Iskola és járvány: Betarthatatlan javaslatok?

2020. augusztus 5., 15:55 , 1018. szám

Járvány ide vagy oda, a gyerekeknek – vagy legalábbis egy részüknek – szeptember 1-jén iskolába kell menniük – szögezték le szinte kórusban az illetékes kormányzati vezetők, bizonyára elsősorban a szülők megnyugtatására…

Lehet „hibrid” az oktatás

Az illetékes Egészségügyi Minisztériumban, valamint az Oktatási és Tudományos Minisztériumban is úgy látják pillanatnyilag, hogy szeptember 1-jén mégiscsak megkezdődik a tanítás az iskolák többségében. Távoktatásra csak azokban a régiókban kell készülni, amelyek az új karanténrendszer szerint a vörös övezetbe tartoznak a rossz járványmutatók miatt. De szükség esetén a hatóságok bármelyik iskolában elrendelhetnek 7–14 napos karantént, amely alatt a gyerekek tovább „élvezhetik” a távoktatás tavasszal megtapasztalt örömeit.

Ezenkívül az iskoláknak afféle „hibrid” megoldásokkal is számolniuk kell, amikor az osztályok tanulóinak egyszerre mindig csak egy része látogatja az iskolát, miközben a többiek otthon, a távoktatás eszközeivel tanulnak – ezzel is csökkentve a „tumultust” a tanórákon. (Talán éppen ez a kétműszakos oktatás a megoldás – jegyezte meg tudósítónknak nem minden irónia nélkül az a beregszászi járási pedagógus, aki amúgy is azon gondolkozott már hetek óta, hogyan fogja leültetni szeptember 1-jén a csöppnyi tanteremben az összevonás miatt 36 fősre duzzadt osztályát.)

Úgy tudni, az oktatási tárca igen ravaszul a szülői tanácsokra és a pedagógusokra szándékozik bízni a döntést a „hibrid” oktatás bevezetéséről. Borítékolható, hogy a szülők többsége, akik tavasszal stresszként élték meg, hogy a karantén idejére, távoktatás címén magukra maradtak otthonaikban gyermekeikkel és a házi feladattal, nem fognak örülni az elképzelésnek.

A szülőknek nem tetszik a távoktatás

Az ukránoknak közel a fele negatívan viszonyul a távoktatás bevezetéséhez a világjárvány kapcsán – derül ki az Iljko Kucseriv Demokratikus Kezdeményezések Alap, valamint a Razumkov Központ szociológiai szolgálatának közös felméréséből, amelyet az Ukrinform ismertetett. Az elképzelést mindössze a válaszadók 32%-a támogatta. Az ország déli és keleti régióiban a megkérdezettek 29%-a, illetve 28%-a kategorikusan elítélte a távoktatást.

A szülők a legnagyobb problémának a távoktatásra való áttérés kapcsán a gyerekek tanulmányi eredményeinek romlását tekintik (26%), valamint azt, hogy a pedagógusok nem figyelnek a tanulók szükségleteire a tanulás során (22%). Ezenkívül technikai problémákra is sokan panaszkodtak, például az internetkapcsolat rossz minőségére (21%) vagy az online tanuláshoz szükséges eszközök hiányára (19%). A kisebb (100 ezer lakos alatti) településeken élők mintegy 20-30%-a jelezte a technikai eszközök hiányát.

A többség szerint az oktatás minőségéért és az iskolák járványhelyzetre való felkészítéséért a felelősséget mindenekelőtt az Oktatási és Tudományos Minisztériumnak kell viselnie. Csak 11%-uk gondolja úgy, hogy ennek a folyamatnak az eredményéért Ukrajna elnökének kell felelősséget vállalnia.

Szabályok, maszkok, fertőtlenítés

Miközben az oktatási folyamat nemegyszer ellenérdekelt résztvevői a távoktatás szépségeiről vitáztak, az Egészségügyi Minisztérium hivatalnokai nekiláttak, hogy a karantén idejére ideiglenes járványellenes intézkedési rendszert dolgozzanak ki az oktatási intézmények számára. A Viktor Ljasko közegészségügyi főorvos által aláírt dokumentummal kapcsolatban néhány következtetés első olvasásra levonható: 1) kidolgozói talán soha nem dolgoztak oktatási intézményben; 2) az intézkedések jelentős része az ukrajnai viszonyok között gyakorlatilag betarthatatlan; 3) minden felelősséget igyekszik elhárítani az oktatási hatóságokról, elsősorban az iskolaigazgatókat téve felelőssé az előírások betartásáért.

