Zelenszkij, a nyelvkérdés és a magyarok

Különösebben senki nem számított rá, mégis szóba hozták a nyelvkérdést Volodimir Zelenszkij elnök május 20-i sajtótájékoztatóján, s némileg váratlanul a magyarok kerültek az előtérbe.

Az elnöktől persze nem a magyarok iránt érdeklődtek az újságírók, azt kérdezték, miért nem vizsgálta felül a totális ukránosítást jelentő nyelvtörvényt, amelyet még az előző hatalom fogadott el. Zelenszkij többek közt erre a kérdésre sem adott egyenes választ, ehelyett arról kezdett beszélni, hogy szerinte Ukrajnában nincs napirenden a nyelvkérdés, majd váratlanul áttért a magyarokra, az ukrán–magyar viszonyra.

Mivel a különböző források némileg eltérően idézik az államfő szavait, következzék e helyütt az MTI-nek az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója alapján született tudósítása:

„Mindenkinek tudnia kell a(z állam-)nyelvet. Sokak számára az ukrán nem anyanyelv, mint például a beregszásziaknak, de nekik is tudniuk kell az ukrán nyelvet. Magyarországgal évek óta nincs kapcsolatunk, és éppen a történelmi örökség és a nyelvi kérdés miatt blokkolják az EU- és a NATO-tagságunkat” – mondta Zelenszkij.

„Orbán úr egy éve keresi egy találkozó lehetőségét velem. Mondtam, hogy kész vagyok erre az alapvető fontosságú találkozóra, amelyen szeretném, ha aláírnánk egy mindenre kiterjedő memorandumot: a biztonsági helyzetről, az egymás iránti tiszteletről, a történelem tiszteletben tartására vonatkozóan. Egyelőre nem egyszerű a kapcsolatunk Magyarországgal, de úgy gondolom, hogy ezt a kérdést a közeljövőben megoldjuk” – tette hozzá az elnök.

A helyszínen az újságírók gyorsan túltették magukat az elnök szavain, azonban érdemes elidőznünk az államfő néhány nehezen értelmezhető kijelentésénél. Mindenekelőtt köztudottan nem felel meg a valóságnak, hogy Budapest blokkolja Kijev EU- és NATO-tagságát. Éppen ellenkezőleg: mindenkor következetesen kiállt Ukrajna közeledése mellett az európai struktúrákhoz. A valóság az, hogy Magyarország a nemzeti kisebbségek anyanyelvén folyó tanítást szinte teljesen ellehetetlenítő oktatási törvény elfogadása óta blokkolja az Ukrajna–NATO Bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait.

Emellett nem egészen világos, mit értett Zelenszkij azon, hogy Magyarország „a történelmi örökség és a nyelvkérdés miatt” blokkol. Tudomásunk szerint Ukrajna és Magyarország között azóta nincsenek viták a múlt alapvető kérdéseit illetően, hogy mértékadó történészek körében már nem divat Kárpátalját ősi ukrán földként, Horthy kormányzó Magyarországát pedig fasiszta Magyarországként emlegetni. Az egyetlen probléma, ami mégis felmerülhet, abból adódik, hogy Kijev a diktatúrák minden létező ukrajnai áldozatát megkövette már a múltért, kivéve a Kárpátaljáról 1944-ben málenkij robotra hurcolt magyarokat és németeket.

Ennek fényében nem érthető, miért szándékozik memorandumban megegyezni Volodimir Zelenszkij Orbán Viktorral a történelem tiszteletben tartásáról. Reméljük, nem az húzódik meg a háttérben, hogy Ukrajna mégiscsak szeretné „újratárgyalni” a történelmét (akárcsak Lengyelországgal), például ami a XX. század első felében – közepén létezett ukrán nacionalista mozgalmak, illetve Oroszország megítélését illeti. Netán arról szeretné lebeszélni Kijev Budapestet, hogy a kárpátaljai magyarokat a magyar nemzet részének tekintse, s ekként is viszonyuljon hozzánk?

Arra sincs magyarázat, miért kellene a NATO-ba igyekvő Ukrajnának a NATO-tag Magyarországgal a biztonsági helyzetről megállapodnia. Az ukrán elnök kijelentése különösen annak tudatában furcsa, hogy az ukrán csapatok már most közelebb állnak a magyar határhoz, mint a magyarok az ukránhoz, ha pedig megépül a beregszászi laktanya és a tervek szerint idetelepül egy deszant zászlóalj, akkor az ukrán haderő mindössze 5-6 kilométerre fog tanyázni Magyarország és a NATO határától.

A strana.ua szerint Zelenszkij üzenete valójában arról szólt, hogy a kárpátaljai magyaroknak engedélyezhetik az anyanyelven való oktatást egy átfogó megállapodás keretében. Kérdés azonban, tehetnénk hozzá, hogy mi lesz ennek az engedménynek az ára?

(hk)