Nyár 2020: Maradj otthon, nézzél tévét?

Bizonyára a karantén lazulásának tudható be, hogy az ukrán média az utóbbi napokban jelentős terjedelemben foglalkozik a határnyitással és a nyaralással. Egy részüket a kérdésnek főként az az oldala foglalkoztatja, vajon hol nyaralhat az ukrán polgár a nyáron, a másikat az, mikor lesznek ismét átjárhatók a határok?

Nyaralj itthon

A fővárosi újságírókat érdekes módon alig foglalkoztatja a kérdés, vajon miből mehetne külföldre nyaralni a mezei ukrán polgár, miután hetekig volt kénytelen a négy fal közé zárva a sorsán morfondírozni, jellemzően munka nélkül? No, de legyünk optimisták, higgyünk abban, hogy minél többen ki tudnak mozdulni otthonról legalább néhány napra a hosszú bezártság után!

A zsurnaliszták ezen a ponton két táborra szakadnak. Az egyik idézi Denisz Smihal miniszterelnököt, aki nemrég optimistán nyilatkozott az európai üdülési szezon esetleges elmaradásáról, mondván, akkor polgártársaink itthon költik el azt a mintegy évi ötmilliárd dollárt, amelyért rendszerint Törökországba és Egyiptomba utaznak nyaranta. Ez a megközelítés láthatóan megihlette az országos tévécsatornák szerkesztőit, mert egymást érik a híradókban az összeállítások arról, miként készülnek a turizmusban érdekelt hazai vállalkozók, hogy kihasználják a soha vissza nem térő üzleti lehetőséget. De a nyilatkozók hangja egyelőre nem túl meggyőző. Például hogyan jut el a vendég az üdülőhelyekre? Milyen korlátozásokkal áll helyre a vasúti és a közúti személyszállítás? A belföldi légi közlekedésről, ha ez egyáltalán lehetséges, még kevesebbet hallani.

Annyi bizonyos, hogy karantén ide vagy oda, Ukrajna tengerparti üdülői máris várják a vendégeket, ami legalábbis biztató. Másfelől elemzők rámutatnak, a hazai tengerpartok sem a szálláshelyek számában, sem a szolgáltatások minőségében nem tudják felvenni a versenyt a külfölddel. A minőségi pihenésre vágyóknak például szembesülniük kell a ténnyel, hogy az ukrajnai luxusszállodák drágábbak a törökországiaknál.

Turistát bármi áron!

Az újságírók másik csoportja külföldre kacsingat. Folyton azt hallani ugyan, hogy egyelőre távolról sem minden ország kész megnyitni határait a turisták előtt, a hagyományosan a külföldi vendégekre alapozó gazdaságok azonban nem szándékoznak lemondani a teljes nyári szezonról. Úgy tűnik, az első ukrán turistákat Görögország, Törökország, Montenegró, Grúzia, Bulgária és Ciprus kész fogadni. Ezek az országok általában július 1-jétől várják az üdülővendégeket. Ugyanakkor például Törökország már május 20-tól fogadja a kórházi kezelésre érkező pácienseket 31 országból, köztük Ukrajnából is. Legutóbb, a hétvégén Olaszország jelentette be, hogy június 3-tól várják a turistákat.

A szállodákban máris folynak az előkészületek a vendégek fogadásához az idei speciális feltételek között. A török hotelekben például bizonyosan nem számíthatunk a népszerű svédasztalos étkeztetésre, s valószínűleg az úszómedencék vizében is több lesz a fertőtlenítőszer, mint tavaly.

Repülnek már a repülők?

Egyelőre ugyanakkor az jelenti a legnagyobb gondot, miként juthatnak el a vendégek a külföldi üdülőhelyekre? A Czech Airlines, a Wizz Аіr és a Lufthansa azt tervezik, hogy május végén – június elején újraindítják ukrajnai járataikat, a többiekről egyelőre nem hallani. A fő kérdés azonban az, megindulhatnak-e, s ha igen, milyen feltételekkel az ukrán repülőterekről a turistákkal megtömött charterjáratok a homokos tengerpartok felé? Diplomaták emlékeztetnek, néhány hete-hónapja több mint húszezer ukrán üdülővendég rekedt az egyiptomi tengerparton a karantén miatt, akiknek a hazaszállítását Kijevnek kellett megszerveznie. Most garanciát szeretnének, hogy nem ismétlődhetnek meg az akkori apokaliptikus jelenetek. A legújabb hírek szerint júniustól indulhat meg a nemzetközi légi közlekedés.

