyar családból (már ha egyáltalán akadnak a településen színmagyar családok), többségük vegyes házasságból vagy olyan családból származik, ahol csak a távolabbi felmenők (nagyapák és/vagy nagymamák) magyarok, vagy éppen ukrán családok gyermekeit íratják be hozzájuk különböző okokból. Tanáraiknak speciális problémákat kell megoldaniuk, hogy mégiscsak elsajátíttassák magyar nyelven a tananyagot. A távoktatás így nehezebb a pedagógusok és a tanulók számára, mint a tömbmagyarság által lakott vidéken. A szórványban folyó online oktatás kérdéseivel kapcsolatban kerestem fel egy magyar tagozatot: a Szolyvai 10. Sz. Oktatási-Nevelési Intézményben működő magyar alsó tagozatot, valamint egy önálló magyar tanintézetet, a Huszti Magyar Tannyelvű Általános Iskolát, hogy feltárjam a bennük folyó távoktatás nehézségeit, és azt, miként igyekeznek azokkal megbirkózni. Kezdjük a sort a szolyvai tagozattal.

 – A négy elemi osztályban összesen 62 gyerek tanul. Az osztályfőnökök közül hárman vagyunk magyarok, egy pedig ukrán anyanyelvű, mert nem találtunk magyar alsós tanítót. Plusz van egy ukrán és egy angol szakos tanítónk is – mutatja be röviden a tagozatot Szokolova Henrietta tanítónő, az osztályfőnökök egyike.

– Mikor tértek át az online oktatásra, miként szervezték meg azt, s otthon minden tanuló hozzá tud-e férni számítógéphez, laptophoz vagy okostelefonhoz?

– Március 16-ától tértünk át a távoktatásra, s mindannyian csoportos oktatás formájában foglalkozunk a gyerekekkel, többnyire a Viber alkalmazás és a Messenger segítségével.

A tanulók többségének az otthonában pedig – hála Istennek – van számítógép, laptop vagy okostelefon.

 – Most pedig térjünk rá a szórványhelyzetből fakadó speciális problémákra. Elöljáróban érdekel: a tanulók közül hányan származnak színmagyar családból, hányan vegyes házasságból, hánynak csak távolabbi magyar felmenői vannak (esetleg nagyszülők), és hányan származnak ukrán családokból? A különböző hátterű családokban nevelkedő tanulók milyen szinten értik és beszélik a nyelvünket?

– Hozzávetőleges adatokkal tudok csak szolgálni. A négy osztályban egyetlen gyerek sem származik magyar családból. Mintegy hat-nyolc tanuló vegyes házasságban nevelkedik, úgy húsz gyereknek távolabbi magyar felmenői vannak, mintegy ötvenöt gyerek pedig ukrán családból jött hozzánk tanulni. Iskolánkba kerülve a gyerekek nem beszélik, sőt nem is értik a magyar nyelvet, még azok is gyengén ismerik azt, akik vegyes házasságból érkeztek. A 4. osztály végére viszont az aktívabbak már jól értik és beszélik a nyelvet.

– Egy szórványvidéki magyar alsó tagozaton – a szórványjellegből fakadóan – milyen speciális problémák merültek, merülnek fel a távoktatás során?

– Főleg nyelvi problémák. A tananyag magyarázatát, a feladatokat ukrán nyelven igyekszünk videóra rögzíteni, hogy otthon a szülőknek lehetőségük legyen segíteni a gyereknek, és ennek során ne ütközzenek nyelvi akadályokba.  A szülők figyelmét pedig felhívjuk arra, hogy bármikor szívesen a rendelkezésükre állunk, ha valahol elakadtak a tanulásban.

– Egy alsó tagozatos gyermeknek az online oktatás során szüksége van az anyuka segítségére, pláne, ha a gyerek még csak első osztályos. De milyen gondokat okoz, ha az anyuka esetleg alig vagy semennyire sem beszéli a nyelvünket?

– A videókban nagyon igyekszünk mindig mindent nagy részletességgel, türelemmel elmagyarázni.

– Esetleg differenciáltan oktatják a vegyes házasságokból származó, a távolabbi magyar felmenőkkel rendelkező, valamint az ukrán családokban nevelkedő gyerekeket?

– Különösképpen nem folytatunk differenciált oktatást, de ha igény van rá, természetesen ilyen módon is segítünk.

– És végezetül: az eltelt időszak alatt mennyire bizonyult sikeresnek az online oktatás, a gyerekek milyen mértékben tudják átvenni az új tananyagot, nem romlott-e a tanulók tanulmányi átlaga, illetve a tanuláshoz való hozzáállásuk?

– Nem tartom sikeresnek a távoktatást, mert nem ad reális eredményt. Nem tudhatjuk, mennyire végzi önállóan a feladatait a gyerek. Az alsó osztályokban hosszú távon nem működik az ilyenfajta oktatás, mert a kicsi gyereknek jól „meg kell rágni” mindent, hogy elsajátítsa az anyagot. A visszajelzés a munkáikról a tanító felé nagyon gyenge. A tanulók nagy része vágyik vissza az iskolába, a szülők pedig már nehezen viselik az online oktatás miatti megterhelést.

Az alsó osztályokban – s nemcsak a szolyvai magyar tagozaton – tehát mind a tanítók, mind a tanulók s mind a szülők nagyon várják, hogy ismét „élő órákon” sajátíttassák, illetve sajátítsák el a tananyagot. Addig azonban még nem kevés víz folyik le vidékünk folyóin…

Lajos Mihály