A parlament elé kerülhet a választási törvény módosítása

A napokban tárgyalt a Legfelső Tanács Államigazgatási, Önkormányzati, Regionális Fejlesztési és Városépítési Bizottsága a Választási törvénykönyv tervezett módosításairól is. A kérdés mindenekelőtt azért volt időszerű, mivel az október 25-én esedékes helyhatósági választásokat már az új, módosított szabályok alapján szándékoznak megrendezni.

A Választási törvénykönyv módosítása kapcsán a legnagyobb újdonság, hogy amennyiben a parlament is rábólint az elképzelésre, úgy minden 10 ezer főnél nagyobb lélekszámú településen nyílt pártlistás rendszer alapján kerülne sor az önkormányzati választásokra a település típusától függetlenül, tehát a városokban, nagyközségekben és községekben egyaránt – mutat rá összeállításában a strana.ua. A kormányzati elképzelést az illetékes parlamenti bizottságban nem fogadták kitörő lelkesedéssel, s végül a javaslat alig kapta meg a szükséges többséget (csupán 12-en szavaztak mellette a 23 jelenlévőből).

Ismeretes, hogy a jelenlegi választási törvény szerint pártlistás választást a legalább 15 ezer lakosú településeken kell tartani, de sokan már ezt is túlzásnak tartották, s jobb szerettek volna visszatérni a 35 ezer fős alsó határhoz. A pártlistás választást eredetileg a nagyobb települések számára „találták ki”, s rendszerint csak a megyeközpontok és a nagyobb, megyei alárendeltségű városok estek a hatálya alá. Az alsó határ 15 ezer lakosra csökkentésével számos megyében, így Kárpátalján is az a helyzet állt elő, hogy gyakorlatilag minden járásközpontban e rendszer szerint kell megtartani az önkormányzati választásokat. Amennyiben a küszöböt most még lejjebb viszik, némelyik nagyközségben is pártlistás választást kell majd tartani.

Elemzők szerint ez a választási rendszer mindenekelőtt a kormánypárt számára lesz előnyös, hiszen többé nem kell „megfelelő” helyi jelölteket a soraiba csábítani, azok sok esetben gyakorlatilag rákényszerülnek, hogy olyan pártot keressenek maguknak, amelynek színeiben elindulhatnak a választásokon. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a listás választás megnöveli a regionális pártok szerepét az ukrajnai politikában.

Olekszandr Kacsura képviselő (Nép Szolgája frakció), a parlamenti bizottság egyik elnökhelyettese Telegram-csatornáján közzétette a nyílt pártlistás választásra tervezett szavazólap mintáját. Ezen látható, hogy a baloldali oszlopban lesznek feltüntetve a választáson induló pártok. Ezután, jobb felé haladva, két kockát láthatunk a pártok neve mellett. Az egyikbe tesszük az „ikszet” a kiválasztott párt neve mellé, a másikba (amelyben olyan kipontozott téglalapok láthatók, mint amelyekbe az irányítószámot írjuk a postai borítékon) beírjuk annak a jelöltnek a sorszámát, akit az önkormányzatba szeretnénk juttatni a pártunk képviseletében. Az adott párt jelöltjeinek névsora a szavazólap jobb oldali oszlopában lesz megadva.

Ahhoz, hogy az általunk választott jelölt kerüljön be az önkormányzatba, először is arra lesz szükség, hogy a pártja nyerje a választásokat, továbbá magának a jelöltnek is meg kell szereznie a szavazatok legalább 5%-át. A szavazólapokon feltüntetett jelöltek neve minden választókerületben különbözni fog.

A szavazólapokon egy párt színeiben feltüntetett jelöltek számát úgy kaphatjuk meg, hogy az adott önkormányzat képviselői helyeinek számát elosztjuk a választókerületek számával. Vagyis még Kijevben sem szerepelhet a szavazólapon egy párt képviseletében 12 jelöltnél több, hiszen az önkormányzat 120 tagú, s 10 választókerület van a fővárosban. A többi települési önkormányzat ennél lényegesen kisebb létszámú. Ám nagy bajban lesznek a választóbizottságok, ha sok párt indul a választásokon, hiszen a szavazólap „nincs gumiból”, vagyis nem lehet tetszőleges hosszúságú.

Sokan attól tartanak, hogy ez a rendszer, amelynek alig vannak előzményei Ukrajnában, túl bonyolultnak bizonyulhat mind a szavazókörzeti választási bizottságok, mind a szavazók számára. Borítékolható, hogy a polgárok a korábbiaknál gyakrabban fognak hibázni a szavazólap kitöltése során, vagyis szavazatuk érvénytelenné válik. A választási bizottságok tagjainak dolga is nehezebb lesz, hiszen az új rendszerben a szavazatok számlálásakor nem elég külön oszlopokba gyűjteni az egyes pártokra leadott szavazatokat, hanem még a győztes párt jelöltjeit is rangsorolni szükséges, a rájuk leadott voksok száma alapján.            

(hk)