Mikor nyílnak a határok?

Ami az Európai Uniót illeti, még nincs döntés a külső határok megnyitásáról, s nem is biztos, hogy belátható időn belül lesz egyetértés köztük ebben a kérdésben. Mindenesetre Ausztria, Csehország, Németország és Szlovákia már tárgyal a közös határok átjárhatóvá tételéről, s Magyarország is csatlakozhat hozzájuk. A csehek eleve azt szeretnék, ha az érintett országok korridort nyitnának polgáraiknak a horvátországi üdülőkig. Úgy tűnik, Horvátország az európai fizetővendégek érdekében kész lazábban kezelni a járványintézkedéseket. Hogy kiterjed-e ez az engedékenység a kelet-európaiakra is, egyelőre kétséges. A lengyel kormány is arra készül, hogy beengedje a turistákat azokból az országokból, amelyekben ellenőrzött a járványhelyzet, Ukrajna azonban egyelőre nem szerepel közöttük. Némi túlzással akár azt is állíthatjuk, hogy jó néhány országban pillanatnyilag könnyebb munkát vállalnia egy ukránnak, mint üdülni és pénzt költeni.

Persze minden viszonylagos. Néhány napja megindult a gyalogosforgalom a Segini–Medyka átkelőhelyen az ukrán–lengyel határon. Jelenleg ez az egyetlen gyalogos átkelő a két ország viszonylatában, vagyis az egyetlen olyan hely, ahol az ukrán sajtó szerint nem kell megfizetni a méregdrága viteldíjat azoknak az ügyeskedőknek, akik a gyalogosokat a közúti határátkelőhelyeken – tehát ahol a gyalogos forgalom nem megengedett – a határ egyik oldaláról a másikra szállítják. Jelenleg naponta mintegy ezren kelnek át Lengyelországba gyalogosan Medykánál, körülbelül 5-6 órás sorban állás után. A viszonyok a megszokott módon mostohák, sokakat visszafordítanak. Elsősorban a munkavállalási vízummal rendelkezők remélhetik, hogy bebocsátást nyernek a szomszédos országba.

A strana.ua forrásai szerint az ukrán–magyar határon, Csapnál is létezik egyfajta „tarifa”. Állítólag 50 dollárt kérnek el a szemfülesek, hogy a gyalogos utazó mikrobuszon eljusson az ukrán határsorompótól a magyar sorompóig. Kérdés, hogy érdemes-e erőltetni az átjutást. Jelenleg Magyarországon is egyebek mellett kéthetes házi vagy hatósági karanténhoz kötött a külföldi és a magyar útlevéllel érkezők belépése egyaránt – az úti céljukat igazolni tudó átutazók kivételével. Egyelőre megjósolni sem meri senki, mikor szűnhet meg ez a korlátozás. Az optimisták június második felét emlegetik.

A kormányok egyelőre csak tapogatóznak a tekintetben, miként lehetne együtt kezelni a karantént és az akadálymentes utazást. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az RBK-Ukrajinának nyilatkozva csak annyit tett egyértelművé minap, hogy Kijev meg sem fontolja azt a homályos nemzetközi elképzelést, mely szerint egészségügyi igazolványt vezetnének be az utazók számára. Elmondása szerint a gyakorlati megoldások közül külföldön leginkább afelé hajlanak, hogy beutazáskor a határon igazolást kelljen felmutatni egy legfeljebb néhány napos és természetesen negatív kornavírus PCR-tesztről, majd hazatéréskor az embereknek házi karanténon kellene átesniük, ami után egy újabb teszt következne. Borítékolható, hogy a legnagyobb problémát mindenhol a külföldiek belépése jelenti majd, különösen, ha nem európai uniós polgárokról s még csak nem is munkavállalókról van szó.

(ntk)