Az ajánlásból, amelyet az osvita.ua ismertet, megtudhatjuk egyebek mellett, hogy az új tanévben az oktatási intézmények alkalmazottai személyi védőeszközök használata mellett és érintkezésmentes hőmérővel végzett hőmérés után láthatnak munkához. Azoknak a munkavállalóknak, akik akut légzőszervi betegség tüneteit mutatják, vagy 37,2 oC feletti hőemelkedésük van, nem engedélyezett a munkavégzés. A problémák várhatóan már ezen a ponton elkezdődnek majd, mivel a fenntartók valószínűleg nem tudnak „érintkezésmentes” hőmérőket biztosítani minden iskolának szeptember 1-jére.

Emellett az intézmény valamennyi alkalmazottja számára minden háromórai munkavégzés után új személyi védőeszközöket kell biztosítani. Tekintve, hogy a kormány számára az egészségügyi dogozók védőeszközökkel való ellátása is problémát jelent esetenként, képzelhetjük, mi lesz az iskolákban. Továbbá az oktatási intézményekben ki kell dolgozni a hallgatók közlekedési útvonalait, figyelembe véve a helyiségek minden lehetséges bejáratát, valamint össze kell állítani az ütemtervet, amely alapján a hallgatók látogathatják az iskolát.

A foglalkozások megkezdése előtt a tanároknak és a pedagógiai személyzetnek fel kell mérniük az oktatási folyamatban részt vevők közérzetét, különös tekintettel a légzőszervi megbetegedések tüneteire. A tüneteket észlelve, a szülők távollétében, a diákokat ideiglenesen elkülönítik egy speciálisan kijelölt helyiségben. (Vajon miként jelölik ki a helyiséget abban az iskolában, amelyben az osztályok elhelyezésére sincs elég terem?)

Az oktatási intézményekben csak védőmaszkban megengedett a belépés és a közlekedés. Nem kötelező viszont a védőmaszk használata az osztálytermi foglalkozások alatt…

Minden helyiség bejáratánál lehetőséget kell biztosítani a kezek antiszeptikumokkal történő kezelésére. Emellett az oktatási intézményeknek biztosítaniuk kell a padlójelzések használatát a folyosói kétirányú közlekedés megszervezésének egyszerűsítésére. Az órarendeket úgy állíthatják össze, hogy az egyes osztályok és csoportok tanórái, foglalkozásai és a szünetek eltérő időpontban kezdődjenek.

Minimálisra kell csökkenteni a hallgatók mozgását az osztálytermek és az előadótermek között, például azáltal, hogy a nap folyamán ugyanazon osztály (csoport) számára lehetőség szerint ugyanabban az osztályteremben (előadóban) tartanak foglalkozásokat. A tantárgyak oktatásának „moduláris megközelítését” szintén alkalmazni kell. Ha mód van rá, egyes tantárgyakból, például testnevelésből az órákat javasolt a szabadban megtartani.

„Ufó” lesz a konyhás néniből?

Drákói lesz a szigor az étkezdékben is – legalábbis a tervek szerint. Megtiltják a karantén időtartamára a többprofilú, „svédasztal” típusú és önkiszolgáló étkeztetést. Az asztalok közötti távolságnak legalább 1,5 m-nek kell lennie. Egy-egy asztalnál legfeljebb négyen foglalhatnak helyet. A konyhás nénik mostantól leginkább ufókra fognak emlékeztetni, mivel egyebek mellett arcvédő plexi viselésére is kötelezik őket kiszolgálás közben.

A gyermekeket és a munkavállalókat az oktatási intézményekbe szállító fuvarozóknak is jutott feladat. Gondoskodniuk kell egyebek mellett a járművek utasterének fertőtlenítéséről, a járművezetők egészségének mindennapi ellenőrzéséről, a személyi védőeszközök használatáról a járműre való felszálláskor stb.

(hk)