Tripszkártétel a paradicsomállományban

2020. augusztus 1., 10:27 , 1017. szám

Mint általában, idén is elszaporodott a tripsz a növényállományban. A szakirodalom azt írja, a tripszek fő tápnövénye hajtatásban az uborka és a paprika. Azonban az utóbbi évtizedek forró nyarai elősegítették a kártevő tömeges megjelenését a paradicsomállományokban is. Még javában folyik a munka (a szüretelés) a fűtetlen hajtatólétesítményekben nevelt paradicsomállományokban, és a gazdáknak ugyancsak meggyűlik a bajuk ezekkel az apró állatkákkal. Nem ritka, hogy egy-egy fóliasátor teljes termése szinte eladhatatlanná válik, mivel az érett paradicsombogyók a szívogatásuk után úgy néznek ki, mintha aranyporral hintették volna be őket. De nemcsak a kifejlett állományokban, még az őszi termesztésre kiültetett palántákon is igen sok helyen találkozni ezekkel az állatokkal. Alábbi írásunkban a tripsz kártételéről és a védekezés módjairól olvashatnak.

A tripszek életmódja

A tripszek apró (1-2 mm-es testméretű), szabad szemmel alig látható, főként gyors mozgásukról felismerhető, szúró-szívó szájszervű rovarok. Színük sárga vagy barnássárga. Soknemzedékű, rejtett életmódot folytató állatok, amelyek a növényházakban folyamatosan szaporodnak. Évente 8-10 nemzedékük is kifejlődhet. A nőstény a tojásait a virág vagy a levél bőrszövetébe süllyeszti. Négy lárvastádium ismert, ebből az utolsó kettőt a talajban, táplálkozás nélkül töltik, majd a kifejlett egyedek ismételten károsítanak.

Kártétel a paradicsomon

A tripszek szívogatása nyomán a leveleken apró, ezüstös foltok jelennek meg. Tartós kártételük esetén a levelek színe ezüstösen csillogóvá, szürkésfehérré változik, majd sárgulni kezdenek, végül pedig elszáradnak. A növények fejlődése visszamarad, termőképességük csökken. A paradicsombogyó felületén hálózatos hegesedés alakul ki. A hegek a kocsány környékén a leggyakoribbak, súlyos fertőzés esetén az egész termésre kiterjednek, olyan látványt nyújtanak, mintha aranyporral lenne behintve a bogyó. Ezáltal a termés veszít a piaci értékéből, szinte eladhatatlanná válik. Mivel a tripsz a paradicsom-bronzfoltosság vírusának (TSWV) közvetítője, így a termésen vírusos tünetek is megjelenhetnek. A vírusfertőzés következtében a paradicsom ízetlenné válik.

Védekezés

A védekezésnek mindenképp a megelőzésen kell alapulnia. Több teendőnk is van ezen a téren: két kultúra között a fóliasátrak talajának fertőtlenítésével elpusztíthatjuk a talajban élő egyedeket, valamint a fóliasátor légterének kezelésével a felszínen lévőket. Ezenkívül, folyamatosan gyommentesen tartva a fóliasátor környékét, elejét vehetjük a tripszek tömeges bevándorlásának. A tripszek rajzásának megfigyelésére jól bevált a kék és sárga ragacsos fogólapok használata, amelyeket a fóliasátor ajtajának, illetve a szellőztetők közelébe helyezünk ki. A tripszek elleni kémiai védekezés igen nehéz feladat, elsősorban azért, mert rejtett életmódot folytatnak. Emiatt a kontakt szerekkel történő permetezés szinte teljesen eredménytelen. A teljes populációnak csak kis részét sikerülhet ily módon kiirtani, amivel bizony semmivel nem vagyunk előrébb a védekezést tekintve. Igazán jó hatást a felszívódó permetszerek alkalmazásával érhetünk el, de csak abban az esetben, ha a kezeléseket ismétlődő jelleggel alkalmazzuk. Vagyis nem elég csak az egyszeri védekezés, hanem 3-5 naponta meg kell ismételnünk. A felszívódó permetszerek közül a Spintor (2 ml/10 l víz), a Mospilan (5 g/10 l víz), az Actara (5 g/10 l víz) eredményesen alkalmazható. Több gazda is sikerrel vetette be a Lannate rovarölő szert e kártevők irtására. Azonban ügyeljünk a permetszerek megbízható forrásból történő beszerzésére, valamint a helyes töménység mellett az előírt dózis (lémennyiség) betartására. Kifejlett állományra áranként (100 négyzetméterenként) legalább 10 l permetlét kell kijuttatni. Növeli a védekezés eredményességét, ha a lombozaton található egyedek mellett a talajban is megpróbáljuk irtani őket, ugyanis az életciklusuk bizonyos szakaszaiban a talajba húzódnak le bebábozódni. Erre a célra valamelyik gázosodó hatású vegyszer a legalkalmasabb.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza