Gyümölcsösök biológiai növényvédelme V.

A légtérterítés elmélete

2020. június 26., 11:16 , 1012. szám

A biológiai növényvédelmi módszerek pillanatnyilag még nem képesek önmagukban garantálni a teljes körű védelmet, de jó úton haladnak a fejlesztők. Ezúttal a feromoncsapdázásnak egy továbbgondolt változatát foglaljuk össze, mely az utóbbi években sikert sikerre halmoz: a légtérterítés módszerét.

A légtérterítés

A légtérterítés lényegében a továbbgondolt feromoncsapdázás és a tömegcsapdázás keveréke. Előző részeinkben mindkét módszert részletesen bemutattuk. Az új módszer lényege, hogy a kártevők szaporodását nagy dózisú mesterséges feromon segítségével megzavarja oly módon, hogy az ültetvénybe nagy számban helyezzük ki a folyamatosan párologtató hordozókat.

A módszer a kártevők szaporodásának folyamatán alapszik. Előbb a nőstény betelepül (megjelenik) az ültetvénybe, és elkezdődik a kártétel. Ez a kártétel minimális, alig észrevehető, egyes esetekben figyelmezteti a gazdát a kártevő jelenlétére. Miután eleget táplálkozott, a nőstény különleges feromonokat bocsát ki (viszonylag kis mennyiségben), hogy a hímeket magához csalogassa. E feromonoknak köszönhetően a hímek megtalálják a nőstényeket, akik már jól befészkelték magukat az ültetvénybe, s megtörténik a sokasodás. Ezzel elértünk a kártevők tömeges megjelenésének küszöbére, s pár nappal később már csak fohászkodhatunk a gyümölcsök épségéért. Ha viszont megfelelő módon kihelyeztük a feromonnal átitatott hordozókat, akkor a kártevők utódok nélkül maradnak, és szép lassan (fokozatosan, 4-5 év alatt) szinte teljesen eltűnhetnek az ültetvényünkről, sőt a környező területekről is.

A módszer előnyei és hátrányai

Mielőtt rátérnénk a módszer alkalmazásának kérdéseire, tisztáznunk kell a hátrányait, hiányosságait. A legfontosabb, hogy e módszer háztáji kertekben, 4-6 fa esetében nem működik, sőt kisebb ültetvényekben sem. Mivel a kártevők szaporodása és vándorlása több száz méteres területen belül következhet be, így kiskertek esetében mindig lesz utánpótlás a rovarokból a szomszédos területek felől. Magyarán, csak legalább 3-5 hektáros területen hatásos a módszer, de szakemberek szerint öt hektár fölötti ültetvényméret szükséges. Az ültetvény elhelyezkedése is befolyásoló tényező, mivel a feromonok a levegőben keringenek. Például egy természetes szélcsatornában elhelyezkedő ültetvényben a módszer hatástalan. További hátránya – mint minden feromon alapú csapdázásnak –, hogy a fő kártevők ritkítását célozza, így az egyéb kártevők a módszer alkalmazásától függetlenül még nyugodtan tönkretehetik az évi termést. Tehát a vegyszeres növényvédelem elengedhetetlen a módszer alkalmazása mellett is, mivel az csak megzavarja a kártevők szaporodását, de a már betelepült egyedeket nem pusztítja el.

Egyes kártevők esetében, mint amilyen a szőlőmoly, már több sikeres tesztelésen is túl vannak a kutatók, amelyek során a kártevők számának 90% fölötti visszaesését sikerült elérni. Minden főbb kártevőre (almamoly, szőlőmoly, cseresznyelégy stb.) külön-külön szükséges kihelyezni a speciális feromonokat. Mindemellett megfelelő mennyiséget kell kihelyezni a feromonok hordozóiból az adott területre, ami idő- és munkaigényes folyamat.

Előnye abban rejlik, hogy meggátolja a kártevők tömeges elszaporodását, ezzel jelentősen csökkentve a vegyszeres kezelések és a kártevők számát (tapasztalatok szerint az almamoly esetében elegendő volt 1-2 rovarölő szeres kezelés a szezonban). Megfelelő területnagyság és elegendő feromonhordozó kihelyezése esetén a fő kártevő egyedszáma minimálisra csökkenhet. Továbbá a hímeket arra a pontra csalogathatjuk, melyre előzőleg kijuttattuk (kipermeteztük) a szükséges rovarölő készítményeket. Mindemellett ezek a feromonhordozók jóval olcsóbbak az eddigi csapdatípusoknál, és egyre hozzáférhetőbbek a gazdák számára.

A légtérterítés módszerének alkalmazásával egyik évről a másikra 30-40%-kal csökkenthetjük a kártevők számát, 3-4 év elteltével pedig a kártevők száma 0,5% alá csökkenthető. A módszer rendszeres alkalmazásával megnyithatjuk az utat a biotermesztés felé.

(A módszer gyakorlati alkalmazását sorozatunk következő részében foglaljuk össze.)

Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza