„A gazdák jóval rosszabbra számítottak…”

Aratási helyzetkép

2020. július 26., 13:09 , 1016. szám

Ha július – akkor aratás. Kárpátalja gabonatermesztő gazdái – köztük a magyar termesztők – ekkor aratják le többek között, azt a búzát is, melynek jelentős részéből készül majd az a kenyér, mely utóbb az asztalunkra kerül. Az idei esztendő, s benne a különösképpen esős nyár szeszélyes időjárása azonban igencsak megviselte, megviseli a termesztők idegeit, s az aratás folyamatába is bezavar. Miként is zajlik idén az aratás? Lapunk munkatársa erről beszélgetett Molnár Ádámmal, a „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdászával.

– Kárpátalja sík vidéki területekkel is rendelkező járásaiban milyen termés­eredmények születtek, illetve milyenek várhatók az árpa, a búza, a tritikálé és a zab betakarítása során? A termény mennyisége és minősége miként viszonyul a múlt évi terménymennyiséghez és -minőséghez?

– A termésátlagok Kárpátalja viszonylatában igen eltérő számokat mutatnak. A gyenge tél kedvezett a betegségeknek és a kártevők elszaporodásának. Továbbá a száraz márciusi és áprilisi hónapok nem sok jóval kecsegtettek. Megkésve bár, de még időben jött a csapadék, így tavasszal reménykedtek a termelők. A nyár kezdetére viszont a sok-sok csapadék újra elszomorította és fokozott óvatosságra intette a gazdákat. A termelők képességeikhez mérten mindent megtettek a termés védelmében, ám előfordulnak gyomos és fuzáriumos búzatáblák is. Így az aratási szezon kezdetén a csapadékos időjárás megnehezíti a gyors betakarítás folyamatát. A legtöbb esetben a laza, felázott talajon sorra akadnak el, vagy csak nagy nehézségek árán tudnak haladni a kombájnok.

Vidékünkön jelenleg az árpa betakarításának a végén járunk, a terméshozamok járásonként változnak. Elmondható, hogy a Beregszászi járásban mintegy 4-4,5 tonna/hektár terméshozamokat sikerült elérniük a magyar gazdáinknak. A Munkácsi járásban közel azonos, ám igen szélsőséges terméseredmények mutatkoznak – hol 1,5 tonna/ha, hol 4 tonna/ha – árpából. A tavalyi évhez képest jobbak a termés­eredmények, és a szemek minősége is javult. A búza aratása helyenként már indulóban van, s a táblákat szemrevételezve elmondható, hogy közepes évre, 5-6 t/ha terméseredményekre számíthatunk. A búza esetében minőségben közelítünk a tavalyihoz. A tritikálé esetében sok területen nem kizárt, hogy hektáronként 7 tonna fölötti termésátlagok fognak sikerülni, de ennek még várjuk ki a végét. Az idei év mind terméseredményben, mind minőségben jóval kiemelkedőbb a tavalyi esztendőhöz képest. A zabtermesztő gazdák azonban kétségbe vannak esve, mivel a heves esőzések és viharos széllökések nagy károkat okoztak az éppen kalászokat érlelő táblákon. A legtöbb esetben részlegesen vagy teljes egészében ledőltek, – vagy, ahogy Bereg vidéken mondják –„lehasaltak” a vetések. A károsult gazdák kiemelkedő terméshozamokra nem számítanak. Viszont azokon a területeken, melyeket elkerültek a viharos széllökések, zabból is ugyancsak jó évet zárhatnak.

– Mivel tudta, tudja a „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány támogatni a gabonatermesztő gazdákat?

– Alapítványunk elsődleges munkaköre a zöldség- és gyümölcstermesztési szaktanácsadás, de nem hagyjuk tanácsok nélkül a hozzánk forduló gabonatermesztőket sem. Az idei év gyenge tele és tavaszi szeszélyes időjárása sok gyakorlott gazdát is próbára tett, és sok-sok felkeresés történt szinte minden magyarlakta községből. A járványhelyzet miatt pedig főként telefonon és online platformokon történt a segítségnyújtás. A legtöbb esetben alapítványunk szakmai tanács formájában tudott segíteni a termelőknek a betegségek megelőzésében, illetve kezelésében (fuzárium, gombaüszög, gabonarozsda), vagy éppenséggel a kártevők beazonosításában, az ellenük való védekezésben.

– Témát váltva: milyen jelenleg a gazdák kombájnokkal való felszereltsége, sokan dolgoznak-e még régi, szovjet kombájnokkal, s mennyire elterjedtek az újabb, nyugati gyártmányok? És mennyiben magasak vagy alacsonyak a betakarítás költségei a múlt évi költségekhez képest?

– Gazdáink egyre felszereltebbek, hála az Egán Ede-programnak! A komolyabb gabonatermesztőknek már sikerült beszerezniük egy vagy akár több kombájnt is. Sok gazda már lecserélte a szovjet idő örökségeként fennmaradt kombájnját modernebb nyugati típusúakra. De még találkozhatunk akár 40-50 éves betakarító gépekkel is, melyek szép lassan, sok-sok karbantartással, de végzik dolgukat. A legtöbb termesztő a pályázati lehetőségekkel élve igyekezett beszerezni modernebb kombájnokat, ezek jórészt használt, de még hűséges „jószágok”. A betakarítás költségei pedig az alacsony üzemanyagáraknak és egyéb tényezőknek hála (például egyre több a kombájn egy termelővidéken) megegyeznek a tavalyi évi költségekkel.

– Mennyire elterjedtek a gabonaszárítók? És mekkora most a kereslet a gabonafélék iránt?

– Csak a gazdák kis része rendelkezik a szemes termények tárolására alkalmas szárítókkal, raktárakkal, ami az egyik legnagyobb probléma vidékünkön. Ennek „köszönhetően” a legnagyobb mennyiségben a megtermelt terményt a kombájn alól értékesítik, s így a haszon jókora hányada a viszonteladók, felvásárlók zsebében landol, nem pedig a termelőknél. Ami pedig a keresletet illeti, összességében elmondható, hogy jelenleg az árpa és a búza kereslete jobb, mint amilyen tavaly volt, míg a tritikálé és az egyéb szemes termények kereslete a tavalyi szinten mozog.

– Végezetül érdekelne: összességében milyen évet zárhatnak a gabonatermesztő gazdák?

– Az idei év közepes évnek mondható a terméseredményeket tekintve, és a szemek minősége is kielégítő, szép, duzzadt szemekkel találkozunk, szebbekkel, mint az előző évben, amikor az aszályos tavasz a szemek gyenge minőségét idézte elő. A gazdák idén jóval rosszabbra számítottak a sok esőzés miatt, ám nagy részük kellemesen csalódott.

Lajos Mihály