Az ENSZ lesújtó véleménye Ukrajnáról – a kormány elhallgatta?

2020. július 15., 19:34 , 1015. szám

Úgy hírlik, a kormány ismét elővette a fiókból az új munkatörvény tervezetét, amely, mint arról lapunk is beszámolt, egyszerűbbé tenné a munkavállalók elbocsátását, miközben megnyirbálná a szociális garanciákat. Az értesülést közreadó Ukrán Szakszervezeti Szövetség szerint rövidesen a szakszervezetekről szóló, azok működését a megítélésük szerint gyakorlatilag ellehetetlenítő új jogszabálytervezet is a parlament elé kerülhet.

A jelek szerint a kormány sem a szakértők észrevételeivel, sem a szakszervezetek tiltakozásával nem törődik különösebben, s most, hogy elülni látszik a munka világát újraszabályozni hivatott törvénytervezet által keltett botrány első hulláma, ismét megkísérlik áterőszakolni a dokumentumot a Legfelső Tanácson. Csakhogy a szakszervezetek nem hátrálnak meg, s láthatóan a parlamenti ellenzék sem kíván asszisztálni a lakosság körében rendkívül népszerűtlen új munkatörvény elfogadásához. Bizonyára ennek a makacs szembenállásnak tudható be, hogy az orosz ajkú ellenzékhez közel álló strana.ua portál minap közzétette azt az ENSZ-jelentést (Concluding observations on the seventh periodic report of Ukraine), mely még márciusban látott napvilágot, ám amelyet a jelek szerint az illetékes ukrán szociálpolitikai és igazságügyi tárcák „elfelejtettek” ismertetni.

Az „elfelejtett” jelentés

Az ukrán küldöttség állítólag még februárban tájékoztatta az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottságát a két szóban forgó törvénytervezetről, így kerülhetett be ezek értékelése is a világszervezetnek az ukrajnai szociálpolitikai helyzetről készült soros jelentésébe.

Íme néhány az ENSZ szakértőinek megállapításai közül, amelyekből érthetővé válik, miért nem siettek bemutatni a dokumentumot Kijevben.

1. Magas szegénységi szint. A bizottságot aggasztja a háztartások jövedelmei között mutatkozó, egyre növekvő különbség Ukrajnában. Nőtt az átlag alatti jövedelemmel rendelkező családok aránya. Ugyanakkor csökkent a szociális szolgáltatásokra elkülönített közpénzek hányada: a 2016. évi 29,8%-ról a 2018-as 24,4%-ra.

2. Tömeges adóelkerülés. Többek között a foglalkoztatás (árnyékfoglalkoztatás) és az ingatlanok terén mutatkozik.

3. Az állami támogatások csökkenése, egyebek mellett a közüzemi tarifák fizetése terén is. Ez a tendencia része az „Ukrajna által az IMF hitelezési feltételeinek teljesítése érdekében folytatott fiskális konszolidációs politikának, és jelentős mértékben hat a társadalmilag kiszolgáltatott népességcsoportokra. Ugyanakkor nincs információ arról, hogy vizsgálták-e egy ilyen politikának a polgárok jogérvényesítésére gyakorolt ​​hatását” – olvasható egyebek mellett az ENSZ-bizottság jelentésében.

4. Sérülnek a nők jogai. Az ENSZ bizottsága megállapítja, hogy a nők alulreprezentáltak a közszolgálatban és a munkaerőpiacon. A munka világában egyre markánsabb a nemek szerinti megkülönböztetés, a nők és a férfiak közötti jelentős különbség a bérekben is megmutatkozik (21,2%).

5. A megszállt területek lakóinak nyugdíjellátása. Az ENSZ felhívja a figyelmet, hogy a Donyec-medencének a kormány által nem ellenőrzött területein sok lakos esetében Ukrajna gyakorlatilag felhagyott a nyugdíj folyósításával, vagy csak nagy nehézségek árán lehet hozzájutni ahhoz, amint egyéb szociális juttatásokhoz is.

6. Irreális létminimum. Az ENSZ szerint az ukrajnai megélhetési költségek kiszámításának módszere (az összeg alig haladja meg a havi 2000 hrivnyát) nem tükrözi a valós megélhetési költségeket. Korábban az ukrán szakértők körülbelül havi 5000 hrivnyára becsülték a tényleges megélhetési költségeket. Az ENSZ szerint ez a különbség sok ukránt, különösen azokat, akik a szociális kifizetésektől és ellátásoktól függnek, a szegénységi küszöb alá taszít.

Az ENSZ aggódik a munkatörvény miatt

A munkatörvény tervezett változásai nem kerülték el az ENSZ szakértőinek figyelmét. A legtöbb észrevételük a „munkához való jog”-gal kapcsolatban volt. A bizottság rámutat a magas munkanélküliségi rátára a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek, a romák és a fogyatékkal élő személyek körében. Ajánlja Ukrajnának, hogy biztosítsa a fogyatékkal élők foglalkoztatási kvótáinak betartását, a szélesebb körű hozzáférést a szakoktatáshoz, oldja meg a munkavállalók, különösen a belső menekültek és a romák számára elérhető lakóhely biztosításának problémáját.

Ezenkívül a bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy „a 2708. számú munkaügyi törvénytervezet és a Munkatörvénykönyvnek az elbocsátás további indokairól szóló módosító indítványa (2584. sz.) súlyos aggodalomra ad okot A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya vonatkozásában, amelyhez Ukrajna is csatlakozott”.

A testület által megfogalmazott ajánlások között szerepel a küzdelem az árnyékfoglalkoztatás és a nem hivatalosan alkalmazott munkavállalók szociális védtelenségének megszüntetéséért”; a bérfizetés ellenőrzése és a késedelmes fizetésért járó kompenzáció mechanizmusának kidolgozása; a munkabérek felülvizsgálata „annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók jogait az igazságtalan elbocsátással szemben, a pihenés és a szabadidő, valamint a túlóra megfizetése terén”.

A szakszervezeti törvény tervezetével is gondok vannak

Az ENSZ bizottsága bírálta a szakszervezeti mozgalommal kapcsolatos jogalkotási kezdeményezéseket is.

A testület felszólította az ukrán hatóságokat, hogy vizsgálják felül a szakszervezetekről (2681. számú), valamint a sztrájkról (2682. számú) szóló törvénytervezeteket, összhangba hozva azokat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Egyezményével, valamint A szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról szóló 1949. évi egyezménnyel, amelyeket Ukrajna is aláírt.

Az ENSZ emellett felszólított a szakszervezeti aktivisták védelmére a támadásokkal és zaklatásokkal szemben.

(ntk)