Az élettársak szülői jogairól

2020. június 2., 14:54 , 1008. szám

„Évek óta együtt élünk élettársammal, soha nem kötöttünk házasságot. Együtt neveljük közös, immár 13 éves gyermekünket, akinek kettős vezetékneve van, azaz mindkét szülőjének nevét viseli. Mi lesz, ha egyszer mégis úgy alakul, hogy elválnak az útjaink az élettársammal? Kivel marad a gyermek, kinek a nevét viseli majd? Nem lehetek többé az apja, elveszíthetem a kapcsolatot a gyermekemmel?”

– Bevezetésképpen hadd nyugtassam meg a szülőt, hogy ami egy esetleges „válás” jogi következményeit illeti esetükben, nagyjából túl vannak a gyermeknevelés legnehezebb időszakán.

A jog szerint az anya, az apa, illetve a gyermekük jogai, valamint kötelességeik azon alapulnak, hogy a gyermek a szüleitől származik, amit az állami polgári nyilvántartást végző illetékes szerv, az anyakönyvi hivatal hitelesít erre vonatkozó bejegyzésével. Azokban az esetekben, amikor az anya és az apa nem élnek házasságban, az apaságot a gyermek vonatkozásában vagy a szülők közös nyilatkozata alapján, vagy bírósági határozattal állapítják meg. Amennyiben a megállapított rend szerint a gyermek apjának ismerték el, a férfit a továbbiakban a szülői jogok teljessége megilleti, vagyis egyáltalán nem kiszolgáltatott a gyermek édesanyjával szemben a törvény előtt.

Ami a névváltoztatást illeti, a gyermek nevét már 7 éves korától nem lehet megváltoztatni a hozzájárulása nélkül. Ezenkívül a szülőnek válás után is jogában áll részt venni gyermeke nevelésében, s amennyiben a másik szülő akadályokat gördít a gyermekével való kapcsolattartás útjába, a bírósághoz fordulhat, kérve az akadályok elhárítását. Érdemes figyelembe venni, hogy a gyermekeknek jogukban áll kifejteni a saját véleményüket az őket érintő kérdésekben, akár a bíróság előtt is. Arról természetesen az ügyet tárgyaló bíró dönt, hogy figyelembe veszi-e a gyermek véleményét, de egy tinédzser szava már jelentős súllyal eshet latba. Sőt, 14 éves kortól a gyermek maga döntheti el, melyik szőlővel kíván tovább élni.

hk