Hogyan neveljünk muskátlit?

A muskátli a legkedveltebb erkélynövény, melyet egyszerű kezelhetősége miatt szívesen tartanak a balkonokon vagy a teraszokon. A muskátli a Pe­lar­gonium nemzetségbe és a gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjába tartozik. Főleg alacsony növésű, gyakran szőrös, ritkábban szukkulens szárú félcserjék.

A muskátli hagyományos és még mindig legelterjedtebb szaporításmódja a dugványozás, de napjainkban népszerűvé váltak a magról nevelt hibridek is.

A vegetatív szaporítás az anyanövényekről vágott vagy tört fejdugványokkal lehetséges. Az első és legfontosabb dolog, amit tudni kell, hogy csakis jól fejlett és egészséges anyanövény alkalmas a szaporításra. A dugványok régebben 3-4 levelesek voltak, de ma már úgy tűnik, hogy az 1 vagy 2 teljesen és 1 félig kifejlett levéllel rendelkező dugványok jobban gyökeresednek, és nem utolsó szempont, hogy az anyanövényekről így több szedhető le. Az anyanövényekről szedett dugványokat szaporítótálcába, rácsos dugványcserépbe vagy kisméretű cserépbe ültetjük, föld, tőzeg és perlit keverékébe.  A vágás felülete mindig legyen sima, így ugyanis könnyebben tud megindulni a regeneráció és gyorsabb lesz a gyökérképződés. Amennyiben a közeg tőzegalapú, nem szükséges növényvédő szer bekeverése. A tőzeges keverékekhez komplex műtrágyát vagy szabályozott táp­anyag-leadású műtrágyát használjunk. A dugványok hamar gyökeresednek, ha megkapják a kedvező körülményeket: fényt, a 20 °C körüli hőmérsékletet és a 70-80%-os páratartalmat. A begyökeresedett 3-4 hetes növényeket ültetik át virágos áru nevelése esetén 10-12 cm-es cserepekbe.

A dugványszedésnél ajánlott a vágóeszköz, ill. a gumikesztyű fertőtlenítése minden új növény előtt, hogy a fertőzésveszélyt csökkentsük. A készárunevelés januári, februári szaporítású növényekkel 12-11-10 cm-es cserepekben történik. A márciusi (áprilisi) szedésű dugványokat 6-os vagy 8-as műanyag cserepekben értékesítik. Az anyanövényeket a dugványszedés lezárulásával kivirágoztatják, és nagy méretű cserepes növényként értékesítik. A vásárlói igény április közepétől jelentkezik.

Magról történő szaporítás során a vetést decembertől februárig szakaszosan végezzük. Április végi virágzáshoz december közepén, május közepi virágzáshoz január közepén vessünk vetőládába. Laza vetési közeget használjunk, melyben a táp­anyagszint alacsony. Takarjuk vékonyan a magvetést. Beöntözés után takarjuk le a vetést üveg- vagy műanyag lappal, majd távolítsuk el 3-5 nap múlva a palántadőlés megelőzése érdekében. A talajhőmérséklet 21-24 °C legyen. A növényeket vetés után kb. 3 héttel általában közvetlenül a végső cserépbe tűzdeljük. Használjunk laza, jó vízháztartású talajkeveréket. Általában 11-12 cm-es cserepeket használunk, így 25-35 db növény helyezhető el egy m²-en. Ez a termesztési mód akkor különösen megfelelő, ha nagyobb növényt kívánunk előállítani. A többszöri Cycocel-kezelés hatására a növények korábban virágoznak és zömökebbek lesznek. A cserepezés után tartsuk a hőmérsékletet nappal és éjjel egyaránt 21 °C-on addig, amíg a növény újbóli növekedése meg nem indul. Ekkor fokozatosan csökkentsük a hőmérsékletet. 6-8 héttel az átültetés után az éjszakai hőmérséklet 13-15 °C, a nappali hőmérséklet 16-18 °C legyen. Napos időben a nappali hőmérséklet felemelkedhet 21-24 °C-ra.

A növekedésszabályozók használata a muskátli ter­mesztésében igen fontosak, mivel hatásukra a növények több oldalelágazást fejlesztenek, kompaktabbak lesznek, és egyes szerek gyorsítják a virágzást is. A legjobb eredmény a Cycocel 0,5–2 ezrelékes töménységű oldatával érhető el úgy, hogy kb. háromszor-négyszer permetezzük az állományt, és a töménységet fél ezrelékenként növeljük. A cserepezés után 3-4 héttel kezdjük a rendszeres tápoldatozást. A magról vetett F1 hibrid muskátli a vetés után kb. 12-16 héttel értékesíthető, a vetés időpontjától és a kultúra típusától függően.

A muskátli legelterjedtebb gombás megbetegedése a Xanthomonas campestris pv. pelargonii (a muskátli fekete­lábúsága). A leveleken apró, vízzel átitatott, áttetsző foltok jelennek meg, amelyek néhány nap leforgása alatt 2-(5) mm átmérőjűek lesznek, közepük megbarnul. A foltok összefolynak, a levél gyorsan elszárad. A tünetek a száron is megjelennek. A dugványok alapi része megfeketedik, nyálkás lesz. A kórokozó ellen gyakorlatilag csak preventíven, a higiénia betartásával védekezhetünk. A beteg növényeket meg kell semmisíteni (nem komposztálni!).

Misák Klaudia