Az adat az új olaj

Mennyit tudnak rólunk?

2020. július 27., 18:22 , 1016. szám

Tíz-húsz évvel ezelőtt még csak képzelődtünk arról, hogy megfigyelnek bennünket, s bizony megmosolyogtuk azokat, akik arról vizionáltak, hogy lehallgatják beszélgetéseinket, nyomon követik helyzetünket. Mára azonban nem titok, hogy adatokat gyűjtenek rólunk. Lehet, hogy a kedves olvasó nem tudná megmondani, hogy hol volt tavaly nyáron, ugyanezen a napon, azonban vannak olyan cégek, akik ezt is meg tudják mondani. Egyszer egy sírkertbe vittem virágokat, s mire hazaértem, tele voltak az internetes felületek sírkőreklámokkal. Elgondolkodtam, vajon honnan tudták, hogy mivel foglalkoztam? A megoldás pedig ott volt a zsebemben, az okostelefon...

Az okostelefonok, az egyre inkább terjedő, életünket behálózó elektronikus világ számos dologban megkönnyítette életünket. Olyan kiváló alkalmazásokat használhatunk ingyenesen – persze kifizetve az internetszolgáltatást –, mint a Facebook, Google kereső és még sorolhatnánk. De vajon tényleg ingyen van mindez? Nos, a nagy internetes cégbirodalmak nem titkolják el előlünk, hogy bizony megfigyelnek minket. Az internetes kereséseink elárulják érdeklődési körünket, szokásainkat. Ezek az adatok pedig igencsak jól jönnek mindazoknak, akik termékeiket számunkra szeretnék értékesíteni. Mindez több száz milliárd dolláros üzletté vált mára, űrkutatásra nem költenek annyit, mint amennyi pénz forog az adatkereskedelem területén. Az adatbrókereknek minden információ fontos, jó pénzt hoz a konyhára egy telefonszám vagy e-mail-cím, de például azzal is kereskedhetnek, ha tudják, milyen betegségben szenvedünk. Az óriáscégek mesterséges intelligencián alapuló algoritmusai megfigyelnek a nap minden pillanatában. A Concorde elemzőcég kutatása szerint a Face­book tíz lájkjából (tetszikből) annyira ismeri meg egy átlagos felhasználóját, mint annak egy „igazi” kollégája. A közeli barát szintjét hetven, a szülőét százötven, míg a házastársét háromszáz lájk elemzésével lehet elérni. Jeff Bezos a világ jelenleg második leggazdagabb embere az Amazon elnevezésű netes cégének köszönhetően adatok milliárdjait birtokolja.

Mindezek után megtehetjük, hogy szélmalomharcba kezdve utánajárunk, hogy rólunk milyen adatokat tartanak számon. A böngésző címsorába írva a https://takeout.google.com/settings/takeout a Google Takeout szolgáltatáson keresztül elérhetjük, hogy letöltsük magunknak a „guglis” internetes lábnyomunkat. A Google-fiókkal rendelkezők megnézhetik az úgynevezett Idővonalon, hogy mondjuk két évvel ezelőtt, egy adott hónap bizonyos napján pontosan merre is jártak, ott hány percet tartózkodtak, milyen útvonalon sikerült odajutniuk. Mindezt ezen a címen tehetjük meg https://myactivity.google.com/myactivity. Kereséseinket, útvonalainkat elviekben csak a Google és mi látjuk. Ha viszont fennáll a gyanúja, hogy mások is birtokába juthattak jelszavunknak, akkor célszerű egyenként gyomlálni, törölni a keresőóriás memóriájából, illetve megváltoztatni jelszavunkat. És itt érünk el egy másik fogalomhoz, a kiberbűnözéshez, ami az internet és számítástechnikai eszközök által elkövetett bűncselekményeket takarja.

jt