Mezei genocídium

2020. május 6., 20:28 , 1005. szám

Ma már azok is jól tudják, hogyan jártak a mezőgazdasági kistermelők a koronavírus-járvány miatt, akiket eddig nemigen érdekelt, élnek-e vagy halnak a gazdák.

A zöldségtermesztéssel foglalkozók tavaly ősszel, télen és kora tavasszal az idei zöldségtermésbe fektették a pénzüket, aztán jött a járvány, a karantén, s kiderült, hogy nincs hol, nincs kinek eladni a termést, még önköltségi áron sem. Ráadásul a gazdák szerint a kormány az egyéni vállalkozókkal szemben leplezetlenül a nagyvállalkozókat, a piaci kereskedőkkel szemben az áruházláncokat részesítette előnyben.

Az elkeseredett kisgazdák kilátástalan helyzetükben az ország egyre több pontján vonultak az utcákra és terekre az utóbbi napokban, most már követelve, hogy a miniszteri kabinet vonja vissza az őket tönkretevő karanténintézkedéseket, biztosítson támogatást azoknak a vállalkozóknak, akik a karantén miatt kénytelenek voltak felfüggeszteni üzleti tevékenységüket. A kormány, érzékelve az egyre fokozódó társadalmi feszültséget, ígéretet tett a karanténnak a tervezettnél gyorsabb ütemű feloldására, és az egyéni vállalkozókat célzó támogatásokat, segélyeket is kilátásba helyezett, ám időközben a termés egy jelentős része tönkrement. Tonnaszám került szemétdombra az eladatlan káposzta, sárgarépa, cékla stb. Néhol a magszárba szökkent retket a gazda ki se szedte a földből, mert nem volt értelme. Egyik társa egyszerűen betárcsázta a talajba a szó szoros értelmében drága termést, miután előzőleg több ezer hrivnyát fordított a növények kiültetésére és gondozására. Az efféle szívfacsaró képsorokkal tele vannak mostanság a híradók.

Ugyanakkor egyre gyakrabban kerül szóba, hogy az egyéni vállalkozók veszteségeit távolról sem csak a kormány tétlensége és tehetetlensége okozta. Anatolij Sarij, az ismert videoblogger a témáról készített minapi összeállításában nem éri be annyival, hogy a sorsukra hagyott zöldségültetvényeken készített megrázó képsorokkal borzolja nézői idegeit. Emlékeztet, hogy öt évvel ezelőtt, a Majdan idején a rendszerváltók egyebek mellett piacnyitást követeltek a Janukovics-féle hatalomtól, mondván, Ukrajna egész Európát képes lenne jóllakatni. A piacnyitás megtörtént, az eredményt mindannyian láthatjuk: ahelyett, hogy az ukrán kistermelők áruja jutna ki Európába, a Nyugat árufeleslege zúdul be az országba.

A blogger rámutat, miközben a kormány a karanténra való hivatkozással bezáratta a termelői piacokat, amelyeken keresztül a kistermelők zöldségének jelentős része vevőre talál, a szupermarketek, kereskedelmi láncok üzletei zavartalanul működhettek tovább. Az áruházakban viszont zömmel külföldi termékeket kínálnak eladásra. Vajon kinek az érdekében történik mindez? Netán az ukrán farmerében? – teszi fel a költői kérdést Sarij.

Alaptalan az az érvelés is, véli Sarij, mely szerint mindaz, ami ma a kistermelőkkel történik, nem az európai gazdaság hatása, hanem a járványé. A blogger rámutat: a járvány csupán felerősítette, felgyorsította az országban zajló folyamatokat. Az összeállításában megszólaló gazdák közül többen nem zárják ki, egyesek szándékosan igyekeznek megsemmisíteni az ukrajnai kisvállalkozói réteget.

Befejezésül Anatolij Sarij az ukrajnai szupermarketek zöldséges polcairól, pontosabban az ottani árcédulákról készült összeállítással sokkolta nézőit. Ízelítő gyanánt az alábbiakban mi is felsorolunk néhány megdöbbentő árat. Előre figyelmeztetjük olvasóinkat, ne érje önöket meglepetésként, ha a napokban némelyik zöldségféleséget drágábban vásárolták meg a szomszédos élelmiszerboltban.

Korai káposzta (származási ország: Albánia) – 21.39 hr/kg; fokhagyma (Kína) – 9.78 hr/100 gr; koktélparadicsom (Törökország) – 65.95 hr/kg; korai burgonya (Egyiptom) – 19.95 hr/kg; padlizsán (Törökország) – 7.20 hr/100 gr; korai cékla (Üzbegisztán) – 34.49 hr/kg; burgonya, fehér (Hollandia) – 14.59 hr/kg; paradicsom (Törökország) – 40.39 hr/kg.

(hk)