Kisebbségpolitika: párbeszéd helyett újabb huncutságok?

2020. augusztus 12., 13:27 , 1019. szám

Az már korábban egyértelművé vált, hogy a választási ígéretek ellenére a Zelenszkij-féle kormányzat kiáll a nemzeti kisebbségek jogait erősen korlátozó ukrán oktatási és nyelvtörvény mellett. A napokban újfent megtapasztalhattuk, hogy ami a kisebbségpolitikát illeti, a jelenlegi hatalom gyakorlatilag semmiben nem különbözik a korábbi ukrán nacionalista kormányzatoktól.

Augusztus 9-én történt, hogy Volodimir Zelenszkij elnök a világ őshonos népeinek nemzetközi napja alkalmából törvényt ígért a krími tatároknak, amely meghatározná az őshonos népek fogalmát, valamint a krími tatárok ukrajnai státuszát.

„E kérdés rendezése már régóta esedékes, és végre pontot kell tennünk a végére – idézi Zelenszkijt az UNIAN hírügynökség az Elnöki Hivatal Telegram-csatornája nyomán.

Az államfő hangsúlyozta, a Krím Oroszország általi ideiglenes megszállásával a krími tatár nép jogainak védelme és speciális státuszának törvényi meghatározása még fontosabbá vált Ukrajnában.

„Ezért közös feladatunk most a krími tatárok jogainak védelme, a nyelv, a kultúra átfogó fejlesztésének és az identitás megőrzésének elősegítése a népnél, amely jelenleg nem képes teljes értékűen fejlődni történelmi hazájában, a Krím félszigeten. Nagyon fontos számunkra, hogy mindent megtegyünk a krími tatárok, Ukrajna őshonos népe jogainak helyreállításáért” – tette hozzá Zelenszkij.

Sajnos az elnöki üzenet több sebből vérzik. Az egyik, hogy gyakorlatilag megerősíti, Ukrajna számára a krími tatárok helyzete valójában azután vált igazán sürgető problémává, hogy a Krím félszigetet 2014-ben megszállta Oroszország. Az őslakos nép fogalma is ezt követően lett a Porosenko-féle nemzetpolitika egyik sokat hangoztatott eleme. A hangsúly itt a „hangoztatott” kifejezésen van, hiszen a Zelenszkij-üzenetből is láthatjuk, hogy sem az előző kormányzat, sem a mostani nem tett számottevő gyakorlati lépéseket ezen a téren.

A másik probléma, hogy Kijev továbbra is csak a krími tatárokat ismeri el őshonos népnek Ukrajna területén, amely – akár történelmi, akár kisebbségpolitikai kérdésként tekintünk rá – tarthatatlan álláspont.

A hírre közleményben reagált a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége, előremutatónak ítélve, hogy törvényi szabályozást nyerhetnek az országban élő őshonos népcsoportok jogai. Ugyanakkor a KMKSZ „felhívja az illetékesek figyelmét, hogy az őshonos népcsoport fogalmának és jogainak definiálásakor vegyék figyelembe az idevágó nemzetközi gyakorlatot, a Velencei Bizottság ajánlásait s a diszkriminációmentesség követelményeit is”.

„A Szövetség úgy véli, hogy a Kárpátalja területén több mint ezeregyszáz esztendeje letelepedett magyarságot is megilleti a jog, hogy Ukrajna őshonos népei között tartsák számon” – áll a közleményben, amelyből az is kiderül, hogy a KMKSZ aláírásgyűjtést szándékozik kezdeményezni az ügyben.

Az elmúlt napok másik kiábrándító – sőt, aggasztó – felismerése, hogy a jelek szerint a Kárpátalja megyei kormányzat esetleg a nemzeti kisebbségek hiteles képviselői nélkül szándékozik dönteni az őket érintő kérdésekben. Legalábbis erre utal, hogy az M-Stúdió regionális tévécsatorna beszámolója szerint A Nemzetiségek Közti Párbeszéd Kárpátaljai Platformja néven civil szervezet alakult a beregszászi járási Nagybégányban augusztus 5-én.

„E platform létrehozásának jelentősége, hogy ez a nemzeti kisebbségek képviselői és a hatóságok közötti közvetlen párbeszéd. A Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció vezetője arról biztosított, hogy a megye kormányzata maximálisan elő fogja segíteni az etnikumok közötti párbeszédet és a nyugalom megőrzését. Lehetetlenné kell tenni a spekulációt egy olyan érzékeny területen, mint az etnikumok közötti kapcsolatok” – olvasható a tévécsatorna weboldalán.

„A találkozón részt vettek a megye valamennyi népesebb nemzeti közösségének vezetői: magyarok, romák, szlovákok, románok, zsidók és mások” – írta a Facebook közösségi oldalon Olekszij Petrov, a megye kormányzója, aki maga is részt vett az eseményen.

Ugyanakkor információink szerint sem a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, sem az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség vezetői nem kaptak meghívást a rendezvényre, s nem is vettek részt azon.

„Tisztában vagyok vele, hogy most, a helyhatósági választások előestéjén számos politikai erő megpróbálja kihasználni a nemzetiségi kérdést, elnyomásról és a kommunikáció hiányáról fognak beszélni. Előre közlöm, ilyen nincs és nem is lesz a megyében! Nyitott vagyok az együttműködésre, megmutattam ezt a részvételemmel az alakuló gyűlésen. Meg fogjuk hallgatni egymást, és létrehozunk egy hatékony platformot a közös döntések meghozatalához!” – írta a kormányzó.

A jelek szerint azonban éppen a kormányzat az, amely máris elkezdte a választási kampányt, méghozzá nem túl szimpatikus módon. Nem kizárt, hogy bizonyos politikai erők egy ilyen mesterséges nemzetiségi szervezet létrehozásával tesznek kísérletet az „engedetlen”, azaz számukra irányíthatatlan, viszont a lakosság bizalmát élvező nemzetiségi szervezetek kiszorítására, megosztására. Emlékezhetünk, hasonló csalafintaságokkal korábban is próbálkoztak az aktuális kárpátaljai kormányzatok, bár kevés sikerrel. Az viszont bizonyos, hogy ilyen hozzáállással a kormányzó könnyen alááshatja azt a bizalmat, amely elengedhetetlen feltétele a kisebbségek és a kormányzat közötti valódi párbeszéd kialakulásának.

(hk)