A felfüggesztésről

2020. augusztus 4., 11:42 , 1017. szám

„Iskolába készülő kisfiunk osztályát egy olyan tanítónőre bíznák, akinek pedagógusi tevékenységével korábbi tanítványainak szülei nem voltak megelégedve, ráadásul rossz híre van a településen. A szülői tanáccsal együtt szeretnénk elérni, hogy ne kaphasson osztályt egy olyan ember, aki nem való tanítónak. Milyen dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy felfüggesszék, felmentsék a pedagógust?”

– Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy a felfüggesztés nem azonos a felmentéssel, azaz a munkaviszony megszüntetésével. A munkavégzés alóli felfüggesztés a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló ideiglenes megfosztása annak lehetőségétől, hogy ténylegesen gyakorolja a munkához való jogát.

A felfüggesztést a munkavégzés alól a munkáltató az általa megállapított olyan tény(ek) alapján alkalmazhatja, amely feljogosítja őt erre. A Munkatörvénykönyv (Mtk.) 46. cikkelye értelmében a munkavállalót a tulajdonos vagy az általa meghatalmazott szerv a következő esetekben függesztheti fel a munkavégzés alól: ha ittasan, kábítószer vagy mérgező anyag okozta kábult állapotban jelenik meg a munkahelyén; megtagadja a kötelező egészségügyi vizsgálatokat, a munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos képzést, eligazítást és ezirányú ismereteinek az ellenőrzését, vagy kibújik alóluk; illetve más, a törvények által előírt esetekben. A jogszabályokban rögzített tényállások egy részében a munkáltatónak lehetősége van a munkavállaló felfüggesztésére, vannak azonban esetek, például ha a munkavállaló ittasan jelenik meg a munkahelyén, amikor kötelező felfüggeszteni őt.

Az államigazgatási szervek, az állami egészségügyi felügyelet, az Állami Közlekedési Felügyelet illetékes tisztviselőinek, a rendvédelmi szervek nyomozóinak stb. is joguk van kezdeményezni a felfüggesztést.

A felfüggesztés idejére a munkaviszony nem szűnik meg, a munkavállaló munkahelye megmarad, de ideiglenesen nem végezheti a munkáját.

A munkavégzés vagy egyéb tevékenység alóli felfüggesztést a munkáltató rendeli el (rendszerint szóban, ezt később írásban is megismétli), majd intézkedéseket foganatosít a végrehajtás ellenőrzésére.

A rendelkezés kiadásának alapja egy olyan jegyzőkönyv lehet, amely megállapít bizonyos tényeket, amelyek alapot szolgáltatnak a személy felfüggesztéséhez a munkavégzés alól. Utóbb nem szükséges egy újabb rendeletben ismét engedélyezni a munkavégzést, ugyanis a felfüggesztés csak egy konkrét időtartamra rendelhető el, s hatálya arra az időszakra korlátozódik.

Ami a felfüggesztés időtartamának bérezését illeti, a hatályos jogszabályok több lehetőséggel is számolnak:

• nem jár a munkabér a felfüggesztés idejére: ha a munkavállaló ittasan, kábítószer vagy mérgező anyag okozta kábult állapotban jelenik meg munkahelyén; megtagadja a kötelező egészségügyi vizsgálatokat, a munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos képzést, eligazítást vagy az ismeretek ellenőrzését, esetleg kibújik alóluk;

• nem jár munkabér a felfüggesztés idejére, de megtérítendő a bérkiesés valamely speciális jogszabály, például A nyomozati, a bírósági szakasz előtti vizsgálatot végző szervek, az ügyészség és a bíróság jogellenes intézkedéseivel a polgárnak okozott kár megtérítésének rendjéről szóló törvény 3. és 4. cikkelyei alapján;

• a munkavállaló megőrzi a teljes bérét a munkavégzés vagy egyéb tevékenység alóli felfüggesztése idejére például olyankor, ha valamely különösen veszélyes fertőző betegségben szenved, vagy hordozója ezen betegségek kórokozóinak (lásd Az egészségügyi ellátás jogi alapjai Ukrajnában című jogszabály 30. cikkelyét!).

• bizonyos esetekben a bére legalább kétharmada megilleti a munkavállalót (például amikor a munkavégzés nem a munkavállaló hibájából szünetel – lásd az Mtk. 113. cikkelyét!).

Összefoglalva, önöknek a felfüggesztéshez egy olyan dokumentumra – a helyzettől függően a felfüggesztést megalapozó jegyzőkönyvre vagy beadványra – van szükségük, amelynek alapján az oktatási intézmény vezetője elrendelheti az intézkedést.

A szülői tanácsnak módja van kollektív kérvénnyel fordulni az iskola igazgatójához, hogy az függessze fel a tanítót arra az időre, amíg az attesztációs bizottság határoz arról, megfelel-e a szóban forgó személy a pedagógiai tevékenységet végzővel szemben támasztott képesítésbeli és egyéb követelményeknek.

Ezenkívül emlékeztethetik az intézményvezetőt, hogy az Mtk. 41. cikkelyének 3. pontja alapján a munkáltató felbonthatja a munkaviszonyt a pedagógussal, amennyiben a „nevelési funkciókat ellátó dolgozó” ennek a tevékenységnek a folytatásával összeegyeztethetetlen erkölcsi vétséget követ el.

Ha az igazgató nem reagál kérvényükre, panaszt tehetnek a helyileg illetékes (járási vagy városi) oktatási osztályon/főosztályon a tanítónőre, illetve az igazgatóra, amiért az nem kívánt bekapcsolódni a probléma megoldásába.

Végső esetben fordulhatnak a bírósághoz is, egyaránt perelhetik a tanítónőt és az iskola vezetését.

hk