Amit a járásrendszer átalakításáról tudni lehet

Július 19-én a Legfelső Tanács megszavazta a 490 jelenlegi járás megszüntetését, s helyettük 136 új közigazgatási egység létrehozását rendelte el. Az országban azonban máig alig akad ember, aki pontosan tudná, valójában mit jelent az átalakulás, mire számíthatunk. Hogy nemcsak mi, „nagyon vidékiek” éljük mindennapjainkat szinte teljes tudatlanságban, jól mutatja az Ukrajinszka Pravda minapi vállalkozása. A tekintélyes országos portál Vitalij Bezhin képviselőtől, a Legfelső Tanács Államigazgatási, Helyi Önkormányzati, Regionális Fejlesztési és Városépítési Bizottságának tagjától, a közigazgatási és területi reformmal foglalkozó albizottság elnökétől, valamint Ivan Lukerjától, a közösség- és területfejlesztési miniszter tanácsadójától kért választ néhány témánkkal kapcsolatos gyakori kérdésre. Íme egy kis ízelítő a szerkesztőség kérdéseiből és a politikusok válaszaiból.

Mi változik az egyszerű polgár számára?

Vitalij Bezhin szerint gyakorlatilag semmi. A legtöbb változás a közelmúltban létrehozott kistérségeket érinti, amelyek számos funkciót és forrást vesznek át a járásoktól.

Hogy akkor mi szükség a járásokra? Azok leginkább államigazgatási, koordinációs teendőket látnak majd el, például a bíróságok, az adóhatóság, a szociális ellátórendszer, a nyugdíjalap, a rendőrség vonatkozásában.

„Van egy bizonyos szovjet örökségünk: az emberek megszokták, hogy a járásközpontba utazzanak, ahol van „Fehér Ház”, adminisztráció, Lenin-szobor, és a járásközpont általában véve is az élet központja. De már nem ez a helyzet! Nálunk gyakorlatilag minden közösség központja a régi értelemben vett járásközponttá vált, ahol lennie kell kultúrának, CNAP-nak (rövidítés, közigazgatási szolgáltatások központja – a szerk.), Lenin-szobor viszont jobb, ha nincs” – fejtegeti Ivan Lukerja.

Hogy miért nem lehet boldogulni a járások nélkül? A közigazgatási reform hívei szerint egy akkora országban, mint Ukrajna, szükség van egy köztes igazgatási szintre a területi közösségek és a megyék közé, igazán meggyőző érvekkel azonban nem álltak elő erre vonatkozóan. Arra sem kaptunk egyelőre kielégítő magyarázatot, mi szükség a járási tanácsok megőrzésére, amennyiben a járási adminisztrációk döntően államigazgatási feladatokat fognak ellátni a jövőben. Lukerja és Bezhin is azon a véleményen volt, hogy a járási önkormányzatokat idővel célszerű volna felszámolni.

A nagy osztozkodás

Az új járási hatóságok felügyelete alatt maradna részben az oktatási és az egészségügyi rendszer irányítása, a szociális ellátás, az állami programok végrehajtásának felügyelete, illetve az olyan hatóságok, állami tulajdonú vállalatok tevékenységének koordinálása, mint például a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata, az erdőgazdaságok. A járás marad a fenntartója azoknak az intézményeknek, amelyeket a területi közösségek nem tudnak eltartani, például a járási kórházak egy részének, az úgynevezett iskolán kívüli oktatás intézményeinek, a gyermek és ifjúsági sportiskoláknak, árvaházaknak, idősotthonoknak.

Felmerül a kérdés, mi lesz a megszüntetendő járások iskoláival, kórházaival, kultúrházaival? Kiderül, hogy erre a problémára egyelőre nincs kielégítő megoldás, hiszen a parlament még nem fogadta el a vonatkozó jogszabályt. Lukerja szerint automatikus tulajdonátadást terveznek. Vagyis az objektumok többségének egyszerűen megváltozik a jogi státusza: a járáséból annak a kistérségnek a fenntartásába kerülnek át, amelynek a területén találhatók. Ugyanakkor a területi közösségeknek a járásokkal együtt kell eldönteniük, mely objektumokat veszik át.

Aki emlékszik még rá, hogyan alakult át Beregszász megyei alárendeltségű várossá, az pontosan tudja, mennyi probléma adódhat a települési önkormányzat és a járás „osztozkodása” során. Egyszerű kijelenteni, hogy a területi közösségnek „nem kellő” objektumok járási, megyei kezelésbe kerülhetnek, de mi lesz például a finanszírozásukkal, ha egyszer a források többsége felett – legalábbis a kormányzat állítása szerint – a területi közösségek fognak rendelkezni?

Ügyintézés helyben vagy a járásközpontban?

Sokan aggódnak amiatt, hogy az embereknek mostantól „a világ végére” kell utazniuk ügyet intézni, kis falvaikból a hatalmasra duzzasztott járások távoli központjaiba. Bezhin és Lukerja szerint azonban ügyintézés végett a polgároknak a helyi CNAP-ot kell felkeresniük. Ha nincs helyben ilyen központ – márpedig az Ukrajnában létrehozott több mint ezer területi közösség közül 767-ben nincs –, akkor a hozzá legközelebb fekvő irodát kereshetik fel. Ez a helyzet persze mégiscsak azt fogja eredményezni igen sok esetben, hogy a polgárnak el kell majd zarándokolnia az új járásközpontba, ahol van CNAP. Egyedül a megszűnő járások központjaiban nem lesz vélhetően probléma az ügyintézés, hiszen azok mindegyikében működik jelenleg közigazgatási szolgáltatási központ, amelyet nem fognak felszámolni csak azért, mert a település többé nem járásközpont.

Még csak első olvasatban fogadta el a parlament azt a törvényt, amely kötelezné a helyi önkormányzatokat, hogy hozzanak létre CNAP-okat, illetve szervezzék meg azok kirendeltségeit a távolabb fekvő településeken. Vitalij Bezhinnek ennek kapcsán meggyőződése, hogy két éven belül minden területi közösségben lesz CNAP, azt ugyanakkor nem árulta el, hogy mire alapozza optimizmusát, hiszen pénzt fakasztani ő sem tud.

Mikor kezdődik a nagy átalakítás?

Az új közigazgatási egységek kialakítása elvben már a helyhatósági választások, azaz október 25. után elkezdődik, ennek azonban eleinte nem lesz különösebben sok jele azon kívül, hogy megalakulnak az új járások tanácsai, a régiek önkormányzatai pedig megszűnnek. A mostani járási állami adminisztrációk 2020 végéig dolgoznak tovább, hiszen az idei költségvetés a jelenlegi járásrendszerre épül. Az átállás az új rendszerre 2021. január 1-jén kezdődik, s a tervek szerint július 1-jéig tart.

(ntk)